Azt gondolnánk, hogy egy előléptetett személy örömmel marad és fejlődik egy vállalaton belül, azonban az ADP Research Institute friss adatai árnyalják a képet. Az intézet mintegy 29 országban dolgozó, 25 millió amerikai munkavállalót kérdezett meg közel egy évtizeden keresztül az ambícióikról és az előmenetelükről. A kutatás itt elérhető. 

Az ADP arra jutott, hogy az első előléptetést követő egy hónapon belül az emberek 29 százaléka elhagyja munkahelyét. Amikor valaki megkapja az első előléptetését, az elismerés ugyan növeli a munkáltató iránti elkötelezettségét, de ez csak rövid ideig tart, állapítja meg a kutatás a Forbes cikke szerint. 

„Ha egy női vezető ordít, akkor hisztis, a férfiaknál ez teljesen oké”

A vállalatok 200 ezer forint és 140 millió forint közötti összeget költenek családbarát programokra, derül ki egy friss kutatás adataiból. Ma már a cégek küzdenek a munkavállalókért, míg két évtizede ez fordítva volt. Bővebben>>>

Az ADP felmérése alapján az előléptetés kétharmadával növeli a távozás kockázatát. Ráadásul az előléptetésnek köszönhető önbizalom-növelés felbátorítja a kedvezményezettet, hogy más munkahelyeket keressen azzal a gondolkodásmóddal, hogy máshol még több pénzt kereshet, és az új szervezetnél még magasabbra emelkedhet.

Jönnek a szürke hétköznapok, a számonkérés 

Az emberek először megkapják a hőn áhított előléptetést, elragadtatva osztják meg a jó hírt a családdal, a barátokkal és munkatársakkal. Az eufória azonban kezd szertefoszlani,

amikor a valóság „eluralkodik" jönnek a számonkérések, a felelősség drasztikusan nő.

A munkavállalót feladatokkal bízzák meg, karrierje során először kell egy csapatot irányítania, a vezetői csapat pedig magasabb elvárásokat támaszt a termelékenységével szemben, és szorosan figyelemmel kíséri az új szerepkörben elért eredményeit. Előfordul, hogy a ranglétrán előléptetett személy nagyobb fizetést is kap, de – a felmérés eredményei szerint – a bérnövekedés általában nem áll arányban az új és növekvő felelősséggel és az időbeli kötelezettségekkel.

Kép: Pixabay

Bár ez csodálatos karrierlehetőségnek tűnik, az előléptetett személyt hamar eléri az úgynevezett „szélhámos-szindróma”, kényelmetlenül érzi magát az extra ellenőrzés miatt, kínosnak érzi, hogy a társai fölé emelkedik, és érezheti a kollégák féltékenységét is, akik úgy gondolják, hogy nekik kellett volna megkapniuk az előléptetést.

Félhetnek attól, hogy kudarcot vallanak ebben az új pozícióban. Az elemzésben hangsúlyozzák: ha ezek az érzések idővel megmaradnak, érthető, hogy az illető azon kezd el gondolkodni, hogy máshol keressen új lehetőséget, hogy újrakezdhesse az életét.

Önbizalom az van

Az előléptetett személy magabiztosnak fogja érezni magát most, hogy megkapta az új szerepet, a megnövelt fizetést, a bónuszokat és a juttatásokat. Egy idő után úgy gondolják majd, hogy itt az ideje kipróbálni, hátha még több pénzt kereshetnek. Az vizsgált amerikai munkavállalóknál az ADP aszt tapasztalta, hogy a magasabb bércsomaggal az illető kérhet – és nagy valószínűséggel kap is – prémiumot az új munkáltatótól, ha úgy dönt, hogy otthagyja a munkahelyét. 

Vége lehet a home officenak, előléptetik, aki bemegy dolgozni

A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán – ez derül ki a világ legnagyobb vállalatainak több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felméréséből. A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vállalatvezetők stratégiai prioritási listáján továbbra a digitalizáció és az AI, az ESG keretrendszer és a képzett munkaerő áll az első három helyen. Bővebben>>>

A Forbes cikke arra is rámutat a kutatás alapján, hogy a fejvadászok kifejezetten szeretik az ambiciózus munkavállalókat, akik nem kerülnek hátrányba azáltal, hogy egy kinevezés után röviddel már el akarnak jönni a cégüktől, sőt, bőven ez még vonzó is lehet egy új cégnek. Ahogy mindennek, így a gyors ugrálásnak és kapkodásnak is vannak azonban árnyoldalai, hiszen – mint a felmérésből is kiderül – a kiemelten fontos döntések olykor érzelmi alapon születnek és a karrier szempontjából nem biztos, hogy a legjobb dolog sül ki, ha kapkodnak a munkavállalók, akiknek a Harvard Business Review hasonló témában végzett kutatása alapján a 9 százaléka vált munkát 1 éven belül.