Egyre nagyobb károkat okoznak a nagyvadak a mezőgazdasági termelőknek, a károknak pedig csak egy kis részét követi teljes körű kárrendezés - írja az Agroinform.hu kiemelve, hogy 2022-ben a térített vadkár 3,1 milliárd forint volt, miközben az Agrárkamara becslése szerint 21 milliárdra is rúghatott a teljes kárösszeg.

Az Agroinform.hu elemzése szerint, amelyben mintegy félezer gazdálkodót kérdezett meg, 

a gazdálkodók 86 százaléka tapasztalt már az elmúlt évek során vadkárt az általa művelt földeken.

A többség, 79 százalék szinte minden évben észleli ezt a problémát, idén kiugró növekedés a beérkező adatok alapján nem mutatható ki.

  • A vadkárt észlelők 68 százaléka a kukorica,
  • 63 százalék a napraforgó,
  • míg 53 százalék őszi gabona termőterületein észlelte a károkozást, ez összefügg azzal a ténnyel, hogy ezek a legnagyobb területű kultúrák az országban. 

A vadkárral érintett területek tekintetében a beszámolók 77 százaléka szólt 10 százaléknál nagyobb terméskiesésről az eredetileg várható terméshozamhoz képest, az 50 százaléknál nagyobb mértékű kártétel az esetek 15 százalékánál fordult elő.

  • Az érintett termelők 40 százalékának a vadászható vadfajok közül a szarvasok (gím- és dámszarvas) okozták a legnagyobb kárt.
  • Mind az őz, mind a vaddisznó a válaszadók 17-17 százalékánál vezeti a károkozó fajok listáját,
  • ugyanakkor további 15 százalék a mezei nyulat teszi az első helyre.

A vadkár elleni védekezés során a gazdálkodók számos eszközt igyekeznek bevetni, ám ennek komoly korlátai vannak az érintett kultúrák sajátosságaiból (méret, elhelyezkedés stb.) eredően, illetve a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt.

  • A válaszadók 51 százaléka használ legalább a területének egy részén vadriasztót.
  • 35 százalék villanypásztort,
  • 24 százalék kerítést is alkalmaz a vadak ellen.
  • Ezek mellett a magas értékű kultúrák vetési helyének gondos megválasztása (21 százalék), illetve a vad által kevésbé kedvelt növényfajok termesztése (18 százalék) merül fel leggyakrabban a védekezési stratégiák között.

A vadkár rendezését a felmérésben részt vevő gazdálkodók több mint fele (54 százalék) nem is kezdeményezi a vadgazdálkodást ellátó szervezeteknél (pl. vadásztársaságok)

- derül ki az elemzésből. 

Ennek elsődleges okai - a nemmel válaszolók válaszadók 77 százaléka nyilatkozott így -

  • a jogérvényesítés bonyolultsága,
  • illetve a korábbi kapcsolódó rossz tapasztalatok voltak. 

A kezdeményezett vadkárrendezések jelentős része ugyanis a válaszok szerint eredménytelen marad, a vadgazdálkodók az esetek 35 százalékában egyáltalán nem nyújtanak pénzügyi kompenzációt, további 42 százalékban pedig csak részlegesen teljesítik azt.

Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok vezethettek oda is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly november végén úgy döntött, céget alapít, ami peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytatja a vadásztársaságokkal az eljárásokat.