A kiskereskedelmi láncok üzleteinek polcain zömében hamisított méz található, ez a folyamat pedig néhány éven belül akár oda is vezethet, hogy hazai mézet egyre inkább csupán a termelőtől lehet majd beszerezni.

Közben az Ukrajnából származó agrártermékekre április 18-án elrendelt ideiglenes behozatali tilalom a mézre is kiterjed, ez a lépés önmagában azonban nem oldja meg a hazai méhészek problémáját.

Az EU egyelőre nem szankcionál

A hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agroinform.hu-nak.

Ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból. Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma a jelenlegi 21 ezerről a következő néhány évben akár jelentősen lecsökkenhet, ami nem csupán a hazai méztermelés visszaesésével, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlásával is járhat.

A 21 ezer hazai méhésznek jelenleg is alig több mint tíz százaléka főállású, mintegy 10 ezren foglalkoznak keresetkiegészítésként ezzel a tevékenységgel, a többiek hobbiszinten méhészkednek – teszi hozzá a lap.

Ma még mintegy 1,2 millió méhcsalád található hazánkban, és ezzel a világ egyik legnagyobb méhsűrűséggel (12,8 méhcsalád/km2) rendelkező országa vagyunk.

Visszatér Karácsony Gergely sokat vitatott intézkedése

Idén még az eddiginél is több méhlegelő jön majd szembe a fővárosban. A főváros vezetése 2021-ben vezette be a méhlegelőket: a Vadvirágos Budapest mintaterületei azóta is növekszenek. Bővebben>>>

A fehér akác virágzása

Az akácméz teszi ki a 25-30 ezer tonnányi hazai méztermés több mint felét, azonban az idén a tavaszi fagyok az akácerdőket sem kímélték. Noha a szokásosnál kevesebb mézre számíthatunk, ez idén nem okoz ellátási gondokat, a méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a tavalyi termésből.

Az átlagosan mintegy 25 ezer tonnányi éves magyar méztermés több mint fele (2022-ben 14 ezer tonna) kerül exportra. A legnagyobb felvevőpiacot Olaszország, Németország és Franciaország jelenti: ez a három ország a kivitel 80 százalékát vásárolja meg.

A belföldi mézfogyasztás évente mintegy 10 ezer tonnát tesz ki, ennek 20 százalékát már az olcsó, gyakran hamisított importtal elégítik ki a kereskedők – tíz évvel ezelőtt az importhányad még jóval 1 százalék alatt maradt.