A mesterséges intelligencia máris beszivárog a mindennapokba. Akár egy-egy dilemmában is kikérhetjük a ChatGPT véleményét, de komplett beszédeket is meg lehet már íratni a mesterséges intelligenciával.

Ezek után lépéshátránynak tűnhet, hogy az Európai Unió még nem reagált erre a jelenségre jogi szempontból, Tóth Edina, az Európai Parlament képviselője, az EP mesterséges intelligenciával (artificial intelligence - AI) foglalkozó bizottságának alelnöke szerint azonban nem az, az EU még így is első lehet a világon a megfelelő jogszabályi háttér kialakításában.

„Az Európai Unióban született meg először a felismerés, hogy ezt a területet szabályozni kell” – mondta el az EP-képviselő az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén.

Hozzátette, a jogszabályi keret megalkotása nagy kihívást jelent, nem véletlenül vesz igénybe ilyen hosszú időt, hiszen egyszerre kell

  • kiküszöbölni vele a biztonsági kockázatokat, valamint;
  • kellő rugalmassággal kezelni és lekövetni a technológia őrületes tempójú fejlődését.

Tóth Edina szerint optimális esetben az év végére megszületik az uniós megállapodás a szabályozás végső szövegéről. Ezt követően pedig

két-három évük lesz a gazdasági szereplőknek, cégeknek az érvénybe lépésig, ennyi idejük lesz felkészülni arra, hogy eleget tegyenek a jogszabályi elvárásoknak.

Kopasz János, CIPP/E Ügyvéd, a TaylorWessing Hungary adatvédelmi szakértője arra hívta fel a figyelmet az ECNMX AI Summit 2023 kerekasztal-beszélgetésén, hogy a sok általános fogalomtól, amelyektől hemzseghet majd az uniós szöveg, mint például az átláthatóság, nem szabad félvállról venni a felkészülést, mert komoly bírságok várhatók a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, ahogy az a GDPR-szabályozás érvénybe lépése után is történt.

Kép: Facebook/Tóth Edina

Tóth Edina hangsúlyozta, az EP által preferált szöveg megalkotásakor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák,

  • az AI-rendszerek környezetbarátak;
  • biztonságosak, valamint
  • emberek által felügyeltek legyenek.

Működhet a szabályozás, vagy lehagyja a sok fejlesztés?

Ződi Zsolt, jogász, jogi informatikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a Tóth Edina beszédét követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, kétség sem fér hozzá, hogy szükség van a jogszabályi korlátozásra. Ennek ellenére kissé szkeptikus az uniós AI acttel kapcsolatban.

Hangsúlyozta, kételyeinek semmiképp nem a képviselői kompetenciákkal kapcsolatos hiányérzete ad alapot. Sokkal inkább az, hogy

amíg a technológiát nem ismerjük igazán, addig nem tudjuk megfelelően szabályozni az adott rendszert. Amikor viszont már kifejlődött a struktúra, átlátjuk azt teljes egészében, addigra elkéstünk, nehéz már szabályozni a már kialakult rendszert.

Ződi Zsolt szerint jelenleg nem tudjuk, valójában milyen kockázatokat rejt magában a mesterséges intelligencia, inkább csak találgatunk mindannyian, ez pedig valamelyest meglátszik az AI acten is.

Úgy látja, „hátrafelé közelítjük meg a problémát, mint a rák, a kockázatok oldaláról próbáljuk szabályozni a mesterséges intelligenciát. Mivel azonban fogalmunk sincs, hogy milyen problémák merülnek majd fel valójában, már most el is késtünk”.

Visszafoghatja az uniós innovációt a szabályozás?

Felmerül az a kérdés is, hogy az uniós technológiai innovációt, amely már így is elmaradásban van a kínaihoz és az amerikaihoz képest, visszavetheti-e még jobban, ha szigorú korlátozásokat vezetnek be.

Ződi Zsolt nem érzi úgy, hogy ez valós veszély lenne, mert szerinte más veti vissza jelentős mértékben, mégpedig

a nyelvi sokszínűség. Míg az Egyesült Államokban és Kínában ez nem okoz problémát, az Európai Unión belül a nyelvi töredezettség miatt nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat, ez pedig jócskán visszafogja a technológiai fejlődést is.

Kopasz János elárulta – innovációs visszahúzó erő ide vagy oda –, őt megnyugtatja, hogy egyfajta védőhálót jelenthet majd az uniós jogalkotás. „Az átlagpolgár hajlamos túlkattintgatni, csak hogy hozzáférjen végre a vágyott adatokhoz, majd későn eszmél, mikor már feliratkozott a hírlevélre vagy kiszivárogtak az pénzügyi vagy egyéb adatai” – mondta.

Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kulturális téren milyen hatásai lehetnek a mesterséges intelligencia térnyerésének. Szerinte erre érdemes lesz odafigyelni. 

A kreatív alkotások terén is komoly versenytárs lehet az emberek számára a mesterséges intelligencia, amely pár másodperc alatt produkál például olyan grafikai tartalmakat, amelyeket grafikus szakemberek csak több órányi munkával

– emelte ki a szakértő. 

Szeptember 11-én rendezték a Magyar Zene Házában az ECNMX AI Summit 2023 rendezvényét, a régió legnagyobb AI-konferenciáját. Tudósításainkat IDE kattintva érheti el.