Egyeseknek fel kell készülni a pályaelhagyásra, nem árt időben kapcsolni

Bár az Economx és a Pulzus Kutató közös felmérése szerint a megkérdezettek 59 százaléka nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elvenné a munkáját, lapunk tavalyi AI Summit konferenciáján már számos szakember és vállalatvezető beszélt arról, hogy idejekorán fel kell készülni arra, hogy a technológia beszivárog a munkahelyekre, és a kellemetlen meglepetés elkerülésének érdekében már most készülni kell arra, hogy az AI-t segítségként kell használni, nem pedig kardoskodni ellene.

Félelem kontra tudatosság

Vannak területek, ahol valóban joggal aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja az emberi munkaerőt, de

a technológia fejlődésének útjába állni nem sok értelme van. Jól kell tudni használni ezeket a dolgokat

– közölte lapunkkal Istenes Viktória.

A Ganz TVF senior HR generalistája szerint hazánkban viszonylag kevesen élnek az AI lehetőségeivel, ám ez elég dinamikusan változik. Fontos, hogy legyen transzparencia, el kell mondani ennek kapcsán, hogy ezt a technológiát segítő munkatársként érdemes kezelni munkavállalóként. 

A szakértő elmondta, tud a jelenségről, miszerint sokan félnek attól, hogy az AI segítségével megfigyelik őket, azonban fontos tudni, hogy vannak törvényi szabályozások, olyat nem lehet csinálni, hogy valakit megfigyelnek, de ő erről nem tud – minden esetben tájékoztatni kell erről a munkavállalót.

„Éppen nemrégiben olvastam egy holland futárcég kapcsán egy történetet, amikor egy futárt számon kért a munkaadója, mert az AI és a GPS szerint a biciklivel kiszállító dolgozó késett a címről, ám később kiderült, hogy csak annyi történt, hogy a szakadó esőben elázott a futár, ezért átöltözött. Az ilyen esetek miatt, mindkét félnek nagyon óvatosan kell bánni ezzel, és inkább lehetőségként kell tekinteni a mesterséges intelligenciára, mintsem ellenségre, vagy visszaélést jelentő eszközre” – tette hozzá Istenes Viktória.

Jöhet a monoton munkát végzők átképzése

Tény és való, a mesterséges intelligencia leginkább a monoton, gondolkodást nem igénylő munkákat tudja kiváltani. Nem kizárt, hogy lesznek olyan területek és pozíciók, ahol az embereket felváltja az új technológia. Ilyenek például

• az adminisztratív munkák;
• banki fióki dolgozók;
• postai ügyintézők;
• adatrögzítők. 

Ezek nagy része valóban kiváltható okosan gondolkodó számítógéppel. Mi is látjuk és érzékeljük napi szinten, hogy egyre kevesebb a személyes ügyintézés, például az emberek egyre kevesebbet járnak bankba, hiszen most már gyakorlatilag bármit el tudunk intézni online. A hitelfelvételtől az utaláson át, ha megnézzük, semmire sincs szükség emberi munkaerőre.

A lapunknak nyilatkozó HR szakember szerint

ezekben a munkakörökben dolgozó embereknek nem lesz más választása, mint az átképzés.

Aki monoton feladatot végez, mint például a pénztáros, a könyvelő és társaik, nekik sok esetben nincs szükségük komplex gondolkodásra, hiszen adatokkal dolgoznak egy meghatározott metodika szerint. Ezt lazán elvégzi a számítógép, a technológia fejlődésével szép lassan kiváltja majd az embert.

A fenti munkakörökben dolgozóknak érdemes tehát már most gondolkodniuk a továbbképzésen. Nem kell pánikba esni, ezek a dolgok nem azonnal történnek meg, de még van idő bőven, most érdemes elkezdeni ezzel foglalkozni.

Ráadásul a vállalatok vezetői már figyelik is ezeket a lehetőségeket, tréningekre járnak, mindenki figyeli a piac legújabb fejleményeit, és egymást tréningelik a kollégák, elmondják, hogy „figyelj én ilyet és ilyet láttam, erre és erre tudnánk használni”.

Érzelmek nélkül nincs üzlet

Egy valami azonban nagyon fontos – mondja Istenes Viktória, a gép nem tud gondolkodni, márpedig érzelem nélkül nincs piac, nincs munkahely, nincsen kollegialitás.

– húzza alá a szakértő.

Média és HR: nem elvesz, hanem segít

Bár tény, hogy rengetegen félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az éremnek van egy másik oldala is. Elképesztő módon segítheti az adatelemzőket, a business intelligence elemzőket, az elektrotechnikában dolgozó mérnököket, a teljes műszaki vonalat, tehát az AI nem csak elvesz, hanem adhat is, és ezzel tudni kell élni, nem félni kell tőle, hanem jól használni, egyfajta kisegítő munkatársként.

Itt van például az egészségügy, az AI már számos helyen rengeteget segít a műtéti eljárásokban, egyre több robot végez műtétet, és ha a technológia ilyen ütemben fejlődik, akkor a szakembereknek sokkal több idejük marad a kreatív dolgokra, például kutatásra.

Mint korábban említettem,

a gépek egyelőre nem tudnak olyan komplexen gondolkodni, ahogy mi, így például az orvostudomány igazi nagy megfejtéseit sem gépektől kell várnunk, hanem emberektől

– mondja Istenes Viktória.

Korábban említettem az állásinterjúkat is – folytatja a Ganz szakértője. Egy HR-esnek egy interjú során óriási gondot jelent, hogy amellett, hogy figyelnie kell a jelentkezőre, szinte mindent fejben is kell tartania, amit az mond. Ám ha az AI vele van az interjú során, jegyzetel, rögzíti a beszélgetést, majd írásos összefoglalót, egyfajta kivonatot ad a végén a HR-esnek. Hogy ebben mi a jó? A HR-es végig jelen tud lenni a beszélgetésben, nem bámulja a papírját, nem jegyzetel, meg tudja figyelni az interjúalany rezdüléseit, tud figyelni az érzelmeire, tehát sokkal tisztább képet kap a végén a jelentkezőről.

Istenes Viktória szerint Magyarországon személyes ügyként kezelik ezt az emberek, de úgy látja, hogy a fiatalok sokkal lelkesebben és nyitottabban fogadják az új technológiát, sokan olvasnak is már erről, előre gondolkodnak. Azt látja azonban, hogy az idősebb generáció jobban tart a jelenségtől, így nagyon fontos, hogy most, amíg még van idő, mindenki gondolja át a saját munkáját, hogy miben tudnak segíteni neki, kell-e tartania tőle, és akinek van ideje, pénz lehetősége, az már most képezze magát arra, hogy a mesterséges intelligenciát segítő partnerként tudja kezelni, ne pedig félelmetes ellenségként, ami elveszi a munkáját, és ezzel a megélhetését.