A cambridge-i Állattani Múzeumban a látogatók mobiltelefonjukon keresztül hanggal vagy szöveges üzenetekkel társaloghatnak a lényekkel, akik elmesélik történetüket - adta hírül a The Guardian.
A mesterséges intelligencia segítségével új életet kapnak a régen élt állatok. Több mint egy tucatnyi kiállítási tárgy - az amerikai csótánytól és egy dodó maradványaitól kezdve egy kitömött vörös pandán át az uszonyos bálna csontvázáig - szólal meg keddtől a Cambridge-i Egyetem Zoológiai Múzeumában.
A személyiséggel és akcentussal felvértezett lények a látogatók mobiltelefonjain keresztül hanggal vagy szöveges üzenetekkel tudnak beszélgetni. A technológia lehetővé teszi, hogy az állatok elmeséljék a Földön töltött idejüket és a kihívásokat, amelyekkel szembesültek.
„A múzeumok sokféle módon használják a mesterséges intelligenciát, de úgy gondoljuk, hogy ez az első olyan alkalmazás, ahol a tárgy szemszögéből beszélünk” - mondta Jack Ashby, a múzeum igazgatóhelyettese. „A kísérlet része az is, hogy megnézzük, vajon azáltal, hogy ezeknek az állatoknak saját hangot adunk, az emberek másképp gondolkodnak-e róluk. Például megváltoztathatjuk-e a csótányról alkotott közvéleményt, ha hangot adunk neki?” - vetette fel.
A projektet a Nature Perspectives nevű cég dolgozta ki, amely mesterséges intelligenciamodelleket készít az emberek és a természeti világ közötti kapcsolat erősítésére.
A mesterséges intelligenciát minden egyes kiállítási tárgy esetében ellátják az adott fajra vonatkozó összes rendelkezésre álló információval, továbbá olyan ismérvekkel, mint hogy az adott példány hol élt, milyen természetes környezetben, és hogyan került a gyűjteménybe.
A kiállítási tárgyak hangszínüket és nyelvezetüket a velük beszélgető személy életkorának megfelelően változtatják, és több mint 20 nyelven képesek beszélgetni.
A borzasmajom például ausztrálként beszél, a vörös panda finoman himalájai, a tőkés réce pedig brit akcentussal szólal meg.
A kiállítási tárgyakkal folytatott élő beszélgetések révén Ashby reméli, hogy a látogatók többet tudnak meg, mint ami a példányokat kísérő címkéken szerepel.
A projekt részeként a látogatók által a kiállítási tárgyakkal folytatott beszélgetéseket elemezni fogják, hogy pontosabb képet kapjanak arról: az emberek milyen információkra kíváncsiak A látogatók ugyanis azt kérdezhetnek, amit csak akarnak.