Az elmúlt időszakban tapasztalható inflációs nyomás és az emelkedő kamatok az egész világon komoly feladat elé állították és állítják még jelenleg is a pénzügyi rendszert és a bankszektort.
A 2010-es évtizedben mindenki hozzászokott, hogy van olcsón forrás, nem veszély az infláció és a stabil növekedés is biztosított volt legtöbbször – erről beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Ennek a világnak vége van
– húzta alá.
Jól szemlélteti ezt a változást a Silicon Valley Bank és a Signature Bank csődje az USA-ban, valamint a Credit Suisse esete, amely arra is rámutatott, hogy a kockázatos banki tevékenységek és a szigorúbb monetáris környezet interakciója komolyan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást.
A magyar infláció az Európai Unióban a legmagasabb, ezért letöréséhez is szigorúbb monetáris politikára van szükség, mint más országokban.
- A banki papírok árazásaiban az amerikai bankrendszer az évi eleji szinthez viszonyítva jelenleg 25 százalékos mínuszban van,
- az európai bankszektor azonban csak egy átmeneti megingást szenvedett el, az árfolyamok azóta korrigáltak, a papírok átlagosan 15 százalékkal magasabb értéken állnak, mint az év elején.
A digitalizáció felgyorsulása miatt ráadásul a földrajzilag izolált események a korábbinál sokkal gyorsabban képesek átterjedni más földrészekre, ezáltal pedig más piacokra is.
Robosztusabb tőkeellátottság
Már a 2008-as gazdasági világválság megmutatta, hogy önmagukban a csődvédelmi fókuszú beavatkozások nem képesek biztosítani a pénzügyi rendszer stabilitását.
A szabályozói törekvések azóta javultak, aminek köszönhetően sokkal biztonságosabban működnek a bankok az Európai Unióban (EU). Az uniós bankrendszer szavatoló tőkéje egyébként a tavalyi évben közel másfélszerese volt a 2008-as adatnak az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint.
A két legfontosabb terület, ami jelenleg leginkább fenyegeti az EU bankrendszerét: az ingatlanpiac és a jövedelmezőség – húzta alá Virág Barna. A lakáspiaci túlértékeltség miatt pedig fontos kérdés, hogy ennek lesznek-e következményei a bankrendszer mérlegeiben?
Hazai kockázatok közül a legfontosabbak:
- a magas infláció és alacsony növekedés,
- a betétállomány csökkenése,
- lassuló hiteldinamika,
- ingatlanpiaci kockázatok,
- illetve a jövedelmezőség fenntarthatósága.
Bankadó és különadó egyre több helyen
A magas kamatkörnyezet a pénzintézetek nettó kamatjövedelmének növekedését is serkentették, ami miatt egyre több országban vetnek ki különadót a bankokra. Magyarországon már tavaly áprilisban bejelentették a plusz terhet, azóta többek között Spanyolország, Csehország, Litvánia, Olaszország, Lettország és Ausztria is jelentett be valamilyen intézkedést a bankokkal szemben.
Az MNB alelnöke szerint a magyar kezdeményezések „jól tapogatták ki azokat az irányokat, amerre a nemzetközi trend is mozog”.
Valahol újabb adóterhet vetettek ki, de Ausztriában például arra kötelezték a pénzintézeteket, hogy ügyfeleiknél tekintsenek el a késedelmi kamattól és egyéb ahhoz kapcsolódó díjaktól.
Nem viszik a lakáshiteleket
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a hazai bankokban jelentősen csökkent a betétállomány, egyre kevesebben tartják számlán a pénzüket. A jegybank ezt a kamatfizetés likviditási hatásával próbálja ellensúlyozni.
Hitelezési oldalról szinte nincs is korlát, a keresleti oldal azonban hiányzik a rossz gazdasági kilátások miatt – véli Virág Barna. A hitelekkel kapcsolatos részletekről, és arról, hogy milyen tényezők határozzák meg azt, hogy mennyi hitelt vehetünk fel, itt írtunk részletesen.
A jegybank júliusi adatai szerint bár növekedett a hitelek állománya júliusban, a jelzáloghitelezés volumene csökkent itthon az egekbe szálló kamatok miatt.
Jelenleg azonban az egész világon ez a trend jellemző – hívták fel a figyelmet a jegybank elnökének előadása után a nagybankok vezetői.
Az eddigi kamatemelések miatt az Egyesült Államokban 1990-es adatok alá csökkent a múlt hónapban a jelzáloghitelezések száma, de az eurózónában is a 2015-ös adatok alá csökkent a növekedési ütem – hívta fel a figyelmet Simák Pál a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.
Megosztóan vélekedtek azzal kapcsolatban, hogy hazánk túl lehet-e már a mélyponton, vagy lesznek még fájdalmas pillanatok az év hátralévő részében.
Nehéz a váltás itthon
„A lakossági ügyfeleknek ma Magyarországon olyan nehéz bankot váltani, hogy aki a hivatalos bankváltáson keresztül akar bankot váltani, az elfelejtheti” – mondta Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) főtitkára.
Szerinte a szabályozási problémák mellett van egy öröklött piac is, ami az ügyfeleket még akkor is aktuális bankjukhoz köti, ha
- túl drága a szolgáltatás,
- vagy annak színvonala nem megfelelő.
Az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese szerint is nagyon fontos a pénzügyi edukáció a bankválasztásnál is. A piac normál működésére vonatkozóan azonban nem lehet messze menő következtetéseket levonni – hangsúlyozta Egerszegi Ádám.
A lakosság pénzügyi vagyona reálértéken csökkent az idei évben. A befektetési formák átalakulása miatt egyre több állampapírt vásárolt a lakosság, de kétségtelenül nem olyan mértékű volt az átstruktúrálódás, mint amire számítani lehetett. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és az MKT alelnöke ugyanakkor úgy véli,
az inflációkövető állampapír már nem lesz sztár 2024-től.
Jelasity Radován az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség (MBSZ) elnöke hangsúlyozta: nem az a tendencia, hogy elmegy a banktól az ügyfél, hanem „likvid eszközből átmegy befektetésbe”, tehát például bankbetétből kötvénybe teszi a megtakarított pénzét.