Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között – tette hozzá Czomba Sándor, aki emlékeztett arra, hogy

a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.

Kiemelte: a munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak - fűzte hozzá az államtitkár.

Újabb jó hír jött a nyugdíj mellett dolgozók számára

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabályok szerint a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési, szakképzési területen nyugdíjasként dolgozók nyugdíját 2023. augusztus 31. után sem kell szüneteltetni.

Megjegyezte, hogy sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába.

Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni

— szögezte le.

Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.

Csaknem félmillió új munkavállalóra van szükség 2030-ig Magyarországon

Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Bővebben>>>

Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, "úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között". Fontos, hogy "tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot" - emelte ki.

Arról is beszélt, hogy jelenleg nagyjából 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5000 szerb munkavállaló, sokkal kevesebben érkeznek egyelőre távoli országokból és jellemzően a központi régióban dolgoznak.

Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon

— erősítette meg Czomba Sándor.