Újratárgyalhatják a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről szóló bérmegállapodást a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány.

A kötelező legkisebb bérekről folytatott rendkívüli egyeztetésre ugyanakkor még várni kell, mivel egy esetleges korrekcióhoz szükség van a legfrissebb makrogazdasági adatokra, kiemelten az infláció változásáról szóló adatokra. Ezek az adatok ugyanakkor leghamarabb csak július közepétől állnak rendelkezésre.

Nincs rá esély, hogy júliustól változzon a minimálbér és a bérminimum összege, az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban napvilágot látott hírek megalapozatlanok.

Ha magasabb az infláció, nőhet a minimálbér, de csak elméletben

A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány hosszas tárgyalássorozatának eredményeképp tavaly decemberben megállapodott a minimálbér és a garantált bérminimum  idei összegéről. Ennek értelmében

  • a minimálbér 16 százalékkal emelkedett, bruttó 200 ezer forintról 232 ezer forintra nőtt az összeg.
  • a garantált bérminimum 14 százalékkal nőtt januártól, bruttó 260 ezer forintról 296 400 forintra.
A háromoldalú megállapodás nem tartalmaz olyan kitételt, hogy júliustól változna a kötelező legkisebb bérek összege. Sokan rosszul értelmezték azt a kötelezettségvállalást amely kimondja, újra kell tárgyalni a megállapodást, ha az előrejelzésektől jelentősen eltérnek a tényleges nemzetgazdasági folyamatok.

Ebben az esetben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében átnézik a megállapodást a felek, ám annak módosítására aligha lennének nyitottak a munkáltatók.

A megállapodásban tehát szó sincs arról, hogy a vártnál magasabb infláció esetén év közben is nőnek a kötelező legkisebb bérek. Az egyezség felülvizsgálatára pedig abban az esetben kerülhet sor, ha

  1. a féléves makrogazdasági mutatók és a vállalkozásokkal kapcsolatos adatok jelentősen eltérnek a decemberi várakozásoktól,
  2. vagy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot 2023-ban.

A túlárazott élelmiszer felemésztette a fizetéseket 

– A szakszervezetek célja, hogy a munkavállalók minél kevésbé érzékeljék a magas infláció hatását. Az idén elsősorban arra törekedtünk, hogy a munkavállalók fizetésének vásárlóereje a rendkívüli inflációs körülmények közepette se essen vissza, sőt lehetőség szerint tovább nőjön, ehhez a Munkástanácsok Országos Szövetsége minden eszközt és lehetőséget megragad – hangsúlyozta a Napi.hu megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett,

nagyon kicsi az esélye annak, hogy még idén újra emelkedjen a minimálbérek összege, ilyen kitétel nincs a bérmegállapodásban a munkáltatóknak sem állna érdekében a lépés.

Palkovics Imre arra is rámutatott, még heteket kell várni azokra az első féléves adatokra és az év hátralévő részére adott előrejelzésekre, amelyekből kiderül, a tavalyi bérmegállapodás újratárgyalása egyáltalán szóba jöhet-e.

Az elnök kiemelte, a kötelező legkisebb bérek a 2022-es éves infláció mértékével emelkedtek. Jóval jelentősebben nőtt ugyanakkor az élelmiszerek ára, amely a munkavállalók fogyasztói kosarának jelentős részét adja.

Minél alacsonyabb bérért dolgozik a munkavállaló, annál érzékenyebben érinti a jövedelmi helyzetét az élelmiszerár-emelkedés.

Palkovics Imre felháborítónak tartja, hogy az Európai Unió legnagyobb áremelkedése a magyar családokat és a munkavállalókat terheli, miközben számos vállalkozás a megugró költségek ellenére példátlan profitnövekedésre tett szert.

Pofátlanul magasnak érzi az árakat? Teljesen jogosan

Megdöbbentő mértékben, több mint 50 százalékkal nőtt egy év alatt a hazai vállalati szférában a profit. Mindez azt jelenti, hogy a mindenkit érzékenyen érintő áremelkedés azért volt ilyen kiugró Magyarországon, mert a költségek emelkedésén felül a brutális profitot is a lakosság fizette meg. Bővebben >>>

Ezt a példátlan profitnövekedést pedig azzal érték el az érintett cégek, hogy az indokoltnál jóval nagyobb áremeléseket hajtottak végre – idézte fel a Munkástanácsok elnöke.

A válság a nyugat-európai jólétet is kikezdte

Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint a keresetek emelkedése Magyarországon szinte a legtovább kompenzálta az árak emelkedését, miközben a többi tagállamban már 2022-ben is csökkent a minimálbér reálértéke.

Az Európai Központi Bank hosszú ideje azt hangsúlyozza, hogy az infláció kezelését hátráltatja a bérek nagyobb mértékű emelése, ezért óva inti ettől a kormányokat és a munkáltatókat. Ennek következménye, hogy a legtöbb EU tagországban már 2022-ben is kevésbé nőttek a fizetések, mint a számlák végösszege. A magyarországihoz hasonló 2022-es és 2023-as minimálbér emelésekre egy-két országban volt eddig példa.

A hazai vállalkozások nagy része többször is emelte a béreket, vagy bérkiegészítéssel próbálta kezelni az infláció hatását. Sokan ugyanakkor évek óta nem részesültek béremelésben, az ő keresetük már közel negyedével ér kevesebbet, mint két évvel ezelőtt.

Lemaradt a béremelésről? Mutatjuk, mi a magasabb fizetés titka

A vállalkozások idén átlagosan 13-17 százalék között emelték a munkavállalók fizetését, vagyis az infláció mértékével korrigáltak. A fizikai munkakörökben előfordult a fizetés akár 20 százalékot is meghaladó emelése is, miközben a szellemi alkalmazottak jelentős része hosszú évek óta nem részesült bérrendezésben, a rekordinfláció ellenére sem. Bővebben >>>

Ez pedig már jelentős életszínvonal-csökkenést okoz a magas tudást igénylő munkakörökben és a fehérgalléros munkavállalóknál is.

Románia még bőven mögöttünk van

Noha a magyar minimálbér a harmadik legkisebb a tagállamok közül, vásárlóerőben már más a helyzet.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő egy friss elemzésében rámutatott, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar minimálbér vásárlóértéke nagyobb, mint öt másik tagállamban, Csehországgal pedig megegyezik.

A magyar minimálbér vásárlóértéke 2010. január 1-jén a luxemburginak mindössze a 30 százaléka volt, idén január 1-jén pedig már elérte az 54 százalékát.

A szakértő megjegyezte, hogy míg Magyarországon a 4,7 millió foglalkoztatott közül mindössze 2-300 ezren dolgoznak minimálbérért, addig más országokban jóval nagyobb arányban. Romániában például a munkavállalók több mint negyede minimálbéres, tavaly pedig ez az arány a 30 százalékot is meghaladta.