A mai felgyorsult világban, amiben tömérdek, szinte már feldolgozhatatlan mennyiségű információ zúdul az ember nyakába egy átlagos nap folyamán – nem beszélve a munkahelyi stresszről –a kiégés (burnout) érzése egyre több embert és egyre hamarabb kerít a hatalmába. A tömegesen megfáradt, fásult dolgozók jelensége ráadásul komoly gazdasági hátrányt okozhat a munkaadónak: a hiányzási arány emelkedését, a produktivitás visszaesését, valamint a fluktuáció növekedéséhez is vezethet.

A Burnout szindróma tünetei

Kiégés alatt az érzelmi kimerültség érzését, a személyes teljesítménnyel szembeni elégedettlenséget értjük, ami elsősorban a munkahelyen tapasztalt stresszből fakad. Sokan egy kalap alá veszik a depresszióval, mivel ezt a jelenséget is hasonló tünetek jellemzik:

a kiégéssel küzdők krónikus fáradtságot, emlékezeti és koncentrációs zavarokat, illetve érzelmi kimerültséget tapasztalnak a munkájuk során.

Mindez továbbá azzal jár, hogy elveszítik a lelkededésüket a feladataik iránt, esetenként már csak önmaguk szellemeként, monotonon végzik mindennapi teendőiket. A passzivitás és örökös fáradtság ráadásul gyakran elégedettlenséget szül önmagukkal szemben, ami végső soron ingerlékennyé és érzéketlenné teszi az embert. Éppen ezért nem meglepő, hogy sok esetben a szociális kapcsolataik is rámehetnek arra, hogy valaki a kiégés következtében sokat késik, hiányzik a munkahelyéről, vagy akár teljesen elszigetelődik a környezetétől.

Kapcsolódó

Akkora a baj, hogy már minden második alkalmazott szenved

Bár a munkahelyi kiégés nem új keletű, idővel egyre inkább súlyosbodik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány idei elemzése arra figyelmeztet, hogy a fokozott stressz nemzetközi kutatások alapján tízből akár minden harmadik, egyes foglalkozások és országok esetében pedig minden második dolgozót is érintheti. A legnagyobb kockázatnak a nők és a közvetlenül ügyfelekkel dolgozók vannak kitéve főként a kereskedelmi szektorban, az oktatás és az egészségügy területén, de a probléma minden gazdasági szektorban megjelenik. Ráadásul a produktivitásban törénő visszaesés a világgazdaság éves GDP-jét akár 9 százalékkal is visszavetheti. Európában kiemelkedően súlyos a jelenség a többi kontinenshez képset: a dolgozók 13 százalékát érinti.

Egy a munkavállalók mentális egészségét vizsgáló friss amerikai kutatási sorozat megállapította, hogy a megkérdezett amerikai alkalmazottak 44 százaléka tapasztalt teljes kiégést munkahelyén, 45 „érzelmileg kimerült” a munkájából, és 51 százaléka pedig „leszívottnak” érzi magát a munkanap végén.

A témában készült kutatásokról továbbá ITT írtunk bővebben.

Arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági következményekkel jár a burnout szindróma a munkáltatók számára, Kulcsár Krisztina életvezetési tanácsadót kérdezte az Economx.

Extra költségek és fluktuáció

A munkavállalók kiégése, motiválatlansága nagyban befolyásolja a cég termelékenységét, versenyképességét. Természetesen sok esetben a vezetők csupán az elmaradt profitot siratják, viszont ha megfigyelik a munkavállalóikat, egyéb költségek növekedésével is szembesülhetnek.

A betegállományok, hiányzások pótlása, az új vagy kölcsönzött plussz munkaerő költsége, a megnövekedett egészségügyi ellátás, a gyógyszerek beszerzése plusz kiadással járnak és mindezek mellett kapcsolati szinten is megjelenik a hiány.

Megszűnik, illetve akadozik az együttműködés a felek közt, nincs odafigyelés, nem tudjuk meghallgatni, meghallani a másikat. Ebből nemcsak elégedetlenség, hanem feszültség is keletkezik a kérdés előremutató megoldása helyett.

Mindebből kifolyólag a vállalatok kezdik elfogadni, hogy a vállalati teljesítmény, a munkavállaló jólléte és a munkavállalói produktivitás kéz a kézben jár.

– állította az életvezetési tanácsadó.
Fontos tehát, hogy a vezetőség egy olyan látásmód változáson essen át, amellyel segíteni tudja a munkavállalóit a helyzetből való kilábalásban. A fluktuáció kérdése ennél sokkal összetettebb.

Egy kiégett munkavállalónak nem mindig van ereje, kedve váltani. Aki már kiégett, ők igyekszenek magukat azzal nyugtatni, hogy „bár most nehéz, de ezen szükségszerűen végig kell menniük”.

