Miközben a német sajtó kiakadt azon, hogy idén eddig hazánkba áramlott a legnagyobb fegyverexport Németországból, a NATO-csúcs után az is kiderült, a magyar védelmi beszerzés olyan atipikus vonásokat öltött, mintha Magyarország egy közelgő háborúra készülne. Csiki Varga Tamással, az NKE - Eötvös József Kutatóközpont, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával kerestük a válaszokat.
A DieWelt a napokban jelentkezett egy meglehetősen erős kritikai hangvételű összeállítással, amely a német és a magyar védelmi ipar összefonódásait taglalja. A cikk szerzője már az elején rögzíti, Magyarország blokkolja a NATO bővítését, és megtagadja, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítson Kijevnek, ezért az Egyesült Államok felfüggesztette a hazánkkal kötendő nagyszabású fegyverüzletét. Azonban Németország ezzel ellentétes megközelítést alkalmaz - teszi hozzá.
A DieWelt szerint
az Egyesült Államok szenátusa júniusban azért blokkolta huszonnégy darab HIMARS tüzérségi eszköz eladását Magyarországnak 735 millió dollár értékben, mert az Orbán-kormány akadályozta Svédország NATO-tagságát.
Ugyanakkor a német lap szerint nem csak a svéd-kérdés dühíti a szövetséges országokat. Az Orbán-kormány késlelteti az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi segélyeket, nem engedi a közvetlen fegyverszállításokat Kijevbe magyar területen keresztül, mentességet követel az Oroszország elleni uniós szankciók alól, sőt a háború kitörése után újabb nyersanyagszerződéseket kötött Moszkvával, valamint a szakértők szerint Magyarország az orosz hírszerző szolgálatok egyfajta csomópontjává vált Európában.
Kép: MTI Fotó, Lakatos Péter
Magyarország az élen
Mindezek dacára Magyarország Németország kiváltságos fegyverkezési partnere – állapítják meg.
Az idei első negyedévben a német kormány 765 millió euró (körülbelül 306 milliárd forint) értékben hagyott jóvá fegyverexportot Magyarország irányába.
Ezzel hazánk megelőzött minden más német kereskedelmi partnert.
Az összeállítás ennél is fontosabbnak nevezi, hogy a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall üzemet létesített hazánkban, ahol a modern LYNX gyalogsági harcjárműveket gyártják majd - Magyarország 218 darabot vásárolt ebből a típusból. A Rheinmetall a magyar állami N7 Holdinggal közös vállalkozásként lőszergyártó üzemet is létrehoz Várpalotán. Itt 2024-től többek között tüzérségi lőszereket gyártanak majd. A Leopard harckocsikat gyártó KMW és az Airbus már most is tevékenykedik Magyarországon - sorolja a lap.
Hadiipari komplexumot építenek egy veszprémi kisvárosban
Hadiipari park épül Várpalotán: a Várpalotai Védelmi Ipari Park megvalósulásával a város ismét jelentős ipari központtá válhat – közölte a területfejlesztési miniszter. Bővebben >>>Jobb híján megszólaltatják Andreas Bockot, a berlini központú European Council On Foreign Relations nevű külpolitikai kutatóintézet Magyarország-szakértőjét, aki kritikusan szemléli a védelmi ipari együttműködést. Bock szerint Budapest legkésőbb 2022 februárja óta nem megbízható partnere az EU-nak és a NATO-nak, és
Németország nehéz függőségi helyzetbe hozza magát (velünk).
Úgy látja, hogy különösen problémás Magyarország kapcsolata Oroszországgal - bár az ország humanitárius és orvosi segítséget nyújt, és befogadott ukrán menekülteket - idézi őt a DieWelt.
Ez is csak a pénzről szól
Csiki Varga Tamás szerint nincs ebben semmi meglepő.
Nagyon komoly politikai elköteleződés kellene ahhoz, hogy egy kormány a saját védelmi ipari szereplőit hátrányos helyzetbe hozza azzal, hogy megakadályoz sok százmilliós üzleteket.
Ezt a németek nem is vállalták fel. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa felidézte, hiába voltak komoly értékrendi nagypolitikai viták Németország és az Egyesült Államok vezetésével, a kétoldalú katonai együttműködés általában gördülékenyen működik a két országgal. Magyarország pedig a politikai kritikák dacára megbízható katonai partner, és ezt bizonyította a különböző missziókban, így Afganisztánban és Irakban is.
De persze végső soron ez is pénz kérdése. Ahogy arra Csiki Varga Tamás is rávilágított, a védelmi ipar a nemzeti gazdaság egy olyan hajtómotorja lehet, amit már át lehet konvertálni politikai tőkévé. A német-magyar stratégiai összefonódás a hazánkban működő gépjárműipari modellre hasonlít, csak nagyobb magyar szerepvállalással, több vegyes tulajdonú céggel, ami stabilizálja az üzleti kapcsolatokat - magyarázta a szakértő.
Mennyit ér 765 millió euró?
Csiki Varga Tamás szerint ennek megértéséhez több adatot is össze kell vetni.
A 2022-es teljes német fegyverexport 8,35 milliárd euró volt, a 765 millió eurós magyar pakk ennek a 9,2 százalékát teszi ki, ami már szabad szemmel is jól látható érték - magyarázta.
A fegyverkereskedelem nem egy szokványos piac, könnyű egy adott évben kiugró eredményt elérni drága, modern eszközök beszerzésével, ugyanakkor léteznek hosszú távú szerződéseken alapuló stabil védelmi kapcsolatok. Ennek megfelelően a SIPRI nemzetközi kutatóintézet is öt éves mozgóátlaggal követi a védelmi költéseket.
