Fizetünk, mint a katonatiszt? Emelte a tétet Trump

Donald Trump már beiktatása előtt, december 20-án jelezte, hogy a transzatlanti kapcsolat jövője szempontjából alapvető elvárásnak tekinti, hogy az európai államok jelentősen megnöveljék katonai kiadásaikat: a jelenlegi 2 százalékhoz képest a nemzeti össztermék 5 százalékáig. Az amerikai elnök ugyanezt az üzenetet küldte el a davosi gazdasági csúcstalálkozóra január 23-án.

Vajon mit jelentene egy ekkora növelés, mire lenne elegendő az európai védelmi képességek megerősítése terén?

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Európa államai három évtizede élvezik a békét és a viszonylagos stabilitást a kontinensen, amely miatt megtehették, hogy alacsony szinten tartsák védelmi kiadásaikat, csökkentsék fegyveres erőik képességeit, és leépítsék védelmi iparukat.

A NATO 2 százalékos célkitűzése is hosszú menet volt

A hidegháború vége után beköszöntött viszonylagos stabilitás és béke hatására a NATO-tagállamok csak 2006-ban rögzítették közös elvárásként, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát védelmi célokra fordítják, de végül a Krím illegális orosz annexiója és a Donbasz destabilizálása adta meg azt a lökést, ami megteremtette ehhez a kellő politikai támogatást.

Ehhez képest lehetett mérleget készíteni a 2024-es washingtoni csúcstalálkozó alkalmából a tényleges teljesítésről. A NATO becslése szerint tavaly a 32-ből 24 tagállam teljesítette a 2 százalékos, és 30 ország tett eleget a 20 százalékos modernizációs elvárásnak

– hangsúlyozta a „Trump és a NATO: Mire lenne elég a GDP 5 százalékát kitevő védelmi költségvetés?“ – című, január 28-án megjelent stratégiai védelmi kutatási elemzésében Csiki Varga Tamás.

Swedish army combat vehicle CV-90 for Swedish troops of the NATO Multinational Brigade Latvia lands in Riga port, Latvia January 18, 2025. REUTERS/Ints Kalnins — A svéd hadsereg CV-90-es harcjárműve a NATO Multinacionális Lett Brigád svéd csapataival érkezett meg a lettországi Riga kikötőjébe 2025. január 18-án. REUTERS/Ints Kalnins

Kép: Reuters, Ints Kalnins

Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa emlékeztetett rá, hogy bár Nagy-Britannia és Franciaország általában meghaladták a 2 százalékos arányt, az európai „nagyok” közül Németország, Olaszország és Spanyolország csupán 1,1-1,5 százalék között költöttek.

Az elmúlt évtizedek békeosztalékaként Németország éves szinten 20 milliárd eurót, Spanyolország 10 milliárdot, Olaszország pedig 8 milliárdot „spórolt meg” a védelmen. Ha tartották volna ezen belül a 20 százalékos modernizációs elvárást is, akkor 1990-2023 között Németország 230 milliárd, Olaszország 120 milliárd, Spanyolország 80 milliárd euróval többet fektetett volna be katonai képességeibe.

Mit jelentene a védelmi kiadások 5 százalékos GDP-arányos szintje?

A nagy nehezen elért 2 százalékhoz képest drámaian nagy ugrás lenne. Viszonyításképpen: a hidegháború időszakában az akkori NATO-tagállamok átlagos védelmi kiadási szintje meghaladta a GDP 3 százalékát, és még az 1980-as években is Nagy-Britannia 5 százalékot, az Egyesült Államok 6 százalékot meghaladóan költött katonai célokra.

NATO flagship frigate Tromp, which is part of the Baltic Sentry 2025 mission to increase NATO's presence in the Baltic Sea and enhance the security of underwater critical infrastructure, is moored in Tallinn port, Estonia January 17, 2025. REUTERS/Ints Kalnins — A NATO zászlóshajójának számító Tromp fregatt, amely a Baltic Sentry 2025 misszió részeként növeli a NATO jelenlétét a Balti-tengeren és fokozza a víz alatti kritikus infrastruktúrák biztonságát, az észtországi Tallinn kikötőjében horgonyoz 2025. január 17-én.

Kép: Reuters, Ints Kalnins

A nyugat-európai hatalmak, Németország (NSZK), Franciaország, Spanyolország és Hollandia 3 százalék körül költött.

Ehhez képest a legkomolyabb katonai fenyegetést jelentő Oroszország az 1990-es évektől is tartotta átlagosan a GDP 3,5 százalékos szintjét, amit 2014 óta 4 százalék fölé, majd a 2022-es eszkaláció nyomán 6 százalék körüli szintre emelt.

A Military Balance+ adatbázis aktuális adatai alapján kalkulálva fel tudjuk mérni, nagyságrendileg mekkora összeget tenne ki a GDP 3, illetve 5 százalékát elérő védelmi költségvetés szövetségi szinten.

A legfrissebb, 2024-es adatokkal kalkulálva a Donald Trump által felvetett 5 százalékos GDP-arány a NATO tagállamok védelmi szektorait összességében 1320 milliárd dollár többletforráshoz juttatná – hangsúlyozta Csiki Varga Tamás.

Viszonyításképpen: ez az összeg a 2024-es amerikai védelmi költségvetés 73 százalékát jelentené pluszban; avagy a nem amerikai NATO-tagállamok közös költségvetésének 2,8-szeresét.

