Magyarországon az állások több mit 36 százalékát veszélyezteti a mesterséges intelligencia egy idei jelentés alapján – ezzel a gondolattal nyitotta meg Kutasi Judit, a Radiocafé 98.0 főszerkesztője moderátorként az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényének kerekasztal-beszélgetését. Ennek témája a pályaválasztás volt, valamint az, hogy milyen állásokért jelentkezhet be a közeljövőben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence - AI).
Mint kiderült, a beszélgetésben résztvevők is aktívan élnek az AI adta lehetőségekkel.
- Jeszenszky Anita, a BDO Magyarország Pénzügyi Tanácsadó Zrt. HR-igazgatója például leginkább toborzó eszköznek használja.
- Janza Ákos, az MSCI irodák globális vezetője, ügyvezető igazgató, a Vállalati Transzformáció vezetője pedig szövegeket, akár beszédeket is megírat a mesterséges intelligenciával, és az így kapott alapot, vázat egészíti ki a saját gondolataival és meglátásaival.
- Kónya László, Deutsche Telekom IT Solutions Hungary ügyvezető igazgatója sorra végzi el az AI-tanfolyamokat, közben pedig óvatosságra inti pályaválasztás szempontjából a gyerekeit. Az egyik lánya például orvosnak készül, ám ő azt javasolta neki, már a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekhez igazítsa, pontosan milyen területre is specializálódik.
Röntgenorvosra például nem igazán lesz szükség, mert a képfelismerésben a mesterséges intelligencia nagyon jó
– mondta.
- Debreczeni Eszter HR-szakértő, AI-kutató azonban túlságosan leegyszerűsítőnek tartja azt mondani, hogy ne készüljön senki röntgenorvosnak a mesterséges intelligencia miatt. „Inkább az egyes szakmákon belül kell feltenni a kérdést, hogy miként lehet kiterjeszteni a működést, hogyan veheti át a mesterséges intelligencia a repetitív folyamatokat, és mihez lehet kezdeni a felszabadult energiákkal, idővel és képességekkel” – jelentette ki.
Hozzátette, ő inkább arra készíti fel a gyerekeit, hogy azon a területen, amely érdekli őket, vizsgálják meg, mire képes a mesterséges intelligencia, és ennek megfelelően készüljenek fel a munkavégzésre, karrierépítésre.
Sok a félreértés és az indokolatlan félelem
Kónya László kiemelte, a felmérések alapján a magyarokban sokkal több a félelem a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, mint globális szinten. Éppen ezért fontos lenne kialakítani az emberekben egyfajta tudatosságot ezzel kapcsolatban. Arra kellene rávezetni a munkaerőpiac egyes szereplőit, hogy aki képes tanulni és változni, az inkább csak profitálhat a mesterséges intelligencia térnyeréséből.
Nem a mesterséges intelligencia veszi majd el az álláslehetőséget az emberektől, hanem az AI-val dolgozók azoktól, akik nem értenek a mesterséges intelligenciához, és nem tudnak dolgozni vele.
Jeszenszky Anita is egyetértett abban, hogy az AI támogató eszköz, amely alkalmas arra, hogy az időrabló tevékenységet átvegye az embertől, és így több idő jusson az érző, empátiát igénylő döntésekre és munkafolyamatokra.
A HR-szakértő szerint ráadásul két munkaerőpiaci problémára is megoldást jelenthet a mesterséges intelligencia:
- a munkavállalói túlterheltségre;
- és a munkaerőhiány problémájára.
Janza Ákos pedig arról beszélt, a cégvezetők felelőssége, hogy felmérjék, mire és miként használhatók ezek az eszközök. „Azt látni kell ugyanis, hogy mindenre nem használhatók” – hangsúlyozta.
Hozzátette: ugyanakkor arra igenis számítani kell, hogy az AI az oktatást is jelentősen megreformálja.
Visszaszorulóban van a lexikális tudás fontossága, és helyette az lehet az elsődleges érték, hogy komplex adatokat, rendszerek is átlásson egy állásra jelentkező.
Kónya László végezetül a navigációs rendszerekkel példálódzott. Kezdetben sokan nem bíztak meg ezekben, „mára azonban feldolgoztuk, hogy ezek olyan hatalmas adathalmazzal dolgoznak, hogy sokkal jobb útvonalat választhatnak, sokkal több szempontot mérlegelve, mint mi magunk”.
Szeptember 11-én kerül megrendezésre a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvénye, a régió legnagyobb AI-konferenciája. Tudósításainkat IDE kattintva érheti el.