A 2018-2022-es időszakban Németország a világ ötödik legnagyobb fegyverexportőrje volt, a globális piac 4,2 százalékát birtokolva, igaz, a 2013-17-es időszakhoz képest 35 százalékos visszaesést produkálva.
Így néz ki a TOP5 exportőr a SIPRI adatai alapján (zárójelben az előző időszak eredményeitől való eltérés):
- Egyesült Államok 40 százalék (+14 százalék)
- Oroszország 16 százalék (-31 százalék)
- Franciaország 11 százalék (+44 százalék)
- Kína 5,2 százalék (-23 százalék)
- Németország 4,2 százalék (-35 százalék).
Németország ebben az időszakban
- Egyiptommal (18 százalék),
- Dél-Koreával (17 százalék),
- és Izraellel (9,5 százalék)
kereskedett a legtöbbet. Így a magyar 9,2 százalékos adat kifejezetten szép teljesítménynek mutatkozik – természetesen azt is figyelembe véve, hogy ez az arány nem öt évet ölel fel.
India és Oroszország
Érdekességképpen: 2018-22 között a világ legnagyobb fegyverimportőre India volt, a globális piac 11 százalékát lefedte. Ennek a mennyiségnek a 45 százalékát pedig az oroszoktól vásárolta.Csiki Varga Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy a német fegyverexport jelentős részét a hadihajók (fregattok, korvettek) és tengeralattjárók, valamint légvédelmi rendszerek adják. Hazánk nyilvánvaló módon szárazföldi harcjárműveket és tüzérségi eszközöket vásárol.
A német fegyvergyár kotyogta el, hogy milliárdos értékben rendelt öngyilkos drónokat Magyarország
A szerződést már alá is írták, közölte a német fegyvergyártó. Bővebben>>>A szakértő azt is elmagyarázta, hogy a fegyverkereskedelemben kétfajta üzletkötés létezik, és ezek torzíthatják az összképet. A legegyszerűbb változat, amikor egy kész terméket "leveszünk a polcról", nincs a megrendelőnek specifikus igénye. A másik lehetőség, hogy a megkötött szerződés a következő időszakban történő gyártásra vonatkozik, aminek a kifizetése akár egy hosszabb, több éves folyamat is lehet.
Negyven év
Amikor ennyire elköteleződünk a német haditechnika felé, az egy negyven éves elköteleződés
- fogalmazott Csiki Varga Tamás. Erre a nagyságrendű forrásigényre, technológiai háttérre nem jellemző, hogy kétévente lecseréljük őket, még akkor sem, ha már nem vagyunk politikai szempontból jó barátok. Ezek az eszközök, ha nem lesz háború, negyven évig használatban maradhatnak.
Háborús újoncok
A Lynx gyalogsági harcjárművek hazai gyártása kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a német Rheinmetall és a magyar partnerei kockázatos lépést tettek, hiszen úgy kell megjelenniük a világpiacon, hogy a termékük még nem bizonyított háborúban, a tesztpályán való teljesítmény a megrendelőknek nem elég. Valószínűsíthető, ha a németeknek lett volna elég Lynx-készlete a raktárakban, már adtak volna az ukránoknak, hogy a technika harci tapasztalatot szerezzen.Háborús infláció? Háborús beszerzés!
Visszatérve az idén tető alá hozott 765 millió eurós üzletre. Ez a 2023-as 1492 milliárd forintos magyar védelmi költségvetés 20,5 százaléka. Ugyanakkor ennél is érdekesebb tényre hívta fel a figyelmet az NKE kutatója: a vilniusi NATO-csúcstalálkozó után közölt becslések szerint
Magyarország a teljes védelmi költésének a 48,4 százalékát fordítja beszerzésre, miközben a NATO-elvárás 20 százalék.
Ez egy nagyon magas, atipikusan magas arány. Akkor tapasztalunk hasonlót, ha valaki nagyon aktívan fegyverkezik, mert konfliktustól tart, vagy ha már háborúban van
- értékelte a kormányzati szándékot Csiki Varga Tamás, hozzátéve: esetünkben nem kifejezetten erről van szó, hanem arról, hogy a Magyar Honvédség közel 30 éves modernizációs lemaradását szükséges rohamléptekkel pótolnunk.
Beszerzési kiadások aránya a védelmi kiadásokhoz viszonyítva (NATO-jelentés, 2023. július):
- Lengyelország 52,4 százalék,
- Finnország 50,8 százalék,
- Luxemburg 50,3 százalék,
- Magyarország 48,4 százalék,
- Görögország 36 százalék,
- (...)
- Egyesült Államok 29,3 százalék.
Amennyiben ez megvalósul, az azt jelenti, hogy idén több mint hétszázmilliárd forint megy majd költségvetési pénzből hadieszköz vásárlásra.
A vilniusi NATO-csúcstalálkozó után hivatalosan is összegezték, mely tagállamok érték el a célként kijelölt GDP arányos 2 százalékos küszöböt 2023-ban:
- Lengyelország 3,9 százalék,
- Egyesült Államok 3,49 százalék,
- Görögország 3,01 százalék,
- Észtország 2,73 százalék,
- Litvánia 2,54 százalék,
- Finnország 2,45 százalék,
- Románia 2,44 százalék,
- Magyarország 2,43 százalék,
- Lettország 2,27 százalék,
- Egyesült Királyság 2,07 százalék,
- Szlovákia 2,03 százalék.
Miközben tehát a globális fegyver piac teljesítménye 2018-22 között 5,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2013-17 között időszakban, a fenti adatok alapján az állapítható meg, Oroszország ukrajnai inváziója óta alaposan felpörgött a fegyverbiznisz. Azaz a fegyverkezés.