Hiába mérsékelte az MNB már kétszer is 1-1 százalékkal az irányadó kamatát, július elsejével mindössze három nagybank vágott a személyi kölcsönei és lakáshitelei kamatain, de a legnagyobb csökkentés is csak 0,51 százalékos volt – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

A Magyar Nemzeti Bank két hónap alatt 2 százalékkal, 16-ra mérsékelte az irányadó kamatát. Ennek hatására a bankközi kamat, a BUBOR értéke 3 hónapra 16,02-ről 15,16 százalékra, 6 hónapra 15,61-ről 14,56-ra, 12 hónapra pedig 14,69-ről 13,79-re mérséklődött.

A másik referenciaérték, a BIRS pedig 5 évre 9,09-ről 7,66-ra, 10 évre 8,13-ról 7,0-ra, 20 évre pedig 7,98-ról 6,87 százalékra csökkent július első napjaira.

Az új hitelek kamataiban mindezzel egyelőre csak nyomokban találkozhatnak az ügyfelek.

Van több olyan nagybank is, amelyik az MNB kamatcsökkentéseire még nem reagált, de olyan is, amelyik már többször is hozzányúlt a hitelkamataihoz. A június eleji hatás erősebb volt, akkor több bank és nagyobbat lépett, mint most – áll az összegzésben.

  • Július elején az OTP hajtott végre 0,5 százalékos általános kamatcsökkentést a szabad felhasználású jelzáloghiteleinél, valamint 0,16 és 0,45 százalékos vágást egyes személyi kölcsönök esetében,
  • a K&H a végig fix kamatozású lakáshiteleinél jellemzően 0,5 százalék körüli mértékben mérsékelte a kamatot, volt azonban, ahol csupán 0,05 százalékkal,
  • az Erste nyúlt még a hitelei árazásához: egyes fogyasztóbarát személyi kölcsöneinél 0,38-0,45 százalékkal csökkentett, míg a lakáshiteleinél 0,04-0,12 százalékkal. 

A bankok eddigi lépései aligha lesznek elegendőek a pangó hitelezés jelentős élénkítésére.

Az MNB most közzétett – a kamatcsökkentéseinek hatását még nem tükröző – májusi adatai szerint egyedül a személyi kölcsön tartja magát, a lakáshitel mélyrepülésben maradt, és vele együtt a babaváró hitel sem tért magához a hónapok óta tartó visszaesésből. Látványos növekedés csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél látszik.

Tovább tart a babaváró hitel mélyrepülése

A babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott kölcsönök új szerződéses összege 2023. májusban 18,4 milliárd forint volt az MNB májusi helyzetet mutató adatai szerint. Ez csak hajszálnyival magasabb az előző havinál. 2021-ben még a havi 40 milliárdos kölcsön kihelyezések voltak a jellemzőek, és 2022 második felében, az érdeklődés érezhető csökkenésekor is kiment havonta átlagosan 30 milliárd.

Decemberben aztán a támogatás megszűnésétől tartók csúcsra járatták a babavárót, de azóta sosem látott mélységbe zuhant és mostanra sem tért magához, tartósan 20 milliárd forint alatti összeget tudnak belőle folyósítani a bankok annak ellenére, hogy extra kedvezményekkel, százezer forint feletti ajándékpénzzel csábítják a családosokat a szerződéskötésre.

A babaváró hitel 2024-es átalakítása az év hátralévő részében többletkeresletet és elhalasztott hitelfelvételt egyaránt eredményezhet.

A lakáshitelezés magához térésének egyelőre nincs nyoma.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint májusban 44,8 milliárd összegű szerződést kötöttek lakáscélú kölcsönökre, ami alig néhány milliárddal több az előző hónapinál, és messze-messze elmarad az előző évitől. Ebben ugyan szerepet játszik az is, hogy tavaly tavasszal a jegybanki program keretében extra kedvezményes kamattal felvehető zöld hitelek nagyon megdobták a keresletet.

A jelzáloghiteleknél egyedül a szabad felhasználú kölcsönöknél látható jelentős keresletnövekedés, hiszen április után májusban is fennmaradt a 10 milliárd feletti havi hitelfelvétel, ami duplája a korábbi hónapokban átlagosan megszokottnak. Ennek hátterében állhat az, hogy a drága személyi kölcsön helyett sokan inkább szabad felhasználású jelzáloghitel felvételével szereznek pénzt nagyobb kiadásaikhoz. A másik motiváció pedig a befektetési cél lehet. Mivel a legjobb állampapír-hozamok tartósan jóval magasabbak a jelzáloghitel-kamatoknál, sokan élhettek a kamatkülönbségből adódó profitszerzési lehetőséggel.

A hagyományosan legnagyobb összegben folyósított hitelek közül a személyi kölcsönök tartják a legjobban magukat.

Ezek összege májusban is 40 milliárd körüli tudott maradni, ami nagyjából megegyezett az elmúlt hónapok adatával, és messze a legkisebb visszaesést mutatja a legnagyobb hiteltípusok közül az előző évihez képest. (A szezonális hatással nem számoló adat 46,7 milliárdot mutat.) Pedig a személyi kölcsönök drágák, az átlagos hitelköltség-mutatójuk 19,45 százalék, ami 0,2 százalékkal még emelkedett is májusban.

Július elseje lett a vízválasztó: áldások és csapások érték a pénzünket

Július 1. lett az új január 1. az idén. Szombattól számos változásátszabta a pénzügyeinket. Szigorodtak a hiteligénylés feltételei, emelkedett a diákhitel kamata, csaknem megduplázódott a kamatjövedelmek adója, de harmadolták az alapszámla díját, és lehetővé vált az ingyenes bolti készpénzfelvétel. Bővebben >>>