Legyen produktívabb! – így adja el magát az OpenAI generatív mesterséges intelligenciával működő eszköze, a ChatGPT a munkavállalóknak. Ám annak ellenére, hogy az ipar azt reméli, a technológia növelni fogja a termelékenységet, nem mindenki hajlandó „lefeküdni” a mesterséges intelligenciának. Két friss tanulmány szerint

a nők 16-20 százalékponttal kevesebbet használják a ChatGPT-t, mint férfi társaik, még akkor is, ha ugyanabban a munkakörben dolgoznak

Kapcsolódó

– számolt be a The Economist a kutatás eredményeiről.

Az első, júniusban közzétett tanulmány a ChatGPT-t a munkahelyeken vizsgálta. Anders Humlum, a Chicagói Egyetem munkatársa és Emilie Vestergaard, a Koppenhágai Egyetem munkatársa 100 ezer dán állampolgárt kérdezett meg 11 olyan szakmában, ahol a technológia időt takaríthat meg a munkavállalóknak, így az újságírásban, a szoftverfejlesztésben és a tanításban. A kutatók megkérdezték a válaszadókat, hogy milyen gyakran fordulnak a ChatGPT-hez, és mi tarthatja vissza őket a használatától, Dánia fejlett nyilvántartási rendszerét kihasználva pedig a válaszokat személyes adatokkal tudták összekapcsolni, beleértve a jövedelmet, a vagyont és az iskolai végzettséget.

Az önbizalomhiány és a „jó kislány” attitűd áll a háttérben

Minden vizsgált szakmára igaz, hogy nők kisebb valószínűséggel, illetve kedvvel használták a ChatGPT-t, mint az ugyanabban az iparágban dolgozó férfiak. Például a női tanároknak csak egyharmada használta a munkájához, míg a férfi tanároknak a fele.

A szoftverfejlesztők körében a férfiak majdnem kétharmada élt a lehetőséggel, míg a nőknek kevesebb mint a fele.

„Középtávon meg fog változni ez a trend, mert ezek a generatív mesterséges intelligenciák, mint mondjuk a ChatGPT, olyan színvonalon tudnak már beszélgetéseket folytatni, illetve kiszolgálni az emberek igényeit, hogy már segítőként, tanácsadóként is megjelentek például a telefonokban (először az Apple-nél, majd a Google-nél)” – mondta az Economxnak Keleti Arthur. Az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója úgy véli, ezek a technológiák segítőként olyan tanácsokkal fogják az embert ellátni, amelyet ő maga szeretne, hiszen az adott személyhez alkalmazkodó lesz.

„Ebből arra következtetek, hogy a hölgyek fognak még vele együtt jól dolgozni, sőt, jobban mint a férfiak, mert ezek a rendszerek kifejezetten abban jók, hogy az emberekkel elbeszélgessenek. Az informatikusok sokat küzdenek azzal, hogy az AI-nak utasításokat adjanak, mert úgy próbálnak kommunikálni vele, mint egy géppel, de ezek a rendszerek beszélgetésre lettek kitalálva”

– tette hozzá a kibertitok jövőkutató.

Folytatván a fentebb részletezett tanulmányt, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy

részben a női önbizalom hiánya lehet a hibás: azok a nők, akik nem használták a mesterséges intelligenciát, a férfiaknál többször emelték ki, hogy képzésre van szükségük a technológia elsajátításához.

A nemek közötti egyenlőtlenség másik lehetséges magyarázata a Norvég Közgazdasági Iskola (NHH) 486 diák körében végzett felméréséből származik: az NHH alapképzési programjára beiratkozott női hallgatók 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel használták gyakran a ChatGPT-t. Amikor a kutatók felvételi osztályzatok szerint szétválasztották a hallgatókat, világossá vált, hogy a szakadék a közepesen- és a magas szinten teljesítő nők viselkedését tükrözi. Az alacsonyan teljesítők egyébként majdnem ugyanolyan hajlandósággal használták a technológiát, mint a férfiak.

