Egy olyan internetes ökoszisztéma jött létre, amelyben virtuálisan mindenki mindenkivel összekapcsolódik, viszont ha fennakadás van, akkor a hatások is azonnaliak, és ezek a hatások negatívak – fogalmazott az Economxnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a legutóbbi/mai globális leállással kapcsolatban. 

Most ugyan nem az internettel adódott probléma, hanem a számítógépeken, de mérvadó lehet egy korábbi, 2016-os Deloitte-tanulmány. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy az internet ideiglenes leállításának hatásai az ország fejlődésével és az online ökoszisztéma fejlettségével összhangban egyre nagyobbak lesznek. Becsléseik szerint

  • egy magas internetpenetrációjú ország esetében a szolgáltatás ideiglenes leállása napi szinten átlagosan 23,6 millió amerikai dollár per 10 millió lakos.
  • Közepes szintű internet-hozzáférés esetén a becsült GDP-hatás mínusz 6,6 millió dollár,
  • míg a legalacsonyabb szinten is 0,6 millió dollár 10 millió lakosra vetítve.

Nyilvánvaló módon, az azóta eltelt időszakban ez a kitettség még erőteljesebb lett, így a károk is nagyobbak lehetnek.

Pásztor Szabolcs kitért arra is, hogy a pénteki leállásban közvetlenül érintett cégek részvényeinek változása viszont egzakt mutató, nyomon követhető. Ahogy arról az Economxon olvashattak, nagyjából húszszázalékos zuhanásba kezdtek Crowdstrike-részvények a New York-i tőzsdei nyitás előtt, és a történéseket megérezték a Microsoft részvényei is, ugyan nem 20 százalékot, hanem nagyjából 2 százalékot estek már pénteken korán reggel. Hogy ennek a folyamatnak hol lesz a vége, ma még nem látjuk – tette hozzá. 

Ugyanakkor még rengeteg olyan költségtétel van, amit még nem könyveltek el sem a légitársaságok, sem a bankok. Elég csak az utazások, üzleti transzferek meghiúsulására gondolni. Ezek a költségek utólag kerülnek számszerűsítésre, de annyit már biztosan mondhatunk, hogy szemmel látható, kézzel fogható az a veszteség, ami az egyént, a vállalatot, a nemzetgazdaságot vagy az iparágat érintheti – fogalmazott a kutatási igazgató. 

A digitalizáció és az online térre való átállás nagy lökést adott az üzleti szektornak, a vállalati szférának, olyan megoldások születtek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, feltérképezhetőek a piacok, eltűntek a földrajzi akadályok, egyenként célozhatóak meg a fogyasztók ajánlatokkal.

Viszont abban az esetben, amikor az informatikai rendszereknél probléma adódik, újra marad a papír és ceruza, ami a mai világban nyilván nem megoldás.

Azzal, hogy egyre digitalizáltabbak vagyunk, és hogy minden az internethez kapcsolódik, nemcsak a sérülékenységi pontok jelennek meg, 

hanem azok a különböző érdekkörök is, akik ebben a komplex rendszerben sérülést kívánnak okozni

– figyelmeztetett. Az elemző szerint erre az üzleti világnak fel kell készülnie, ami nagyon komoly ráfordítással jár, 

mert a támadók mindig lépéselőnyben vannak a védekezővel szemben.

A mai nappal kapcsolatban közgazdászként azt tudom mondani, hogy ezek a leállások, anomáliák mindig arra figyelmeztetnek, hogy ne kényelmesedjünk el – magyarázta. 

Az összekapcsolt, összekötött világ nagyon kényelmes, átláthatóak, transzparensek az árak, távoli kontinens belföldi légi járataira tudunk repülőjegyet foglalni, de ezek veszélyeket is magukban hordoznak. Az üzleti szférának is folyamatosan ébernek kell lennie, hogy a leállások okozta anyagi károk mérsékelhetők, csökkenthetők legyenek

 – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.

Mint ismert, megbénult a légi közlekedés, leálltak a bankok egy antivírus program frissítése akadhatott össze a Windows operációs rendszerekkel.  A történések miatt zűrös péntek előtt az amerikai tőzsde. 

Megkerestük a Microsoftot, hogy pontosan mi történt, a cég az alábbi választ adta (külön az Azure és külön a CrowdStrike-ra vonatkozóan):

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez milyen hatással lehet az ügyfelekre a kimaradás, és azon dolgozunk, hogy a lehető leggyorsabban helyreállítsuk a szolgáltatásainkat, azoknál a felhasználóinknál, akik még fennakadásokat tapasztalnak

– írták megkeresésünkre az Azure miatt kialakult helyzetre. 

A CrowdStrike esetében

„egy harmadik féltől származó szoftverfrissítés miatt probléma lépett fel a Windows-eszközökön.  Dolgozunk a probléma mihamarabbi helyreállításán".

A lapunknak nyilatkozó informatikai szakértő szerint a kibervédelmi rendszer gyártója a hibás, nem a Microsoft. Bővebben>>>