Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette,

200 milliárd forintot osztanak szét az ingatan-alapkezelők között, ugyanis 2025. március 1-jén elindul az új lakhatási tőkeprogram, a Baross Gábor 2.0.

Kapcsolódó

A kormányzat kínálati oldalt segítő, a megfizethető lakhatást megcélzó programja március 1. és december 31. közötti időszakban tart, illetve amíg a forrás kitart.

A programra jelentkezhetnek már meglévő, illetve később - akár március után - megalakuló alapkezelők is, és az állami befektetés legfeljebb 30 milliárd forintot jelent alapkezelőnkét (ha többet kének, akkor 50 milliárdig meg lehet emeli). A kormány az MFB Zrt-én keresztül maximum 70 százaléki szerez részesedést az alapokban. Ahogy azt Nagy Márton fogalmazta, ha az alapok mögött álló fejlesztők összeraknak 30 egységet, akkor a kormányzat mellé tesz még 70-et.

A program addig tart, amíg a 200 milliárdot el nem kapkodják, de ha kell, szívesen csoportosít át erre a célra, magyarázta. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez minimum 300 milliárd forintot fog megmozgatni az építőiparban, de a hitelekkel együtt várhatóan 800 milliárd forint is lehet ez az összeg. Ugyanakkor azt még senki nem várhatja, hogy jövő ősszel új lakások épülnek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányzat lakhatási programjáról tartott sajtótájékoztatóján 2024. december 9-én
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Azt is hangsúlyozta, hogy ugyanannyi elvárt hozammal számol a kormányzat, mint amennyivel az érintett magyarországi székhelyű alapok is terveznek. Ugyanannyi pénzt kapunk, mint a magánberuházók- tette hozzá.

Szintén fontos, hogy

az állami befektetés száz százalékának megfelelő összeget magyarországi befektetésre kell fordítani, amelynek 80 százaléka lakás, bérlakás, kollégiumi fejlesztésre kell felhasználni (a maradék lehet iroda, logisztika, stb.)

A lakások csak természetes személynek adhatók el, vagy adhatók bérbe. A jegyzést követő 5 év után váltható vissza a befektetés, indokolt esetben 1+1 évvel meghosszabbítható.

Nagy Márton miniszter a bejelentést többek között azzal magyarázta, hogy jövőre komoly lakásinflációra számítanak, és ezt meg akarják előzni azzal, hogy a kínálati oldalt segítik, illetve azt is kiemelte, hogy miközben az OECD szerint ha már jövedelem 40 százalékát lakhatási költségekre fordítják, az kritikusnak tekinthető, addig Budapest több kerületében a fiataloknak a havi jövedelmük 40-60 százalékát kell lakásbérletre költeniük. Valójában ez a legnagyobb rezsiköltségük.

Az Economx arra kérdezett rá, hogy lesz-e bármilyen elvárás az alapkezelőkkel szemben, akár földrajzi szempontból, érdemben javítva a lakhatási válságot. Nagy Márton válaszában közölte, hogy első körben nem, a kormányzat azt akarja, hogy söpörjék le az eddigi terveiket az asztalról, és ezekre az alapokra koncentráljanak a fejlesztők.