A nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően megújult a magyar turizmus, a jövőben a vendégéjszakák számának erőteljes növelése a legfontosabb feladat – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) új vezérigazgatója a Turizmus.com portálnak adott interjújában, amelyet az MTI szemlézett.

Könnyid László kiemelte: a hazai turisztikai eredmények már csak egy hajszálnyival maradnak el a 2019-es, a háború és járvány előtti rekordév adataitól.

A 2023-as év a beutazások ütemes visszaépüléséről szólt, ami különösen a fővárosban volt látványos, ahol közel 20 százalékkal nőtt a külföldiek szálláshelyi forgalma.

 

Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus mellett az októberi terrortámadás az izraeli beutazóforgalmat szinte lenullázta, ami főként Budapestet érintette érzékenyen, hiszen ez az ország egyike a magyar főváros fő küldőpiacainak – tette hozzá. A belföldi turizmus az elmúlt évben már felülmúlta a 2019-es bázisév eredményeit, és több olyan hónap is akadt, amikor 2022-es nagyon magas értékeket is meghaladta – jegyezte meg.

Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a szálláshelyi bevételek az előző évhez képest infláció feletti mértékben, 23 százalékkal nőttek, és elérték a 859,5 milliárd forintot. Az ágazat kiváló teljesítményének köszönhetően a szolgáltatás-külkereskedelem 2023. harmadik negyedévi tetemes, 3,3 milliárd eurós aktívumához a turizmus rekordmértékben, 1,4 milliárd euróval járult hozzá – mutatott rá a vezérigazgató.

 

Az Economx is írt arról, hogy 15 százalékkal nőttek a külföldi vendégéjszakák, míg a belföldiek 9 százalékkal. A szálláshelyek közel 10 százalékkal több bevételt realizáltak, mint az előző szünidő során, a vendéglátóhelyek bevétele pedig 18 százalékkal nőtt. 2023 utolsó napjaiban a vártnál erősebb volt a forgalom, és az újév első hetében is folytatódott ez a trend, országszerte 622 ezer vendég közel 1,6 millió éjszakára foglalt szállást. Itt vannak a részletek >>>

Jön a magasabb minőségi és versenyképesebbé vált kínálat.

A nagyszabású fejlesztések korszakának lezárultával fő feladatnak nevezte, hogy a magyar turizmus megújult, magasabb minőségi és versenyképesebbé vált kínálatát úgy vigyék piacra, hogy közelebb kerüljön a 2030-ra felállított stratégiai cél elérése; "mintegy 10 millió vendégéjszaka-többlet elérése a feladatunk".

Könnyid László új nézőpontok bevezetését tartja szükségesnek a marketingben és értékesítésben, hiszen eltérő feladatokat és fókuszokat igényel a nemzetközi szinten már jelenleg is önálló márkaként megjelenő főváros külpiaci értékesítése, mint a magyar vidék piacra vitele. Utóbbihoz segítség, hogy elkészült a hazai térségek, köztük is a zászlóshajónak számító Balaton márkakoncepciója. Ezzel nyer értelmet és alátámasztást a Budapesten kívüli desztinációk aktívabb külpiaci marketingje, amelyet célorientált szempontok alapján képzelnek el. A kampányok hatékonyságáról az európai szinten egyedülálló adatvagyon is gondoskodik, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) köszönhetően 2019 óta áll az MTÜ rendelkezésére, és pontosan célzott, adatalapú marketingtevékenységet tesz lehetővé – mondta.

A vezérigazgató szerint az ágazati jogszabályok esetében fontos, hogy szabályozásról és ne túlszabályozásról legyen szó.

A jogszabályi környezetet úgy kell alakítani, hogy az a turizmus fejlesztését, a turisztikai szereplők versenyképességének erősítését szolgálja – figyelmeztetett. Példaként említette,

az online szállásközvetítés törvényi szabályozásának a Booking.com-botrány nyomán folyamatban lévő módosítását, amely szerint a szállásközvetítő platformoknak 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadónak fennálló fizetési kötelezettségüket.

A jövőben hasonló szellemben vizsgálhatják felül az ágazati jogszabályokat, ha szükséges, egyszerűsítésére, korszerűsítésére, illetve hiánypótló szabályozások létrehozására – sorolta. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a változtatások előkészítésébe és kidolgozásába a turisztikai szakmai szervezeteket is bevonják, hogy az új szabályozás valóban hatékony és fenntartható legyen. A kiszámítható gazdasági környezet ugyanis előfeltétele a kis- és középvállalkozások bővülő teljesítményének, amely nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság tartós növekedése – közölte.

Kitért arra, hogy a kormányzat eddig is húzóágazatként tekintett a turizmusra, amit több, az ágazatot segítő intézkedéssel és új támogatási formával is kifejezésre juttatott a pandémia, majd az azt követő helyreállás és az energiaválság idején is.

Szeptember óta ismét nőtt a fizetések vásárlóereje, ami így megnyitotta az utat a belföldi kereslet további bővülése előtt.

 

Bízunk abban, hogy idén a hazai vendégforgalom ismét erőteljesen, mind a 2022-es, mind a 2019-es szintet meghaladóan növekszik majd. És hasonlóan pozitív várakozással tekintünk a nemzetközi vendégérkezések alakulása elé is 2024-ben – fogalmazott.