A fegyelmezett, antiinflációs monetáris politika mellett a jegybank idei fontos feladata lesz, hogy a költségvetés is egy hiteles, az egyensúlyt tartósan helyreállító pálya felé mozduljon el.
A teljes gazdaságpolitika szintjén vissza kell térnünk a 2010-es évtized sikerreceptjéhez: egyensúly és növekedés a fenntartható felzárkózás alapja
– nyilatkozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Indexnek.
Az inflációs céllal kapcsolatban úgy vélte, hogy a legnagyobb kockázatot továbbra is a geopolitikai környezet jelenti: a vörös-tengeri konfliktus, az orosz-ukrán háború fejleményei komoly hatással bírnak a globális nyersanyagpiacok áralakulására.
„Az infláció makacs ellenfél. Egy geopolitikai konfliktusokkal terhelt közegben könnyen újra fellángolhat”
– fogalmazott.
Az infláció a következő hónapokban jó eséllyel még a toleranciasávunk felső szélének közelében marad, de ez év közepén bázishatások miatt átmenetileg ismét emelkedik.
A gazdaságpolitikának hitelesen kell képviselnie, hogy az infláció ezt követően is tartósan alacsony szinten marad, és 2025-ben elérhető a 3 százalékos célérték. Az ebből következő bizalom a növekedés helyreállításának alapfeltétele.
– fogalmazott.
A jegybanki alapkamat csökkenésével kapcsolatban úgy vélekedett: „A februári kamatdöntő ülésen a 75 és a 100 bázispontos opciók ismét az asztalon lesznek. A januári inflációs adat érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól.”
Mint mondta, mindenki egyre szélesebb körben fogja érezni, hogy az infláció stabilan alacsony tartományba kerül, ami egyre jobban érezhetővé teszi a reálbérek növekedését. Közben a hitelkamatok is fokozatosan csökkennek.
Becsléseink szerint hat-hét százalék között van az az alapkamatszint, ahol a piaci alapú hitelezés elkezd visszaépülni. Ez a hosszabb kamatfixálású, például jelzáloghiteleknél már megvalósult. Szép számmal találunk ezen kamattartományban, sőt ezalatt árazott ajánlatokat. A rövid oldali kamatok esetében az a reális forgatókönyv, hogy ez a szint az idei év közepére megvalósul
– közölte.
A jegybank alelnöke a magyarországi bérekről szólva azt mondta: azok folyamatos felzárkózása szükségszerű.
Biztos vagyok benne, hogy az idei évben is kétszámjegyű tartományban alakul majd a nominális bérek növekedése Magyarországon. Fontos, hogy ehhez olyan stabilan alacsony inflációs közeg párosuljon, amely mellett jelentős és kiszámítható reálbérnövekedés jelenik meg a családoknál. Ha ez megvan, akkor a gazdaság működéséhez szükséges bizalom is gyorsan helyreáll
– fogalmazott Virág Barnabás.
Kiemelte: minél több magas minőségű, magas hozzáadott-értékkel működő munkahelyünk lesz, annál könnyebb lesz a béreket is versenyképes tartományban tartani.
Óriási nemzetközi verseny folyik a képzett munkaerőért. Ha ebben a versenyben nem tudunk helytállni, akkor a képzett munkaerő híján a felzárkózási pályánkat sem tudjuk befutni. Ezért is kell nagy hangsúlyt helyeznünk a termelékenység javítására, a képzésre, az oktatásra
– húzta alá.
A növekedés újraindításának a beruházásokra, azon belül is hangsúlyosan a technológiai átmeneteket gyorsító magán- és infrastruktúra beruházásokra kell építeni – szögezte le az MNB alelnöke.
Úgy fogalmazott:
A kilábalás nem lehet fogyasztásalapú.
Virág Barnabás kiemelte: fókuszba kell helyezni a gazdaság kínálati oldalának bővítését és egy magas minőségű gazdaságot kell felépíteni.
Amennyiben a magyar gazdaság egyre magasabb minőségű, egyre magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket termel ki, akkor a hazai hozzáadott érték is emelkedik, aminek következtében a hazai cégek egyre magasabb béreket tudnak majd fizetni. Ez tartósan magasabb jövedelmi szintet és jólétet jelent majd a családok számára. Ehhez gyorsítani kell a technológiai átmeneteket, amelyben az ideérkező működőtőke-beruházásoknak is kulcsszerepe lesz. A gazdaság energiahatékonyságának javítása és az energiaszuverenitás erősítése terén is előre kell lépnünk.
Ez a pont hangsúlyosan meg is jelent a miniszterelnök évértékelő beszédében. Egy egyre magasabb minőségű, magasabb hatékonyságú és termelékenységű gazdaság felé kell elmozdulnunk. Ez garantálhatja, hogy a gazdasági felzárkózásunk sikertörténet legyen – tette hozzá.
Az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke 2023-at értékelve azt mondta:
A tavalyi év tétje gazdasági és pénzügyi stabilitásunk megőrzése volt.
2022 októberében olyan helyzetben volt a magyar gazdaság, ahol a folyó fizetési mérleg hiányunk a GDP több, mint 8 százalékát tette ki, az inflációs rátánk 20 százalék fölé ugrott. Az állampapírpiaci hozamaink minden lejáraton kétszámjegyű tartományban voltak, és egyik évről a másikra az ország devizamérlege 10 milliárd euróval romlott csupán az energiaárak felrobbanása miatt. Magyarország akkor egy pénzügyi válság előszobájába került.
A MNB Monetáris Tanácsa 2022. október közepén határozott döntéseket hozott – idézte fel, hozzátéve: az effektív kamatszint emelésével a devizapiacon felléptünk a forint gyengülésére játszó pozíciófelvételek ellen, miközben a modern kori Magyarország történetében egyedülálló módon öt hónapig a jegybank devizatartalékából biztosítottuk a hazánk energiaimportjához szükséges devizát. E két lépés együtt gyors eredményeket hozott.
2023-ban a gazdaságpolitika önerőből tudta stabilizálni az ország helyzetét
– szögezte le.
Az interjúban Virág Barnabás beszél még arról is, hogy kevés ország tud olyan gyors inflációcsökkenést felmutatni, mint Magyarország. Elmondta még azt is, hogy bár az ország vállalta az euró bevezetését, de most égetőbb problémákat kell megoldani.