„A magyar bankrendszer stabil, minden kihívása ellenére az egyik legjövedelmezőbb évét tudhatja maga mögött. A tőkepiacok kiváló teljesítménnyel zárnak. Egyértelműen jó eredményt tudhatnak maguk mögött a befektetési szolgáltatók is és érdemes azt is megjegyezni, hogy Ausztria után Közép-Európában nálunk dicsekedhetnek a lakosságra vetítve a legmagasabb vagyonnal az alapkezelők is. A biztosítási iparág – minden kihívása ellenére is – az uniós tőkeszükséglet duplájával rendelkezik, és ha az önkéntes nyugdíjpénztárakra gondolunk, ők pedig egy százalék alatti működési költséget kínálnak a tagjaiknak”

– hangsúlyozta Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke abból az alkalomból, hogy megjelent a jegybank biztosítási piacot szabályozó „Etikus biztosítás 2.0 csomagja”.

Az MNB-alelnök bejelentette, hogy elkezdtek felkészülni a következő időszak kihívásaira is:

  • a pénzmosás elleni fellépéshez kapcsolódó szabályozói környezet erőteljes átalakítását;
  • a kriptoeszközök  kereskedésének látványosabb felügyeletét,
  • valamint a kibertérben elkövetett csalások elleni határozott fellépést ígérte.
Az egészséges biztosítási piac működésének kulcsa, hogy az ügyfelek valós igényeikhez igazodóan kapjanak termékeket és azok fejlesztői és értékesítői fokozatos felelősséget vállaljanak a kínált termékek iránt, ne csak az értékesítéskor, hanem a teljes életciklus alatt

– hangsúlyozta Kandrács Csaba, aki szerint a 2015-ös Etikus biztosítás 1.0 szabályozási csomag sikerei jól láthatók:

„ha visszatekintünk a közel egy évtizedre, akkor a szerződések megmaradási ideje növekedett, a teljes költségmutató értékek (TKM) csökkentek, a kifejezetten a magas, 6-14 százalékos TKM termékek eltűntek a piacról, a kínálat letisztult, úgy is mondhatnám, hogy lefeleződött és a jutalékok is szelídültek” – közölte az MNB alelnöke, egyben hozzáfűzte: a saját igényességünk és a külső környezet is megköveteli azt, hogy továbblépjünk, fejlődjünk. Pont ezért hozták létre az Etikus biztosítás 2.0 csomagot, amely öt szabályozóból: egy rendeletből és négy ajánlásból áll. Ezek a következők:

  • A TKM számításról és közzétételéről szóló MNB rendelet módosításra került idén december 4-én. Itt a cél egyértelműen az volt, hogy növekedjen az informáltság. Az ügyfeleknek be kell mutatni, el kell magyarázni a teljes költségmutatót. A megfelelés határideje 2026. január 1-je.
  • Már 2024 szeptember 24-e óta léteznek a minőségbiztosítási kihívások részletes szabályai és a biztosítások, illetve kereskedelmi termékek értékesítése során  felmerülő kihívásokkal kapcsolatos MNB-ajánlások. Teljeskörű tájékoztatást kell adni a felmerülő költségekről és az alternatív megoldásokról. Értékesítési partnerként közel azonos szintű jutalék, közvetett díjazás az elvárt. A megfelelés határideje: 2025. január 1-je. 
  • A befektetési egységhez kötött életbiztosításokról szóló (unit-linked) MNB ajánlás december 18-án látott napvilágot. A TKM limiteknél az indoklásos sáv szigorításra került. Csak akkor léphetők át az ajánlásban megszabott, maximum 1,5 százalékpontos plafonok, hogyha a biztosítók terméktesztelés és rendszeres felülvizsgálat során igazolni tudják azt, hogy valóban magasabb hozampotenciállal, várható megtérüléssel rendelkezik az adott termék. A megfelelés határideje 2026. január 1-je.
  • A termékfelügyeleti és irányítási alkalmazásáról szóló idén december 18-i új MNB ajánlással a cél azt volt, hogy az ügyfelek csak megfelelő ár-érték arányú termékeket kaphassanak. Ha egy termék közepes- vagy magas kockázatúnak van besorolva, akkor ott minimum reálhozamot kell vállalni és ezt pontosan be kell mutatni. A nem megfelelő ügyfélértéket biztosító termékek átdolgozásra vagy súlyosabb esetben kivezetésre kerülhetnek. Ez kétlépcsős megfelelés: az eszközalap felülvizsgálatát 2025. július 1-ig, a teljes megfelelést 2026. január 1-ig ajánlott megtenni.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke
Kép: MTI, Lakatos Péter

Elhangzott, hogy az MNB elvárásainak 348 eszközalapból 133, a teljes állomány 38 százaléka nem felel meg. Szükséges ezek átalakítása vagy kivezetése a piacról. 

„Várakozásaink szerint az újonnan értékesítendő termékeknél július 1-től nem lehetnek olyan eszközalapok, amelyek várható teljesítménye a küszöbértékek alatt található. A meglévő termékek esetén szintén tettünk ajánlást, itt is azt kérjük, hogy vizsgálják felül, a jogszabályi kereteken belül hogyan lehet ezeket átalakítani, kivezetni, felajánlani az ügyfélnek egy jobb lehetőséget. Ezeket inkább egyedileg fogjuk megvizsgáljuk” – hangsúlyozta a tájékoztatón Nagy Koppány, az MNB Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatóság vezetője.

Az életbiztosítási termékek költségstruktúrájában markáns elemet képviselnek a kezdeti költségek: a jutalék és a befektetési-, vagyonkezelési költség. Az igazgató inkább arra számít, hogy ezeknél az eszközalapoknál a vagyonkezelési költségek kerülnek felülvizsgálatra. Mivel ez a szabályozás teljesítmény alapon történik: hogy honnan spórol a költségein a biztosító az rá van bízva, ez lehet jutalékból és a vagyonkezelési költségből egyaránt – fűzte hozzá Nagy Koppány. 

Kapcsolódó