Hová fejlődik a mesterséges intelligencia 2050-re? – címmel egy kutatócsoport – Fehér Katalin, Vicsek Lilla és Mark Deuze – először 42 résztvevővel alapozta meg a felmérést, 25-en pedig egy hosszabb, több héten át tartó lekérdezésben is részt vettek. A szerzők a résztvevők kiválasztásakor figyelembe vették a nemet, a szakmai tapasztalat hosszát, valamint azt, hogy a világ mely régiójában és milyen tudományágban vagy iparágban dolgozik az adott szakértő - írta összefoglalójában a Budapesti Corvinus Egyetem. A minta sokfélesége ellenére meglepően egyöntetű válaszok születtek.
A válaszadók összességében optimisták, szerintük:
- 2050-re sok pozitív hatása lesz majd a társadalomra az MI-nek,
- az alapvető társadalmi értékek, struktúrák nem fognak változni, de azok jobban érvényre juthatnak,
- sok esély van rá, hogy nagyobb lesz a jólét, a biztonság, kisebbek az egyenlőtlenségek,
- bár látják a megoldásra váró problémákat, remélik, hogy azokkal megbirkóznak majd a következő generációk, talán épp a fejlődő mesterséges intelligencia segítségével.
Magabiztosan tekintenek tehát az MI-jövőbe, ezzel párhuzamosan pedig szakmailag rövidlátók és felelősséghárítók.
A válaszadó szakértők azt jósolják, hogy:
- 2050-re az MI a társadalmi-politikai és a hétköznapi élet minden területére hatással lesz,
- támogatja majd az emberi jólétet,
- irányítani fogják az emberi észlelést és kommunikációt,
- a világon mindenhol hozzáférhetünk majd demokratikusan elérhető, automatizált, személyre szabott, elfogulatlan és megbízhatóan értelmezett információkhoz,
- és az MI etikus működését hatékonyan fogják szabályozással elérni,
- két-három évtized múlva az MI már az emberek helyett is működhet, beszélgetések helyettesítője is lehet, a nyelvi akadályokat eltünteti, a mindennapi rutinokat segíti.
Néhány válaszadó szerint elképzelhető, hogy az állatok és növények kommunikációját sikerül összekapcsolni bigdata- és okosrendszerekkel, így a természet is forrása lehet a mesterséges intelligencia további fejlesztésének. Több válaszadó szerint a vallások is nyitottabbá és toleránsabbá válhatnak, ha az emberek egyre inkább MI-vezérelt platformokon kommunikálnak.
A felmérésben résztvevők azt remélik, az MI végső soron összhangba kerül majd a társadalommal és a természettel is, támogatja majd a kreativitást, elősegíti a méltányosságot, az inkluzivitást és az emberi jogok érvényesülését.
MI-vel az MI veszélyei ellen?
A kérdezett média- és infokommunikációs szakértők kifejezték, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban sok a bizonytalanság, így hátrányokat is okozhat majd.
Leginkább például abban, hogy:
- az emberek függnek majd a gépektől, nagyobb lesz a leállások kockázata, információs háborúk törhetnek ki, nőhetnek az egyenlőtlenségek, a kisebb nyelvek és kultúrák hátrányba kerülhetnek, nőhet a mesterséges intelligencia széndioxid-lábnyoma,
- csökkenhet az emberi kommunikáció és a szólásszabadság, a demokrácia mértéke, a munkaerőpiacon is felgyorsulhatnak a változások,
- a mesterséges intelligencia nem képes önállóan megváltoztatni a jelenlegi társadalmi-kulturális értékeket és normákat, de felerősítheti vagy elnyomhatja azokat, ami a visszaélés és az erőszak új formáihoz vezethet.
Úgy gondolják azonban, hogy a technológia által vezérelt visszaéléseket, téves információkat, szűrőbuborékokat, információs túlterheltséget vissza lehet majd szorítani – akár épp a mesterséges intelligencia segítségével. Szerintük ez a feladat majd a jövő generációira vár, hiszen ők már tudják, milyen a mesterséges intelligenciával együtt élni. A problémák megoldásakor ezenfelül hisznek a civil szervezetek erejében és a művészetben.
Magyarázat az MI-be vetett bizalomra
Új modellt állítottunk fel az eredmények értelmezéséhez, az
ún. MI-be vetett bizalom szemüvegmodelljét. Ez megmutatja, hogy a szakértők
mesterséges intelligenciába vetett bizalma hogyan egyensúlyoz (mint az
orrnyergen a szemüveg) két egymással versengő fogalomcsoport között (amelyeken,
mint lencséken át a világot, a mesterséges intelligenciát szemléljük) – magyarázta Fehér Katalin, az NKE kutatója, a tanulmány első szerzője.
Ezt a két fogalomcsoportot egyrészt hiedelmek alkotják, amelyek a reményeken alapulnak, másrészt bizonytalanságok, amelyeket a kritikai gondolkodás idéz elő. A hiedelmek és bizonytalanságok egyazon (szemüveg)keretbe vannak foglalva, azok stratégiai kombinációt alkotnak. Ezek összességében azt a kiegyensúlyozott álláspontot képviselik, hogy a technológia – felelős használattal – végső soron megbízható lehet – tette hozzá.
A média- és infokommunikációs szakértők optimizmusának egyrészt az lehet az oka, hogy munkájuk arra készteti őket, hogy a távoli jövőt a jelen egyszerű kiterjesztésének tekintsék. Másrészt nem is akarnak messzebbre látni, különösen mert sokszor nem is tartják magukat felelősnek a jövő alakításában. Ezt inkább a jövő generációira tolják feladatként. Így tehát ezen a szemüvegen keresztül torzítják a saját jövőképüket – mondta Vicsek Lilla, a Corvinus szociológusa, a tanulmány társszerzője.