Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján a bankokat érintő tervekről egyebek mellett azt mondta: 

minisztérium célja, hogy minden településen legyen legalább egy ATM, és ennek érdekében munkacsoportot állítanak fel.

A tárcavezető elképzeléséről Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője úgy nyilatkozott:

egyelőre még a városokban lévő ATM-megjelenést is meg tudják kerülni a bankok a megengedő jegybanki szabályozás miatt, így a terv futurisztikusnak hat.

Szerinte a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek, de a szabályozó jegybanknak is. A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása.

  • A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába.
  • További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. 

Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.

A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4 825 darabról 5 140 darabra nőtt, ám a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.

A szakportál szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek:

  • OTP Bank ~ 1 900​
  • MBH Bank 927​
  • K&H Bank 550​
  • Erste Bank ~ 400​
  • UniCredit 180​
  • Raiffeisen 122​
  • CIB Bank 118​

A bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű - 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó - bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában - 214 helyen - legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie.

Gergely Péter szerint a jelenlegi szabályozás értelmében az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65 százalékos, illetve 80 százalékos aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy

egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie.

Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható.

Ráadásul a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint felmentésként alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Szerinte

a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél, jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban, bevezetnék a Cash-back szolgáltatás.

A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. De ezzel a megoldással is lenne gond, komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban, elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban, nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. 

A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek, folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást

- húzta alá a szakember.

Az Országgyűlés kedden kezdte meg Magyarország alaptörvényének tizenötödik módosításáról, valamint az azzal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. A kormány által tervezett változtatások között szerepel többek között az is, hogy a készpénzzel fizetés joga alapvető jog, és azt indokolt a tulajdonhoz való jog mellett megjeleníteni.