Meg kell tanulnunk használni az új lomtalanítási rendszert, mert különben térdig fogunk járni a szemétben – mondta Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója az Indexnek. Szerinte az új rendszer megszűnteti azt az érzést, mintha egy-egy környék minden évben három napra teljesen ingyen kapna egy hulladékudvart. A gyűjtőpontról folyamatosan szállítják el a hulladékot, nem kell kerülgetni napokig az utcákon a szeméthalmokat – tette hozzá.

Az eddigi rendszer hatékonyságáról a szakember azt mondta, ez még a kommunizmusban alakult így, de már sokkal hamarabb megununk és kidobunk dolgokat, ami hatalmas mennyiség minden évben, ráadásul a feleslegessé vált készülékek, bútorok, veszélyes hulladékok eddig a lerakókba kerültek, és szinte semmit nem hasznosítottak belőle újra, „most megvan a lehetőségünk, hogy a hulladékból újra használati cikk legyen, óvva ezzel is a környezetünket” – fogalmazott.

Csak a lomtalanítás utáni takarításra évente mintegy 500 millió forint ment, most ezt is arra lehet fordítani, hogy gyűjtőpontokat alakítsanak ki, de szükség van szemléletváltásra, edukációra is.

Az önkormányzatok jelentős résznek tiltakozásáról Pethő Zsolt azt mondta, mindenkivel egyeztettek és nem úgy tűnt, hogy ragaszkodnának a jelenlegi rendszerhez, sőt kifejezetten pozitívan álltak hozzá. Igazából egyetlen önkormányzatnál tapasztaltunk csak elutasítást a 23-ból. Rámutatott, több mint 170 000 családi ház, mintegy 33 000 társasház lomtalanítási hulladékáról beszélünk, ami a becslések szerint mintegy 30-40 000 tonna hulladékot jelent, amelynek egy jelentős része illegálisan kerül oda, hiszen a cégek is ilyenkor dobálnak ki mindent, miközben szerződniük kellene azok elszállítására.

Szerinte a szétdobálás szokását sokkal inkább a jelenlegi rendszer erősíti, mint fogalmazott, ne nézzük le a magyar társadalmat, szerintem sokkal környezettudatosabbak, mint azt páran gondolják. Erre példaként említette az üvegvisszaváltási rendszert, amellyel pár hónap alatt érték el azt, amihez más országnak majdnem egy évre volt szüksége.

Arról is beszélt, hogy a lomisok az értékes részt ugyan kiválogatták még az utcán, azonban ez minimális volt, viszont az értéktelen rész ott maradt, és vegyesen ment a kommunális hulladékba, újrahasznosítás nem is jöhetett szóba.

Szerencsére a fiatalok sokkal nyitottabbak, elég csak megnézni, mennyire népszerűek a használtruha-kereskedő online site-ok vagy akár a MOHU által kihelyezett textilgyűjtő konténerek

– mondta Pethő Zsolt.

Magunk lomtalaníthatunk, ha ezt tényleg meglépi a MOHU

Nem jönnének már házhoz a lomokért, hanem a fővárosban egy-egy kijelölt helyen gyűjtenék be a feleslegessé vált dolgokat. Úgy tudni, ezt fontolgatja a MOL hulladékgazdálkodási vállalata. Itt olvashatja a részleteket >>>