A szakértő szerint mivel 2024-ben átlagosan a szövetség GDP-jének 2,6 százalékát költötték a tagállamok védelemre, a 3 százalékra „ugrás” kezelhetőbbnek tűnik. Ez a lépés éves szinten 218 milliárd dollár többletforrást biztosítana.

Ha a 2024-es NATO-mutatót vesszük alapul, miszerint a tavalyi védelmi kiadások 32 százalékát fordították a tagállamok haditechnikai modernizációra és beszerzésekre, akkor a 1320 milliárd dollár többletből 422,4 milliárd dollárt lehetne beszerzésekre fordítani. Nagyságrendileg egy évnyi forrásból kifizethető lenne az európai lég- és rakétavédelmi rendszer kiépítése

– hangsúlyozta Csiki Varga Tamás.

Ahhoz, hogy másképp is érzékeltessük, mire lenne elegendő 422,4 milliárd dollár, a Military Balance+ legfrissebb beszerzési információira támaszkodhatunk.

Az amerikai hadsereg katonái alakzatban állnak Mark Rutte NATO-főtitkár látogatásán a többnemzeti harccsoportnál a Novo Selo gyakorlótéren, Bulgáriában, 2024. december 19-én. REUTERS/Spasiyana Sergieva/File Photo — Az amerikai hadsereg katonái alakzatban állnak Mark Rutte NATO-főtitkár látogatásán a többnemzeti harccsoportnál a Novo Selo gyakorlótéren, Bulgáriában, 2024. december 19-én. REUTERS/Spasiyana Sergieva

Kép: Reuters

Az adatbázis 2024 decemberében több friss Európában releváns megrendelést is rögzített, köztük az alábbi hat eszköztípusra vonatkozókat. Ha mind a hat releváns eszközből egy komolyan vehető mennyiséget, száz darabot vásárolnánk, akkor annak összköltsége 34,752 milliárd dollárra rúgna.

Akár a három, akár az öt százalékos kiadási szintre tekintünk, ez a szövetség átlagát jelenti. Az egyes tagállamok teljesítménye ehhez képest széles spektrumon szóródik, ahol Szlovénia, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Kanada még a 1,5 százalékot sem érte el tavaly. Ehhez képest Olaszország 2028-ra, Spanyolország 2029-re, Belgium 2035-re ígérte a 2 százalék elérését, Szlovénia nem is jelölt meg ilyen célt, míg Kanada Trumpra reagálva a napokban hozta előre a 2 százalék elérését 2027-re.

Katonák járőröznek, miközben katonai anyagot rakodnak egy Lengyelországba tartó hajóra a norvégiai Orkangerben 2024. december 4-én. NTB/Ole Martin Wold via REUTERS

Kép: Reuters

Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy elsősorban a baltiak és a lengyelek, akik 2022 óta az orosz–ukrán háború miatt érzékelt katonai fenyegetés hatására dinamikusan megemelték kiadásaikat, Trump 5 százalékos javaslatától sem jöttek zavarba.

Ennek oka az, hogy ezek az országok védelmük egyik alapvető elemének tekintik az Egyesült Államok védelmi garanciáit a NATO kollektív védelme és a kétoldalú kapcsolatok alapján, ezért még az esélyét sem akarják megadni annak, hogy Trump kritikáinak alanyává váljanak.

Tekintettel arra, hogy a két szélsőség között a NATO-tagállamok többsége, 17 tagállam a 2-2,5 százalékos sávban költött tavaly, rövid távon a 3 százalékos célkitűzés tűnik politikailag is vállalhatónak – közölte a szakértő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a minden bizonnyal a 2025. február 12-13-án esedékes, következő NATO védelmi miniszteri találkozó egyik meghatározó témája lesz a kérdés, és a politikai egyeztetések nyomán a június 24-25-re tervezett hágai NATO-csúcstalálkozó alkalmat adhat arra, hogy új védelmi kötelezettségvállalást (Defense Pledge) fogadjanak el.

Ennek racionális időtávja lehet 2030-ig a GDP 3 százaléka, majd 2035-ig – a 10-éves tervezési horizont végére – az ezt meghaladó növelés. Az 5 százalék egyöntetű elfogadását a 32 tagállam részéről egyelőre nem tekinthetjük reális célnak még hosszabb távon sem

– állapította meg elemzésében Csiki Varga Tamás, aki szerint érdemes szem előtt tartani, hogy Donald Trump tárgyalási pozíciója éppen Európa védelmi függősége, egyes területeken pedig kiszolgáltatottsága miatt erős.

A következő hetekben az alábbi lépések bejelentésére, illetve további követelésekre, ultimátumokra is számíthatunk, amennyiben az európai államok nem igazodnak megfelelően Trump elképzeléseihez akár a védelmi tehermegosztás, akár a Kína-politika vagy a nemzetközi kereskedelem politika terén:

Az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentése, egyes államokban a védelmi és elrettentési jelenlét felszámolása.
Az Ukrajnának biztosítandó / biztosítható amerikai katonai–haditechnikai támogatás költségeinek minél nagyobb arányban Európára terhelése.
A NATO-n belüli amerikai védelmi garanciák politikai megkérdőjelezése, illetve a garanciák hozzákötése további amerikai haditechnikai beszerzésekhez, ahogy ezt a védelmi kiadások növeléséhez is hozzákapcsolta.
A NATO keretében megvalósuló amerikai kiterjesztett nukleáris elrettentés feltételessé tétele, például az amerikai nukleáris ütőerő modernizációjához való anyagi hozzájárulással.