Nem túl gyakori, hogy egy konkrét élethelyzetre reagál a kormányzat egy-egy jogszabály-módosítás során, most mégis ez történt. A Magyar Közlöny legfrissebb, tegnap éjszaka megjelent számából kiderül, hogy a kormányzat több foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletet is módosít. 

Ilyen például a dallamos hangzású, és rendkívül olvasóbarát című, "A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló" kormányrendelet. 

Kapcsolódó

Ebben többek között a jogalkotó azt sorolja fel, hogy milyen esetekben kell/lehet elutasítani a harmadik országbeli állampolgár, tehát a vendégmunkás foglalkoztatása iránti kérelmet. 

Ilyen elutasításra alkalmas foglalkoztatási szempont lehetett eddig, ha

  • a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
  • a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték,
  • a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
  • a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak, illetve, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni,
  • a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
  • a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
  • a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért – ideértve az illetményt és a díjazást – jelölt meg.

A kormányzat ezt egészítette ki egy új ponttal. 

A munkavállalási engedély nem adható ki, ha

a  korábbi munkaerő közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a  magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a  foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni.

Ebből feltételezhető, hogy a kormányzathoz is eljutottak olyan jelzések, hogy

a magyar munkavállalókkal szemben rosszhiszemű magatartást tanúsítottak munkaközvetítő cégek annak érdekében, hogy vendégmunkásokat alkalmazzanak. 

A kormányrendelet módosítása értelmében rosszhiszeműség esetén a kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, azonban azt nem sikerült kodifikálni, pontosan mit is jelent ez a kifejezés.