Miért lehet ez? A kutatók megkérdezték a diákokat, hogy használnák-e a ChatGPT-t, ha a professzoruk megtiltaná, és hasonló megoszlást kaptak a válaszok között. Kifejezett jóváhagyás esetén azonban mindenki, beleértve a jobban teljesítő nőket is, arról számolt be, hogy használná a technológiát. Más szóval, úgy tűnt, hogy

a magasan teljesítő nők tiltást szabtak ki magukra. A kutatók szerint ez a „jókislány” attitűd,

tehát úgy vélik, ez abból az elképzelésből ered, hogy „nekem kell átmennem ezen a fájdalmon, egyedül kell megtennem az utat, és nem szabad csalnom vagy rövidítenem a feladatra/tanulásra szánt időn.” A nők tehát saját agyukat szeretnék használni feladataik elvégzéséhez.

„Már nagyon régóta nem a saját agyunkat és képességeinket használjuk, hiszen nem tartok fejben 500 telefonszámot, nem tudok minden egyes szót helyesen leírni, nem tudok vagy találok sok dolgot, de megkeresem, és a Google megtalálja helyettem a dolgokat” – mondta Keleti Arthur. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy nehéz egy vonalat húzni, megmondani, hogy hol van a hátára annak, amit az ember saját képességeinek hív. A technológia haladásával ugyanis egyre többre vagyunk képesek, ezért a saját képességeinket jelző vonatlat át kell helyzeni máshova, és megtalálni a megoldást, hogy miként tudunk kreatívabbat, jobbat és gyorsabban alkotni a gépek segítségével.

Kiszorulhatnak a nők a technológiából, ha nem mutatnak hajlandóságot

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalat hiánya a munkaerőpiacra való belépéskor költségekkel járhat. Augusztusban a kutatók tanulmányukat kiegészítették egy 1143 munkerő-toborzást vezető körében végzett felméréssel, amelyből kiderült, hogy

a vezetők 8 százalékkal többre értékelik a magasan teljesítő, AI-szakértelemmel rendelkező nőket, mint azokat, akiknek nincs. 

Tera Allas, a McKinsey tanácsadó cég munkatársa attól tart, hogy mire a mesterséges intelligencia szilárdan beépül a modern munkaéletbe, az úgy lesz felépítve addigra, hogy inkább a férfiak számára legyen vonzó, mivel ők a fő felhasználói, ez pedig azért probléma, mert hosszú távon  kizárhatja a nőket a technológiából. 

"Elhiszem, hogy a nők jobban tartanak ettől a rendszertől, gyanúsan méregetik, nem lehet tudni, hogy mi jár a fejében, furcsa dolgokat mond. Hiszen van olyan AI, amelyik még humorizál is, és ez ijesztő lehet. Sőt, olyan is van, hogy etikai normákat követ, hajlik bizonyos dolgokra, ezért gyanús, hogy mi lakik a dobozban. Ezt a kutatók sem tudják megfejteni, hogy miért. Ebben a szakaszban pedig megértem az óvatosságot a hölgyeknél, a férfiak pedig másképp gondolkodnak, csak rohannak előre kivont karddal, és mindent akarnak, azonnal" - közölte az ITBN alapítója.

Keleti Arthur kiemelte, hogy

minél több hölgy kellene az AI finomhangolásához, mert a magas EQ-val rendelkezők jobb tanárai lennének egy éppen tanuló AI technológiának.

De nem mindenkit aggaszt ám annyira a nemek közötti egyenlőtlenség a technológiát illetően. Annak ellenére, hogy a korai internetet a férfiak uralták, 2005-re a fiatal amerikai nők már többet voltak online, mint férfi társaik. Ráadásul Danielle Li, a Massachusetts Institute of Technology munkatársa megjegyzi, hogy a tanulmányok valójában nem mutatják ki, hogy a férfiak jelenlegi ChatGPT-használata jobb vagy produktívabb munkát eredményez-e, s kiemeli, jelenleg a technológia inkább csak egy digitális játék lehet. Az is elképzelhető – véli Danielle Li –, hogy a magasan teljesítő nők egyszerűen csak jobban elkerülik a figyelemelterelést.