Pörög a Napenergia Plusz Program pályázata, a hírek szerint az előregisztrációra jelentkezők száma már meghaladta a 21 ezret. Az előzetes tervek szerint 15 ezer otthonra kerülhet napelem.
Ugyanakkor többen óvatosak a beruházással kapcsolatban, s ebben bizonyos tévhitek akadályozzák őket. Az egyik ilyen tévhitet a szerkesztőségünkhöz forduló egyik lakó úgy fogalmazta meg, hogy ikerházában a szomszéd nem akar hozzájárulni a napelem létesítéshez, mert úgy tudja, hogy
tűz esetén nem lehet áramtalanítani a napelemeket, s így a tűzoltók addig várnak, amíg az le nem ég a tetőről.
Ez viszont az ő ingatlanát is veszélyezteti. Miután osztatlan közös tulajdonú telkek esetében a másik tulajdonos hozzájárulása szükséges, ezzel az érintett lakó elesik attól, hogy a hírek szerint sokáig utolsó energiatakarékossági pályázaton induljon.
Elenyésző napelem-kár
Kérdéseinkkel a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához (BKF) fordultunk. Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BKF szóvivő helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a napelem rendszerek kétféleképpen kerülhetnek összefüggésbe a tűzzel: vagy a napelem okozza a tüzet, vagy a napelemrendszertől függetlenül keletkezik az épületben tűz, amely végül érinti a tetőt is.
A szakértő szerint ez az utóbbi eset a gyakoribb. Ám ennek száma sem jelentős. Amíg évente átlagosan 7000 lakástűz keletkezik, addig átlagosan 20-40 között van az olyan tüzek száma, amelyek a napelemrendszerben, vagy a környezetében keletkeztek.
Dóka Imre szerint természetesen, ahogyan minden más elektromos berendezés, úgy a napelemrendszerek is okozhatnak közvetlenül tüzet. Ennek kiváltó oka ugyanakkor az OKF szóvivő-helyettese szerint jellemzően kivitelezési hibákra vezethető vissza: nem kompatibilis csatlakozók használatára, alulméretezett vezetékek beszerelésére, vagy a nem megfelelő kötésekre. Egy alulméretezett vezeték hajlamos a túlmelegedésre, illetve azok szigetelése az időjárási körülmények miatt elöregedhet, ennek hiányában pedig zárlatot okozhat.
Kigyulladt napelemes rendszerekhez a szakértő szerint évente átlagosan tíz esetben vonulnak a tűzoltók országszerte. Ez az összes lakástűz eset 0,1 százaléka.
A szám annak fényében még elenyészőbbnek tűnik, hogy az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint már most is több mint 255 ezer háztartási méretű naperőmű üzemel már Magyarországon.
Folyamatosan képzik a tűzoltókat
A Katasztrófavédelem szóvivője szerint mivel az ilyen tüzek oltása speciális beavatkozást igényel az elektromosság jelenléte miatt, ezért folyamatosan képzik ezekre a helyzetekre a tűzoltókat. Napelemes tűz esetében több oltási módszer is lehetséges, a tűzoltóknál hangsúlyt helyeznek arra, hogy a beavatkozó kollégáik mindet elsajátítsák. A beavatkozás módja, az oltóanyag megválasztása mindig az adott helyzettől, az épület és a napelemrendszer kialakításától függ. Lehet, hogy habbal, porral vagy a teljes kiszakaszolást, áramtalanítást követően akár vízzel kell beavatkozni, vagy ezeket az oltási módszereket ötvözni kell.
A szakértő szerint a napelemrendszerek tüzeinek oltása során a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, mivel ezek egyenfeszültsége kisebb, mint 1500 Volt. Égő kisfeszültségű berendezések oltását, illetve azok közvetlen környezetében a tűz terjedésének megakadályozását az áramkör megszakítását követően lehet csak megkezdeni.
Kapcsolóval áramtalanítanak
A napelemek mindaddig termelik az áramot, amíg azokat fény (napsugárzás) éri. Tűzvédelmi főkapcsoló beszerelésével ugyanakkor kiszakaszolható a tűzzel érintett terület, így biztonságosabbá válhat a beavatkozás.
A napelemes rendszerek kivitelezésével kapcsolatban a villamos berendezésekre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.2:2016.07.01.) az irányadó. Ez előírja, hogy az egyenáramú beltéri kábelszakasz hossza (a napelemek széle, és az inverter közötti kábelhossz) nem lehet több, mint 5 méter. Ha ennél nagyobb a távolság az invertertől (amely tartalmazza a kiszakaszoló kapcsolót), vagy a kábel több szinten halad át, akkor a napelemek szélétől 5 méterre újabb kapcsolót kell elhelyezni.
A napelemek és az inverter között elhelyezett szakaszolókapcsoló lekapcsolásakor ugyanakkor a kapcsoló és a napelemek közti vezeték továbbra is feszültség alatt van. Ezért kell a napelemek letakarásáról is gondoskodni. Ez történhet akár habbal, akár egy nem éghető ponyvával - mondta Dóka Imre.
Előírás a folyamatos karbantartás
Az inverterek azok az eszközök, amelyek átalakítják a napkollektorok által generált egyenáramú energiát váltakozó árammá. Ezek az eszközök is melegedhetnek használat közben, és a hibás működésük esetén tűzveszélyt jelenthetnek. A megelőzés érdekében a karbantartás elengedhetetlen.
A hibás elektromos kötések, túlmelegedő kábelek vagy rövidzárlatok szintén tüzet okozhatnak. Természetesen, maguk a napkollektorok is melegednek, szigetelési problémák vagy mechanikai sérülések esetén ők maguk is tüzet okozhatnak. A fentiek miatt
fontos, hogy a napelemeket, azok elektromos részeit csak szakemberek telepíthetik, a beszerelés közben fontos betartani a gyártói utasításokat és a helyi tűzvédelmi előírásokat. Ugyancsak szakembereknek kell elvégezniük a rendszeres ellenőrzéseket és karbantartást, hogy minimalizáljuk a tűz kialakulásának kockázatát
– hangsúlyozza a szakember. A most megvalósítandó projekteken kivitelezőként induló cégek szerződései erre kiterjednek.
A napelemek telepítése során is elsődleges, hogy a megfelelő tűzvédelmi előírásokat is betartsák. Ez magában foglalhatja a tűzoltó készülékek, tűzjelzők, tűzoltótakarók és egyéb tűzvédelmi eszközök alkalmazását, amely az épület kialakításától és használatától is függ – jelezte az OKF helyettes szóvivője.