A szakértők elöljáróban emlékeztetnek arra, hogy
nyolc éve lépett érvénybe az Európai Unió és Moldova között az a társulási megállapodás, melynek részeként átfogó szabadkereskedelmi térség alakult a felek között. A megállapodás tartalmazta az export-import könnyítéseket, valamint csökkentette a vámokat.
Majd amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moldova kereskedelmi helyzete is megváltozott. Az ország, felismerve a lehetőséget, nagy hangsúlyt fektetett a mezőgazdasági termékek termelésére és exportjára, és a kieső ukrán kapacitások helyén támadt űr betöltésére.
A moldovai export keretében az alma-, szőlő-, cseresznye- és szilvaexportja az utóbbi években bővült, de a kertészeti zöldségek, valamint a barack kivitele esetében ez egyáltalán nem mondható el.
Többek között azért, mert az európai uniós piaci szabályok szigorúbbak, mint máshol, így az ottani gazdáknak erre fel kell készülniük.
Az agrártermékeket főként Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától. Mellettük jelentős a cseh és a lengyel import értéke is.
Magyarország viszonylag szerény értékben, 61,6 millió dollárnyi agrárárut importált Moldovától 2022-ben.
A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az EU, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték a termelési területeiket. 2020-ban 3 500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám közel 6 ezer hektárra nőtt.
Mindebből is látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, a magyar termelők gyümölcs és zöldségárujára azonban továbbra is magas a kereslet az Európai Unió piacain.