Zöld és körforgásos gazdasági átállás nélkül nem képzelhető el fenntartható felzárkózás. Erről az Economx Business Talks ’24 konferenciáján Hollósi Dávid, az MBH Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója is beszélt a héten, aki azt mondta, az a gazdaság hosszútávon nem lesz fenntartható, ahol nem alkalmaznak körforgásos gazdálkodást. 

Egyáltalán nem állunk jól zöldítésben

A társadalmi és gazdasági fejlődést szem előtt tartva csak az lehet versenyképes, ami hosszú távon fenntartható, és fordítva. Ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrásainkat – mint a víz, a levegő és a földterületek – ne kizsákmányoljuk, hanem hatékonyan, takarékosan gazdálkodjunk velük.

Kapcsolódó

Ahhoz, hogy a Föld globális átlaghőmérsékletének emelkedését jóval 2 °C alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest, komoly erőfeszítések szükségesek hazánkban és a világban egyaránt. Ez a hosszabb folyamat már megkezdődött, – például az európai és amerikai Green (New) Deal, vagy a hazai Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv elfogadásával – azonban további erőfeszítésekre van szükség. Ilyen terület lehet a

  • zöld beruházások volumenének és arányának növelése,
  • a fogyasztást terhelő adók zöld szemléletű átalakítása,
  • valamint a környezetvédelmi célú kiadások bővítése

– írja versenyképességi jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 

Magyarország a Zöld gazdaság területen 43,8 ponttal a 16. helyezést érte el az uniós országok rangsorában 2023-ban,

amivel megelőzzük a többi visegrádi ország átlagát (37,9 pont), azonban elmaradunk mind az EU (45,8 pont), mind az északi TOP5 országok átlagától (51,9 pont). 

2022-höz képest hazánk pontszáma 3,9 ponttal csökkent, amiben főként az öntözésre alkalmas területek nagyságának csökkenése és a környezetvédelmi adóbevételek visszaesése játszott szerepet.

Bőven van mit tennünk a légszennyezettség kapcsán

Hazánkban az egy főre és az egységnyi megtermelt termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás is alacsonyabb a régiós és uniós átlagnál egyaránt, 

a légszennyezettség mértéke azonban a 9. legmagasabb az Unióban.

Magyarországon az elmúlt bő három évtizedben az uniós átlagnál jelentősebb mértékben, 32 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása, amivel párhuzamosan az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás is összességében mérséklődött a rendszerváltás óta. 

Kép: Economx

2014-ben volt a legalacsonyabb az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990-hez képest, ekkor közel 40 százalékos visszaesést mértek, majd a 2010-es évek második felében fokozatosan veszített hazánk a visszaesés mértékéből.

Az MNB jelentése szerint ahhoz, hogy az Európai Unió többi országával együtt 2030-ig az 1990-es értékhez képest legalább 55 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását és 2050-re klíma-semlegessé váljunk, törekednünk kell arra, hogy a hazai termelési folyamatokat még kisebb karbonemisszióval optimalizáljuk. Ezzel együtt a lakosság levegőszennyezettségnek való kitettsége is mérséklődne, mely továbbra is uniós átlag feletti.

Tragikusan kevés az erdős területek mennyisége 

A levegő minősége kapcsán nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy rendkívül fontos szerepet töltenek be az erdők az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében, hiszen többek között nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni és tárolni, valamint jótékony hatással vannak a levegő és a víz minőségére – ráadásul a talajerózió káros hatásait is mérséklik. 

Magyarország erdőségeinek nagysága az ország teljes területének mindössze 22,5 százaléka, ami a 6. legalacsonyabb érték az Európai Unión belül.

Kép: Economx

Ehhez képest a visegrádi országok és az EU tagországok átlaga 35 százalékot ér el, miközben az északi TOP5 országok – földrajzi fekvésükből és adottságukból is adódóan – 45 százalékon állnak. 

A fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve lényeges lenne az erdős és fásított területek arányának növelése és közelítése az EU átlagához.

Alacsony a ráfordításunk a zöld gazdaságra

A GDP-arányos környezetvédelmi kiadások az elmúlt években csökkentek, és 2020-ban a GDP 1,6 százalékát tették ki hazánkban. 

A magyar mutató értéke alacsonyabb a visegrádi és az uniós átlagnál (2,5 és 2,3 százalék),

azonban kisebb az elmaradása a legfejlettebb északi országok átlagától (1,8 százalék). 

2020-ban a hazai környezetvédelmi kiadások egyforma része – a GDP 0,6–0,6 százaléka – kötődött a vállalatokhoz, illetve a kormányzathoz, míg 0,4 százalék a háztartásokhoz. 

Kép: Economx

Az Európai Unió és a többi visegrádi ország átlagában is jelentősebb hányadot képviseltek a vállalati környezetvédelmi kiadások Magyarországhoz képest 2020-ban. A környezetvédelmi kiadások Belgiumban a legmagasabbak az EU-ban, de Románia, Lengyelország és Csehország is magas mutatóval rendelkezik

Zöld államkötvényben az élvonalban vagyunk

A 2010-es évek második felétől számos európai ország bocsátott ki zöld államkötvényt, majd 2020-ban Magyarország is kibocsátóvá vált a nemzetközi piacon, euróban és japán jenben kibocsátott zöld kötvényeivel. 2021-től a korábbi devizák mellett kínai jüanban denominált zöld államkötvények is kibocsátottunk, valamint rendszeres forint zöld államkötvény aukciókra is sor került 10 és 30 éves futamidőkkel. 

Ezzel Magyarországon a zöld államkötvények állománya az összes kibocsátott állampapír arányában elérte a 3,5 százalékot, amivel hazánk Európa éllovasai közé tartozik.

A pénzügyi piacok további zöldülése, illetve a kormányzat és az MNB fenntarthatóság iránti elkötelezettsége ezen instrumentumok további bővülését vetítik előre a következő években.

Maga az MNB ismerte be: romlott hazánk versenyképessége

A tavalyi év nem volt igazán kedvező hazánk versenyképességi helyzete szempontjából, a korábbi időszakkal szemben lemaradás tapasztalható. Ha többre kíváncsi→