Egyre többet beszélünk arról, hogy mi lesz, ha a mesterséges intelligencia végérvényesen begyűrűzik a munkahelyekre. Vajon félnünk kell, hogy a gépek elveszik a munkánkat?

  • Mi lesz például az informatikusokkal? Gépek programozzák majd a gépeket?
  • Az újságírók helyett a ChatGPT gyűjti össze az internetről az információkat, és ír belőle cikket? 
  • A HR-es helyett egy robot interjúztatja az állásinterjún a jelöltet?
  • Orvosok helyett robotok műtik a betegeket?

A helyzet nem ennyire egyszerű: a szakemberek szerint össze kell hangolni a mesterséges intelligenciát az emberi erőforrásokkal, és össze kell fésülni a tudást, amely a vállalatok további versenyképességéhet vezet.

Kapcsolódó

Ez a folyamat már el is indult: az IT-szektor szereplői megértették a helyzet jelentőségét, így a cégek ilyen felfogású munkavállalókat keresnek. Az a cég vagy dolgozó, aki pedig nem érti meg, hogy a mesterséges intelligencia kérdését nem lehet kikerülni, hosszú távon a túlélését veszélyezteti. 

Ilyen és ehhez hasonló problémák miatt aggódik a legtöbb munkavállaló, így a Pulzus segítségével megpróbáltuk felmérni, hogy az általunk megkérdezett dolgozók hogyan állnak jelen pillanatban ezekkel a kérdésekkel.

Egyelőre nem rettegünk az új technológiától

Első körben arra voltunk kíváncsiak, mennyire félnek a munkavállalók attól, hogy az AI térnyerésével elveszítik a munkájukat. Nos, úgy tűnik, az emberek eléggé bíznak abban, hogy a tudásuk elég lesz a jövőben, ugyanis elsöprő többség, 59 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem fél.

Még az inkább nem félek kategória is 25 százalékot hozott, így a „nemfélősek” tábora 84 százalékot hozott el a 100-ból. Azok, akik félnek vagy inkább félnek, összesen 13 százalékot produkáltak.

Kép: Economx

A leglazábbak, vagyis akik egyáltalán nem félnek, leginkább a 60 pluszos, alapfokú végzettségű, községben élő férfiak, velük szemben a 18-59 éves, alapfokú végzettségű, községi nők rettegnek a leginkább.

Érdekes, hogy az egyáltalán nem félek kategóriában a budapestiek képviseltették magukat a legkisebb arányban, így

a félmérés alapján úgy tűnik, a fővárosban tartanak leginkább az AI-tól.

Szinte sehol sem használják még − vagy csak nem tudnak róla...

A második körben, arról kérdeztük a dolgozókat, hogy a cég, ahol dolgoznak, használ-e már mesterséges intelligenciát. Megdöbbentően magas volt azon válaszolók száma, akik arról számoltak be, hogy a munkahelyükön még nem vonták be a munkavégzésbe ezt a technikai lehetőséget. 16 százalék viszont már azt nyilatkozta, tudnak róla, hogy a cégnél működik az AI.

Kép: Economx

Kiemelendő mutató, hogy a budapestiek mennyire alulreprezentáltak a NEM kategóriában, tehát arra következtethetünk, hogy a válaszkategóriák képviselői közül majdnem a fővárosban használják a legkevésbé a mesterséges intelligenciát – vagy csak nem tudnak róla a válaszadók?

Jó esélyük van a fővárosi fiataloknak

A harmadik kérdésünk az volt, készen áll-e arra a munkavállaló, hogy elsajátítsa a mesterséges intelligencia használatához szükséges tudást. Pozitív, hogy

a válaszadók többsége (57 százalék) tisztában van azzal, hogy ez a fejlődés elkerülhetetlen, a szakemberek ugyanis azt mondják, sokkal nagyobb esélye van megtartani az állását annak a dolgozónak, aki tudomásul veszi ezt a folyamatot

és alkalmazkodik a helyzethez azzal, hogy megtanul együttműködni az AI-jal.

Nagyon úgy fest, hogy az erről való gondolkodás nem húzható rá a nemi szerepekre, ugyanis „dekára ugyanannyi” lett a férfiak és a nők aránya is, mindkét nem kategóriájában 57 százalék mondta azt, hogy van benne hajlandóság a fejlődésre.

Kép: Economx

Nem meglepő, hogy a fejlődni vágyók legnagyobb hányada a legfiatalabb, tehát a 18-39 éves korosztályból került ki (65 százalék), őket követik a 40-59 évesek (53 százalék), végül a 60 felettiek (43 százalék). Az viszont nem sok jót ígér, hogy a középső kategória, tehát a masszív középkorúak éppen csak súrolják felülről a pozitív tartományt.

Ha iskolai végzettséget nézzük, itt sem találunk sokkoló meglepetést, természetesen a felsőfokú végzettségűek a legnyitottabbak (73 százalék), ez után a középfokúak (59 százalék), végül az alapfokúak jönnek (47 százalék).

A földrajzi elhelyezkedést nézve a budapestiek mutatják a legrugalmasabb hozzáállást: 70 százalékuk mondta, hogy hajlandó az AI-jal együtt dolgozni, míg a községiek 57 százaléka, a vármegyeszékhelyeken élők 52 százaléka, és a városiak 51 százalékában van alkalmazkodási hajlandóság.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a 18-39 éves, felsőfokú végzettségű, budapesti férfi vagy nő, tehát a fiatal fővárosi fiatalok nagy részének lesz lehetősége megtanulni egy olyan technológiát, amellyel együtt dolgozva részese lehet a jövő munkaerőpiacának.

Még nem látjuk a mesterséges intelligencia veszélyeit, de mire meglátjuk, már késő lesz

Ideális esetben az Európai Unió év végére készülhet el a mesterséges intelligencia használatát szabályozó uniós jogi keretek végső szövegével. Az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén zajlott kerekasztal-beszélgetésen azonban felmerült, hogy a törekvés már eleve kudarcra ítéltetett: nem látszik még igazán, melyek is lesznek a mesterséges intelligencia igazi veszélyei, mire pedig világosabban láthatnánk, addigra lehetetlen lesz olyan szabályozást életbe léptetni, amely visszavághatná a már kialakult rendszer vadhajtásait. Ha többre kíváncsi→