A koronavírus-járvány óta számos helyen meglehetősen erős véleménykülönbség találkozik a vállalatok vezetősége és a beosztottak között a home office kapcsán. Egyes vezetők szerint ördögi, a munkavállalók szerint isteni találmány az otthoni munkavégzés. A jelenség nem csak hazánkra húzható rá, szerte a világban problémát okoz, hogy a két fél véleménye egyáltalán nem egyezik a dologról: a vezetők egyre inkább azon vannak, hogy visszarángassák a dolgozókat az irodába, akik köszönik szépen, de ebből már nem kérnek.
A legfrissebb hírek szerint most az indiai munkaerőpiac akadozik a véleménykülönbség miatt. Az Indeed munkaerő közvetítő portál arról számolt be, hogy az álláskeresők 71 százaléka olyan paraméterek alapján keres munkát, amely home office-t, de minimum hibrid munkavégzést kínál, ezzel szemben a vállalatoknak csak 6,5 százaléka ad fel olyan hirdetést, melyben ez a lehetőség szerepel.
Messze Európától
Itthon meglehetősen változó a görbe. Ha a KSH adatait megnézzük, azt láthatjuk, hogy míg
- 2019-ben 35 989 (0,8 százalék),
- 2020-ban 150 923 (3,4 százalék),
- 2021-ben 157 866 (3,5 százalék),
- addig 2022-ben 95 907 (2,1 százalék)
fő dolgozott hivatalosan otthonról. Ezzel szemben az Európai Unióban
- 2019-ben 15 százalék,
- 2020-ban 21 százalék,
- 2021-ben 24 százalék,
élt az otthoni munkavégzéssel, tehát egyértelmű, hogy a hazai számok messze vannak az uniós átlagtól.
A magyar adatokból világosan látható, hogy a vállalatok a járványügyi szabályok feloldásával újra az irodához kötik a dolgozókat, de az emberek ragaszkodnak „földrajzi szabadságukhoz”. Úgy tűnik, ezt sok cég érzékeli is, ugyanis ha most beütjük a Profession oldalán a keresőbe a home office szót, 1384 darab találatot ad ki. Ez nem csoda, ugyanis a covid utáni időszakban sok vállalat rájött, hogy az emberek megszokták a világjárvány alatti otthoni szabadságot, és továbbra is igénylik azt. Számos ismert cég osztotta meg azon tapasztalatát, hogy a földrajzilag rugalmas munkavégzés lehetősége munkaerőpiaci előnyt jelent.
Bizalmatlanság kontra haladó szelleműség
„A home office ellenes gondolkodás itthon nem más, mint rossz beidegződés, bizalmatlanság” – mondta Istenes Viktória a Napi.hu-nak. A senior toborzási specialista azzal folytatta, hogy szerencsére itthon a legtöbb cég azért kezdi belátni, hogy a home office-szal mindenki jól jár. Azoknál a munkaköröknél, amelyekhez elég egy számítógép és egy telefon, ma már teljesen felesleges heti ötször nyolc órában egy irodába zárni a munkavállalókat. „A haladó szellemiségű vállalatvezetők szerencsére már kezdik belátni, hogy ez a jövő. Munkám során az egész közép-kelet-európai régióban azzal találkozom, hogy a minimum hibrid munkavégzés lesz a sztenderd, és szép lassan errefelé tendálnak a magyar cégek is” – mondja a szakértő, aki szerint, bár jónak találja a hazai tendenciát, még mindig jelen van a büntetőkultúra, a kontrollmánia.
Tapasztalatai szerint a jelöltek úgy kezdik az állásinterjút, hogy van-e home office, és ezzel sokszor még a saját bérükkel is szembe mennek. Ma már fontosabb a munkavállalóknak a szabadság, mint a pénz. „Nem tudok anélkül lebonyolítani egy interjút, hogy az első 5 percben ne merülne fel a home office-kérdés, és ezt nekünk toborzóknak, de a vállalatvezetőknek is észre kell venni” – közli Istenes Viktória.
Az embereknek ugyanis nem lustaságból fontos a home office, hanem a work-life balance, azaz a munka-magánélet egyensúly szempontjából.
Senkinek se mindegy, hogy naponta kétszer 1 órát ül a buszon vagy a metrón, illetve hogy egy esti műszak után többet alhat, ha reggel korábban kezd. Ez leginkább a családosoknak fontos, de mindenki örül, ha többet pihenhet és nem kell az utazás miatt másfél órával korábban kelni.
Sok munkaadó pedig azért vezette be az otthoni munkavégzést, mert rájött, hogy ha a termelés nem csökken, akkor nem kell a belvárosban milliókért irodát bérelni, vagy esetleg elég egy sokkal kisebb iroda, ahol a benti napokon összegyűlhetnek, személyes meetingeket szervezhetnek. Erre nem kell többemeletes irodaház, a cégnek is több pénz marad a zsebében. Ehhez azonban – mondja a toborzási szakértő – fontos, hogy a vállalatok olyan eszközparkkal rendelkezzenek, amely lépés tart a jövővel. A fizikai tárhelyeket felhőalapúakra kell cserélni, bele kell ásni magukat a digitális megoldásokba, igenis menni kell ezzel előre, mert egy idő után hátrányban lesznek a piacon.
Aki nem érti, öngólt rúg
„Azok a vállalatok és vezetőik, akik nem hajlandóak haladni a korral, akkor fognak meghajolni majd a home oeffice előtt, amikor már nem tudnak felvenni munkaerőt, mert a dolgozók elfogadnak más ajánlatokat, elszegődnek olyan cégekhez, akik megadják ezt a lehetőséget. Tetszik vagy nem, most már erre is kell figyelni, és aki ügyesen csinálja, kialakít egy kölcsönös bizalmat a dolgozóival, az óriási előnyt szerez a munkaerőpiacon” – hangsúlyozza a szakértő, majd azt is elmondja, hogy
ő már nem is próbálkozik elvenni ezt a lehetőséget az állásinterjúkon, ugyanis nem tudna embert felvenni enélkül.
Az otthoni munkavégzés lehetőségének felajánlása ráadásul a vezetőségnek is főnyeremény lehet, ugyanis egy lelkiismeretes dolgozót ez csak motivál, és egy motivált munkaerő növeli a produktivitást, ami pedig végeredményben a cég hasznára válik.
Istenes Viktória szerint, ha egy cégvezetés attól fél, hogy a home office miatt visszaesik a termelés, akkor annak sürgősen át kell gondolnia, hogy mitől fél:
- optimalizálni kell a munkafolyamatokat,
- racionalizálni kell az épületüzemeltetést,
- invesztálni kell digitális, felhő alapú szolgáltatásokba.
Fel kell fogni, hogy a home office nem egyenlő a lógással, egy egészséges cégkultúrában a munkavállaló és a munkaadó megbízik egymásban, s bár ma még a közfelfogás szerint az otthoni munkavégzés juttatás, ez hamarosan nem így lesz, a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez lesz az alap.
Arra pedig mintha nem is gondolnának a vezetők, hogy az otthoni- vagy hibrid munkavégzés esetén számukra is megnyílik a világ. Ugyanis, ha például egy budapesti vállalat a legjobb mérnököt keresi – mondja Istenes Viktória – és tudják, hogy a számukra legmegfelelőbb ember békéscsabai, akkor gond nélkül fel tudják venni a békéscsabai mérnököt, aki ha kell, fel tud jönni Budapestre heti egy vagy két napot. Így aztán a kereslet-kínálat is összhangba kerül, és a megfelelő munkaerő a megfelelő helyre kerül.