Az Építési és Közlekedési Minisztérium a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatába – érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül – beleírta, hogy „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”. Azonban a jogalkotó két fontos kiskaput nyitva hagyott – mutat rá a G7.

Erkélynek csak az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér számít. Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal határolt tér a loggia, amelyre a tiltás nem vonatkozik. Ma az épületeken elég sok loggia van, és annak korlátjára kiakasztható a napelem.

A lap szerint az sincs egyértelműen tisztázva a szövegben, hogy ha az erkély fölé (elő)tetőt építenek, akkor erre fel lehet-e rakni a napelemet.

Újabb szigorítást tervez a kormány a napelemeknél

A Lázár János vezette minisztérium egyebek közt javasolja: a lapostetős házaknál úgy helyezzék el a paneleket, hogy azokat ne lehessen látni az utcáról. A szakmai szövetség szerint a jogszabály abszurd. Itt vannak a részletek >>>

A Nyugat-Európában egyre jobban terjedő, konnektorba dugható egyszerű változatokat a magyar szabályok az energetikai szabályozás oldalról eleve tiltják, ezek felszerelése tehát az új, második tiltástól függetlenül továbbra is tilos.

Mivel a tiltás csak jövőre indul, december végéig még szabadon lehet erkélyekre is napelemet tenni (az engedélyköteles konstrukciókból), így azokért átmenetileg élénkülhet a kereslet. Azonban azt nem tudni, hogy a későbbiekben melyik hatóságnak lesz feladata ellenőrizni a tiltást, és ezt hogyan fogja a hétköznapokban megvalósítani.