Még nem tudhatjuk, mekkora árat kell fizetnünk a mai napért

Egy olyan internetes ökoszisztéma jött létre, amelyben virtuálisan mindenki mindenkivel összekapcsolódik, viszont ha fennakadás van, akkor a hatások is azonnaliak, és ezek a hatások negatívak – fogalmazott az Economxnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a legutóbbi/mai globális leállással kapcsolatban. 

Most ugyan nem az internettel adódott probléma, hanem a számítógépeken, de mérvadó lehet egy korábbi, 2016-os Deloitte-tanulmány. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy az internet ideiglenes leállításának hatásai az ország fejlődésével és az online ökoszisztéma fejlettségével összhangban egyre nagyobbak lesznek. Becsléseik szerint

• egy magas internetpenetrációjú ország esetében a szolgáltatás ideiglenes leállása napi szinten átlagosan 23,6 millió amerikai dollár per 10 millió lakos.
• Közepes szintű internet-hozzáférés esetén a becsült GDP-hatás mínusz 6,6 millió dollár,
• míg a legalacsonyabb szinten is 0,6 millió dollár 10 millió lakosra vetítve.

Nyilvánvaló módon, az azóta eltelt időszakban ez a kitettség még erőteljesebb lett, így a károk is nagyobbak lehetnek.

Pásztor Szabolcs kitért arra is, hogy a pénteki leállásban közvetlenül érintett cégek részvényeinek változása viszont egzakt mutató, nyomon követhető. Ahogy arról az Economxon olvashattak, nagyjából húszszázalékos zuhanásba kezdtek Crowdstrike-részvények a New York-i tőzsdei nyitás előtt, és a történéseket megérezték a Microsoft részvényei is, ugyan nem 20 százalékot, hanem nagyjából 2 százalékot estek már pénteken korán reggel. Hogy ennek a folyamatnak hol lesz a vége, ma még nem látjuk – tette hozzá. 

Ugyanakkor még rengeteg olyan költségtétel van, amit még nem könyveltek el sem a légitársaságok, sem a bankok. Elég csak az utazások, üzleti transzferek meghiúsulására gondolni. Ezek a költségek utólag kerülnek számszerűsítésre, de annyit már biztosan mondhatunk, hogy szemmel látható, kézzel fogható az a veszteség, ami az egyént, a vállalatot, a nemzetgazdaságot vagy az iparágat érintheti – fogalmazott a kutatási igazgató. 

A digitalizáció és az online térre való átállás nagy lökést adott az üzleti szektornak, a vállalati szférának, olyan megoldások születtek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, feltérképezhetőek a piacok, eltűntek a földrajzi akadályok, egyenként célozhatóak meg a fogyasztók ajánlatokkal.

Viszont abban az esetben, amikor az informatikai rendszereknél probléma adódik, újra marad a papír és ceruza, ami a mai világban nyilván nem megoldás.

Azzal, hogy egyre digitalizáltabbak vagyunk, és hogy minden az internethez kapcsolódik, nemcsak a sérülékenységi pontok jelennek meg, 

hanem azok a különböző érdekkörök is, akik ebben a komplex rendszerben sérülést kívánnak okozni

– figyelmeztetett. Az elemző szerint erre az üzleti világnak fel kell készülnie, ami nagyon komoly ráfordítással jár, 

mert a támadók mindig lépéselőnyben vannak a védekezővel szemben.

A mai nappal kapcsolatban közgazdászként azt tudom mondani, hogy ezek a leállások, anomáliák mindig arra figyelmeztetnek, hogy ne kényelmesedjünk el – magyarázta. 

 – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.

Mint ismert, megbénult a légi közlekedés, leálltak a bankok egy antivírus program frissítése akadhatott össze a Windows operációs rendszerekkel.  A történések miatt zűrös péntek előtt az amerikai tőzsde. 

Megkerestük a Microsoftot, hogy pontosan mi történt, a cég az alábbi választ adta (külön az Azure és külön a CrowdStrike-ra vonatkozóan):

– írták megkeresésünkre az Azure miatt kialakult helyzetre. 

A CrowdStrike esetében

„egy harmadik féltől származó szoftverfrissítés miatt probléma lépett fel a Windows-eszközökön.  Dolgozunk a probléma mihamarabbi helyreállításán".

A lapunknak nyilatkozó informatikai szakértő szerint a kibervédelmi rendszer gyártója a hibás, nem a Microsoft. Bővebben>>>