Egyelőre nincs konkrét javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelésére, a sajtóban megjelent konkrétumok nem fedik a valóságot – állítják egybehangzóan az Economx megkeresésére a szakszervezeti és a munkáltatói oldal képviselői. Kérdésünkre a konföderációk kiemelték,
a bértárgyalások szeptember végén folytatódnak, a 2024-re vonatkozó konkrét béremelési javaslatot pedig várhatóan csak október második felében közlik a képviseletek.
A megalapozott, felelősségteljes minimálbér-ajánlathoz egyelőre még nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok, ezeket a kormány a hónap végén ismerteti a tárgyalópartnerekkel.
A minimálbér idei emeléséről szólnak most a tárgyalások
Az eddigi egyeztetéseken a minimálbér idei, évközi emelésének lehetőségét vizsgálták érdemben a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén. A háromoldalú egyeztetéseken a felek arra jutottak, hogy
a 2023-as éves infláció várható mértéke biztosan meghaladja a minimálbérek emelésének mértékét, így a tavaly év végén aláírt megállapodás értelmében még ebben az évben emelkedhet a legkisebb kereset.
Az emelés módja ugyanakkor szintén a következő hetek egyeztetése során dől el, mivel a feleknek kiegészítő megállapodásban kell rögzíteniük a korrekciót.
Rövidesen eldőlhet, mennyivel emelkedik idén a minimálbér
Nyitottak a munkáltatók a szakszervezetek javaslatára, vagyis arra, hogy korrigálni kell a minimálbér idei összegét. Egyelőre az nem világos, hogy mikor kapják meg az érintettek a pluszpénzt, és milyen mértékű lesz a korrekció. A Liga Szakszervezetek több javaslatot is megfogalmazott, az egyeztetések szeptemberben folytatódnak – mondta Mészáros Melinda, a szakszervezeti konföderáció elnöke. Bővebben >>>Az idei bérkorrekció végrehajtása ráadásul alapjaiban befolyásolja a 2024-es minimálbér-tárgyalásokat.
Átalakul jövőre a magyar minimálbér?
Noha a minimálbér jövő évi emelésére konkrét javaslat még nem érkezett, több, az emelés módszertanával kapcsolatos előterjesztést is megvizsgálnak a következő hetekben a VKF résztvevői.
Ezek közül az egyik a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata, amelynek lényege a minimálbér és a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összevonása. Ebben az esetben a magasabb garantált bérminimum lenne az új minimálbér.
A lépés előnye, hogy jelentősen nőne a kötelező legkisebb kereset és a nemzetközi összehasonlításban is valós kép szerepelne a hazai bérhelyzetről.
Jelenleg az Eurostat adatai szerint Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a minimálbér összege, a forint-euró árfolyamot figyelembe véve
- Bulgáriát;
- Lettországot;
- és Romániát előzzük.
Ha a minimálbérnél jóval több munkavállalót érintő magasabb összegű bérminimum szerepelne az összehasonlításban, akkor Európa középmezőnyébe tartoznánk, mivel a bérminimum 300 ezer forint körüli összege nagyjából megegyezik a lengyel minimálbér összegével.
Jövőre akár 300 ezer forintra is emelkedhet a minimálbér
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása. Ebben az esetben a legkisebb bér 30-35 százalékkal emelkedne. Bővebben >>>A két minimálbér összevonásának hátránya, hogy eltűnne a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bérelőnye. A garantált bérminimum 2006-os bevezetésekor a cél az volt, hogy kiemeltebb bérezésben részesüljenek azok, akiknek van középfokú végzettségük, elsősorban valamilyen szakmájuk.
A Munkástanácsok álláspontja szerint ugyanakkor míg 2006-ban az egyre súlyosabb munkanélküliség kezelése volt a fő cél, addig ma ennek ellenkezőjéről, munkaerőhiányról beszélhetünk. A szakemberek megtartása és megszerzése érdekében pedig a vállalkozások ma már – javarészt – maguktól emelik a béreket.
Mi alapján emelkedjen a minimálbér?
A konkrét bérajánlatokig is fontos témák szerepelnek tehát a VKF napirendjén, beleértve a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslatát arról, milyen eljárásrend alapján dőljön el a következő év minimálbér-fejlesztése. Jelenleg nincs olyan módszertan, amely irányadó lenne a tárgyalásokon.
A javaslat célja, hogy a kötelező legkisebb bér megállapításához szükséges adatok időben rendelkezésre álljanak, és kiindulópontként szolgáljanak. A minimálbér-tárgyalások időpontjában megismerhető, figyelembe vehető adatok:
- a fogyasztói árindex, ezen belül az alsó két jövedelmi tizedbe tartozó családok fogyasztói kosarának árindexe;
- havi és egy órára jutó, pótlékok nélkül számított átlagkereset és a mediánkereset nagysága és a törvényes minimálbérhez viszonyított arányuk a nemzetgazdaságban, a versenyszféra és a közszféra ágazataiban és a minimálbéreseket átlag feletti arányban foglalkoztató ágazatokban;
- árbevétel és a jövedelmezőség (a bruttó profit és az árbevételre jutó bruttó profitráta) alakulása a versenyszférában és a minimálbéreseket átlag feletti arányban foglalkoztató ágazatokban;
- létszámra, ledolgozott munkaórára és bérköltségre vetített termelékenység (hozzáadott érték) alakulása a nemzetgazdaságban, a versenyszférában és a minimálbéreseket átlag feletti arányban foglalkoztató ágazatokban;
- foglalkoztatás, munkanélküliség, valamint a betöltetlen álláshelyek száma és aránya a nemzetgazdaságban, a versenyszféra, a közszféra ágazataiban és a minimálbéreseket átlag feletti arányban foglalkoztató ágazatokban.
A javasolt eljárásrend emellett figyelembe vennék a következő évre vonatkozó irányadó előrejelzéseket is:
- infláció, azon belül az élelmiszerek, az üzemanyag, és az energia árváltozása;
- átlagkereset változás a nemzetgazdaságban, ezen belül a versenyszférában és a közszférában;
- gazdasági növekedés (GDP);
- foglalkoztatottság, munkanélküliség;
- munkaerőköltség a versenyszférában.