Nem veszélyezteti a mesterséges intelligencia a munkahelyeket, a legújabb generatív AI használata inkább kiegészíti a munkavállalók munkáját, és kevésbé alkalmas a folyamatok automatizálására.
A mesterséges intelligencia ugyanakkor a munkavégzés minőségét jelentősen növelheti, és a csökkentheti az egy-egy feladatra fordítandó időt – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nemzetközi kutatásából.
A mesterséges intelligencia lesz az új munkaerő?
Nem veszélyezteti a munkavállalók állását a mesterséges intelligencia.
A tavaly november óta mindenki számára elérhető chatGPT jelenleg nem alkalmas arra, hogy kiváltsa az élőmunkát, ugyanakkor jelentősen növeli a hatékonyságot.
Az a munkavállaló, aki bevonja a feladatvégzésbe az új AI megoldásokat, sokkal gyorsabb és hatékonyabb lesz, de az AI a munkavégzés minőségére is jó hatással van.
Fellélegezhetnek a munkavállalók?
Az ILO megállapította, hogy a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása úgy is jelentős, hogy az élőmunka kiváltására nem alkalmas. Ráadásul az AI társadalomra gyakorolt hatása érdemben eltér a fejlett és a fejlődő országokban.
A közepes és magas jövedelmű országokban a munkavállalók 5,5 százalékának a feladatait lenne képes teljes mértékben átvenni az AI.
Ezzel szemben az alacsony jövedelmű államokban csak a munkavállalók 0,4 százalékának állására jelenthet veszélyt az új technológia.
Az irodában dől el, az alkalmazott marad, vagy az AI
A nemzetközi szervezet egyértelműen arra jutott, hogy
az AI technológiák elsősorban az irodai munkaköröket veszélyeztetik, mivel a képzettséget nem igénylő feladatokat, például az adminisztratív feladatokat, vagy az adatbázisok kezelését sokkal hatékonyabban képes elvégezni a mesterséges intelligencia.
A szaktudást nem igénylő, vagy alacsony képzettséggel is végezhető irodai feladatok kiváltása elsősorban a női munkavállalókat érintené hátrányosan. Ennek oka, hogy a fehérgalléros munkavállalók között jóval nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké.
A képzettséget nem igénylő irodai munkák, mint az adminisztrációs, vagy az asszisztensi feladatokat nem csak átvenni képest az AI, de jelentősen egyszerűsíti is. Ezzel szemben
a fizikai munkakörökben, például az ipar területein ma már biztos, hogy nem az AI hozza el az automatizáció újabb mérföldkövét.
Az ILO tanulmányát megelőzően már az OECD is arra a következtetésre jutott, hogy nem kell tartaniuk a mesterséges intelligenciától, mivel nem fenyegeti a munkahelyeket.
Még tart a mesterséges intelligencia forradalma, de ahol bevezették, gyorsan megszerették a munkavállalók
Jelenleg is tart a mesterséges intelligencia globális forradalma, amely jelentősen átalakítja többek közt a munkahelyeket is. Arról ugyanakkor ma még keveset tudunk, hogy ezek a változások milyen következményekkel járnak majd. Egyelőre inkább munkahelyeket teremthet az AI-forradalom, ráadásul az első munkavállalói tapasztalatok is jók. Bővebben >>>A két meghatározó, nemzetközi szervezet abban is egyetért, hogy a munkavállalók jelentős részének segítségére lesz a mesterséges intelligencia, javítva a munka minőségét és a munkavégzés hatékonyságát.
Képes felgyorsítani a felzárkózást is az AI?
Az ILO elemzése arra is rámutatott, hogy az alacsony jövedelmű országokban is óriási hatása lesz a mesterséges intelligencia elterjedésének, ám nem összehasonlítható a tehetősebb országokban tapasztalható hatásokkal.
A fejlődő államok többségében nem vált általánossá a klasszikusnak nevezhető irodai munkavégzés. Az AI jelentősen felgyorsíthatja az alacsony jövedelmű országokban a fejlődést azáltal, hogy a hagyományos irodai feladatokat ellátja, így nem alakul ki ezekben a pozíciókban élőmunkaigény.
A vita nem alaptalan, folytatódik a gyors átalakulás
Világszerte gyökeres átalakulást hozott 2020-ban a munkaerőpiacon a Covid-19 járvány. A legnagyobb változás a munkavégzést érintette azáltal, hogy a hagyományos, napi nyolcórás, jelenléti munkavégzést néhány hónap leforgása alatt háttérbe szorította a rugalmas, hibrid munkavégzés.
Noha a munkahelyek tömeges megszűnésétől az irányadó nemzetközi szervezetek szerint nem kell tartanunk, az is biztosra vehető, hogy az AI a munkakörök legnagyobb részét – az élőmunkaerő megtartása mellett is – kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja.
Az alábbi területek vannak a legjobban kitéve az AI hatásainak:
- az irodai kisegítő állások, asszisztensi munkakörök,
- a technikusok és a vállalati szakemberek
- a szakmunkások,
- a szolgáltató és értékesítéső munkakörök,
- a menedzseri feladatok,
- a szakmunkásokat a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban,
- a mezőgazdaságban a szakképzettséget igénylő feladatkörök,
- a gépkezelői és összeszerelői munkák,
- a kézműves termékek gyártói,
- valamint a képzettséget nem igénylő, egyszerű kisegítő munkák.
A szakértők megjegyzik, hogy egyelőre csak az a biztos, hogy a munkavégzés új korszakba lép, ám azt még nem lehet felmérni, hogy az AI rendszerek folyamatos fejlődésével hosszabb távon mire kell berendezkedniük az érintett dolgozóknak.
Az AI korszak saját munkahelyeket is teremt
A mesterséges intelligencia gyors terjedésével egyelőre nem tudja érdemben felvenni a versenyt
- a törvénykezés,
- az oktatás
- és az álláspiac sem.
A vállalkozások sem igazán tudnak egyelőre mit kezdeni az AI-vel. Sok vállalat már eldöntötte, hogy integrálja a működési folyamataiba a technológiát, ugyanakkor ez egyelőre nehézségekbe ütközik.
Az egyik legnagyobb akadály, hogy az AI technológia minden korábbi, történelmi léptékű fejlődéssel járó újításnál gyorsabban terjedt el, ráadásul kontroll nélkül. Így az állami oktatás és a felnőttképzés óriási lemaradásban van, nincsenek oktatók, és nem állnak rendelkezésre szakmai anyagok.
A nagy nyelvi modelleken képzett generatív AI modellek hatékony alkalmazásához elengedhetetlen a megfelelő promt, vagyis az az utasítás, amely alapján az AI végrehajtja a kérésünket úgy, hogy a válasz releváns és valós legyen.
Csak a tapasztalatokra hagyatkozhatunk
A legelterjedtebb generatív mesterséges intelligencia az openAI által fejlesztett, és világszerte ingyenesen hozzáférhető chatGPT modellje.
Az emberi interakciók alapján is folyamatosan tanuló GPT-modell ugyanakkor hajlamos arra, hogy hibázzon, vagyis olyan választ generáljon, ami pontatlan, vagy egyáltalán nincs köze a valósághoz.