Csaknem fél éve, június 26-a óta nem érkezett európai uniós forrás Magyarországra. A hazánknak a 2021-2027-es ciklusban járó 21,8 milliárd eurós keretnek egyelőre az 56 százaléka lenne hozzáférhető, amit viszont már ténylegesen is folyósítottak, az a teljes finanszírozás alig több, mint 8 százaléka. Ha vetünk egy pillantást az Európai Bizottság adatbázisára, egyébként azt látjuk, hogy a felzárkóztatási források lehívásában Magyarország jól halad a többi tagállamhoz képest.

A céges lehívások tekintetében is van még mit tenni

Petri Bernadett, aki a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa az Economxnak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy bár az elmúlt két évben folyamatosan növekszik a közvetlen uniós forrásokban résztvevő magyar cégek száma, a hosszútávú cél, hogy három-ötszörösére növeljék a hazai forráslehívási arányt, amit csak úgy valósíthatnak meg, ha a pályázások számát is ilyen mértékben bővítik. Bővebben>>>

Az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, ezt be lehet vonni a magyar gazdaságba, ezt Orbán Viktor mondta december elején a közrádióban. „Ezt nem lehívni kell, hanem bizonyos dolgokat, vállalkozásokat, befektetéseket, fejlesztéseket meg kell csinálniuk Magyarországon a vállalkozóknak, benyújtják a számlát a magyar kormánynak, amely kiküldi azt Brüsszelbe, és ebből a 12,5 milliárd euróból ezt kifizetik nekünk. A 12,5 milliárd eurónyi pénz a 2026-os év végéig a magyar gazdaság igényeit kielégíti" – közölte a miniszterelnök hozzátéve, hogy ezen felül is jár majd Magyarországnak még pénz, és hogy ez lesz vagy nem, az majd 2026 utáni probléma lesz, véleménye szerint azonban azt is meg fogjuk kapni.

Mindent nem tudnak pótolni

Hogy a magyar gazdaság igényeit kielégíti-e a 12 és félmilliárd euró még nem tudni, az viszont biztos, hogy Nagy Márton miniszter minap a Financial Times-nak elismerte, hogy a kormány nem tudja teljesen betömni az uniós támogatásból, pontosabban annak hiányából keletkezett űrt.

Kapcsolódó

„Nem lehet csak azt mondani, hogy csillogó új kórházat akarunk, pénz kell hozzá. Ehhez növekedés kell" – fogalmazott a gazdasági lapnak. „Először a gazdaságot kell rendbe hozni... évek óta válságról válságra botladozunk, Covid, energiaválság, háború, most a német gazdaság gyengesége ...Mindannyian tudjuk, hogy hiányoznak az adóbevételek, ezért ezeket újra kell teremtenünk" – jelentette ki.

A miniszter azt mondta, hogy a GDP 0,5 százalékára korlátozza a növekedés ösztönzésére szánt források felhasználását. A gazdasági miniszter azt javasolta, hogy a gyenge kereslet élénkítését célzó intézkedésként az emberek ahelyett, hogy állami forrásokat használnának fel az élénkítésre, mintegy 5 milliárd euró értékű magánnyugdíjpénztári megtakarítást használhassanak fel adómentesen ingatlanvásárlásra vagy felújításra.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Emlékezetes, korábban Nagy még arról beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy bár „igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor, ahogy említettem, nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás. Közép és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk”.

A 2025-ös büdzsé elfogadva, a KT aggódik

A 2025-ös költségvetést december 20-án fogadta el a parlament.  A dokumentumbanazzal számolnak, hogy jövőre a magyar gazdaság, a fizetések és a fogyasztás is bővülni fog, ami miatt nőnek az állam adóbevételei, így javul majd az egyensúly, és több pénzt tudnak különböző csatornákon visszaosztani. Bár a jövő évi költségvetés főbb számai jónak tűnnek, ne feledjük, az idei költségvetést is újra kellett írni. A legfőbb lépés a költségvetési hiány felfelé történő módosítása volt, amit 2,9-ről 4,5 százalékra emeltek. A kormány 2026-ra vállalta a költségvetési hiány uniós elvárás szerinti, 3 százalék alatti szintre faragását.

Idézve a Költségvetési Tanács véleményezését a Telex azt írta, a Tanács szerint a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb kockázat, hogy a magyar állam különböző okokból nem juthat annyi bevételhez, mint amennyivel tervez. Szerintük ugyanis „az uniós források elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll”, az ezekből származó bevételek elmaradása pedig változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.

Az uniós támogatsok elmaradásának hatása a 2025-ös költségvetésre, annak alakulására számottevő:

  • Az uniós források elvesztése jelentős bevételkiesést okoz a költségvetés számára. Ennek kompenzálása érdekében vagy új adókat kell bevezetni, vagy más kiadási tételeket kell csökkenteni, ami tovább szűkíti a költségvetési mozgásteret.
  • Beruházások elhalasztása vagy leállítása: az uniós forrásokat gyakran nagy infrastrukturális projektekre és fejlesztésekre fordítják. Ezek elmaradása jelentős mértékben hátráltathatja a gazdasági növekedést és a versenyképességet.
  • Munkahelyek elvesztése: a beruházások elmaradása és a gazdasági aktivitás csökkenése munkahelyek elvesztéséhez vezethet, ami növeli a munkanélküliségi rátát.
  • Hitelfelvétel növekedése: a kieső uniós forrásokat a kormánynak más módon kell pótolnia, például hitelfelvétellel. Ez azonban növeli az államadósságot, és hosszú távon további terheket ró a költségvetésre.

Bukhatunk 1 milliárdot

A magyar kormány nem teljesítette az uniós források felhasználására vonatkozó követelményeket, így az Európai Bizottság szóvivőjének kijelentése szerint elveszíti az 1,04 milliárd eurós első részletet, írja az Index. Hazánk a Nemzeti Újjáépítési Terv forrásaihoz való hozzáférést is elvesztette, így nehéz pénzügyi helyzetbe került. Magyarország jelenleg az egyetlen uniós ország, amely nem részesülhet az európai gazdaságélénkítési tervből származó forrásokból.