A megfásult munkavállalók gyakran úgy érzik, hogy nincs energiájuk új lehetőségek után nézni, vagy akár csak megfontolni a váltást. A bizonytalanság, az új helyzetekkel járó stressz és a változástól való félelem miatt inkább maradnak a megszokott, bár megterhelő környezetben. Emiatt szemet hunynak a kiégés felett és a kiégéses állapot tovább romlik.
A fontosságérzet és a magunkkal való rossz bánásmód között nem túl széles a út. 

– fogalmazott Kulcsár Krisztina.
Amennyiben mégis úgy dönt a munkavállaló, hogy vált, attól még a kiégése nem szűnik meg, csak más formát ölt.  Ezzel együtt a kiégésből még tanulhatunk is. Akár vezetők, HR-esek vagyunk, akár munkavállalók. Csak ismerjük fel és változtassunk a szemléletünkön. 

Élen járnak a fiatalok

Sajnos a burnout szindróma egyre fiatalabb korosztályokat érint, beleértve a pályájuk elején járó 20-as éveikben lévő fiatal felnőtteket is. Ebben kiemelkedő szerepe van a technológiai fejlődésnek, a digitális eszközöknek, a folyamatos információáramlásnak, illetve a szociális médiának.


Az interneten és a közösségi médián keresztül érkező folyamatos információáramlás egyrészről túlterheli a fiatalokat, másrészről arra készteti őket, hogy mindig elérhetőek legyenek, ezáltal elmosva a magánélet és munka közötti határvonalat. A social media hatására továbbá nehéz számukra különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos információk között, valamint folyamatos versenyhelyzetben érzik magukat kortársaikkal szemben. Állandóan arra törekednek, hogy a legjobbak legyenek – és le ne maradjanak – a közösségi felületek által kiváltott teljesítménykényszernek köszönhetően.

Egyensúly a mentális jólét és gazdasági célok között Magyarországon

Talán pont a fiatal generációk munkába állása és megtartása végett kezdtek el a magyar vállalatok foglalkozni ezzel a kérdéssel.

A mai fiatalnak a fizetése és az egyéb jutattások mellett kiemelten fontos a magánéletének megtartásának lehetősége, és saját maga fejlesztése egyaránt. Így a „wellbeing"-re való törekvés Magyarországon is elindult. 

Ma már egyre hangsúlyosabb, hogy egy vállalat mennyire tud reziliens és rugalmas munkakultúrát kialakítani. Azok a cégek, amelyek ezeket a szempontokat figyelembe tudják venni, sokkal eredményesebbek és sikeresebbek, hiszen nemcsak a cég alakítja a saját megítélését, hanem a munkavállalói is alakítját a cég imidzsét. Ezen imidzs építésnél pedig nincs hitelesebb. Egy motivált, elégedett, elkötelezett munkavállaló a cég legnagyobb elismerése.

Csak rosszabbodni fog a helyzet?

Érdekes megfigyelni, hogy milyen jövőbeli trendeket lehet látni a munkahelyi kiégés kezelésében és a munkavállalói jóllét erősítésében tekintettel az egyre felgyorsuló információs világra. Kulcsár Krisztina lát pozitív elmozdulást; a munkaerő megtalálása és megtartása érdekében egyre szélesebb körben tájékozódnak a vállalatok a wellbeing lehetőségekről. Vannak jó kezdeményezések, viszont nehéz átállítani szerinte a vezetői gondolkodást erre a területre. 

A nehézséget a jelenlegi gazdasági helyzettel hozzák összefüggésbe és ritka az a vezető, aki a hosszú távú befektetést és megtérülést látja a munkahelyi jóllét eszközeiben.  

Digitalizáció és távmunka

A digitalizáció és a távmunka hosszú távon kettős hatást gyakorolhat a munkahelyi kiégésre az életvezetési tanácsadó szerint. Egyrészt lehetőséget kínálnak a rugalmas munkavégzésre és a jobb munka-magánélet egyensúlyra, másfelől viszont új kihívásokat teremtenek a határok meghúzásában és a mentális egészség megőrzésében. 

Például a távmunka következtében a dolgozók rugalmasabban oszthatják be az idejüket, ezáltal lehetőséget adva a munka és a magánélet jobb egyensúlyának kialakítására, mégis a munkavállalók gyakran nehezen húznak meg egyértelmű határokat a két oldal között, a folyamatos elérhetőség pedig akár hosszabb munkanapokat is erdeményezhet. Az, hogy ezek a tényezők végül növelik vagy csökkentik a kiégés kockázatát, nagyrészt attól függ, hogy a munkáltató és a munkavállaló milyen módszereket alalmaz a kiégés megelőzésére.