Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő a NATO-csúcson, az Ukrajna támogatására létrehozott 40 milliárd eurós virtuális kassza kapcsán arról beszélt, nyilvánvaló és kimondott cél a nyugati védelmi ipar felpörgetése, évek óta ezt halljuk, és ez most meg is történik, mert eddig hiányoztak a szektorból a hosszútávú szerződések.

Ezek a magáncégek csak akkor bővítik a kapacitásaikat, ha az megtérül számukra, így 

ha a háború holnap lezárul, és a gyártósorokban marad a milliárdos befektetés, akkor nem térül meg a bővítés, viszont ha hosszútávú, 8-10 éves állami megrendeléseket kapnak, ha van kiszámíthatóság, akkor ezek a cégek belevágnak a szükséges fejlesztésekbe

–magyarázta az Economxnak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. 

Azt ugyanakkor hozzátette, 

ez persze nem azt jelenti, hogy ezzel a háborút finanszíroznák.

Bendarzsevszkij Anton példaként felhozta a hazai haderőt modernizáló, 2016-ban elindított fegyverkezési programot, a Zrínyi 2026-ot, ami ilyen szempontból szintén kiszámítható tízéves állami befektetés.

Európában a kilencvenes évek óta nem folytak komoly pénzek a haderőfejlesztésbe, mert naivan azt gondoltuk, hogy a háborús korszaknak vége, ám mára a helyzet megváltozott – mondta a posztszovjet térség szakértője.

Erre a változásra jó példa Románia, amely a NATO keleti szárnyának egyik legjelentősebb tagja, és a jelentőségét tovább fokozta az orosz-ukrán háború. Az Oeconomus elemzéséből kiderül, a Krím-félsziget orosz annexiója, majd a donbaszi háború kitörése 2014-ben arra sarkallta Romániát, hogy jelentős védelmi beszerzéseket eszközöljön. Ennek részeként Bukarest 2022-2024 között Norvégiától vásárolt F-16 vadászgépeket, 2017-től pedig HIMARS rakétatüzérségi eszközöket szerez be az Egyesült Államoktól. Persze az igazi lökést az Ukrajna ellen indított orosz agresszió jelentette:

2022-ben a védelmi költségvetés a GDP 2,5 százalékát tette ki, 2023-ban pedig a 2,44 százalékát; a tavalyi 8,5 milliárd dolláros katonai költségvetés ugyanakkor hozzávetőlegesen 2 milliárd dollárral volt magasabb az előző évinél.

Az utóbbi évek védelmi költségvetésének jelentős részét katonai eszközök beszerzésére fordítják; idén az erre szánt keret 3,6 milliárd dollár, az idei katonai költségvetés mintegy 40 százalékát új fegyverek vásárlására fordítják majd. 

Románia védelmi kiadásai a NATO adatai alapján:

  • 2023: 5,655 milliárd dollár
  • 2022: 5,197 milliárd dollár
  • 2021: 5,299 milliárd dollár
  • 2020: 5,056 milliárd dollár
  • 2019: 4,608 milliárd dollár

Románia, csakúgy mint Magyarország, teljesíti a NATO által elvárt, a GDP-hez mért 2 százalékos védelmi kiadási mértéket. A szövetség adatai alapján Lengyelország 3,9, Románia 2,44, Magyarország 2,43, míg Szlovákia 2,03 és Csehország 1,5 százalékon áll. 

Azonban, amíg Románia 2022-ben hazánkhoz képest a GDP-hez mérve kisebb arányban támogatta a védelmi iparát, azonban már akkor is 1,8 milliárd euróval többet költött haderőfejlesztésre (Románia 4,9 milliárd euró, Magyarország 3,1 milliárd eurót költött az európai védelmi összesítés szerint).

Románia az Egyesült Államoktól, Izraeltől, Franciaországtól, Svájctól, Olaszországtól, Törökországtól, de még Dél-Koreától is vásárol fegyvereket.

Ugyanakkor az Oeconomus arra is felhívja a figyelmet, hogy a külföldi fegyvergyártók felé elvárás, hogy együttműködjenek román hadiipari vállalatokkal. Ezt hivatott elősegíteni a Román Biztonsági és Védelmi Technológiai és Ipari Együttműködési Ügynökség.

A gazdaságkutató alapítvány összegyűjtötte a Romániával együttműködő külföldi hadiipari vállalatokat. Jelen van a különböző projektekben az Egyesült Államok részéről

  • a Lockheed Martin;
  • a Raytheon;
  • a Bell Textron;
  • és a Airbus Helicopters, valamint
  • a norvég Kongsberg Defense & Aerospace;
  • a spanyol székhelyű General Dynamics European Land Systems;
  • az izraeli Elbit Systems;
  • a brit U-TacS vegyesvállalat;
  • a török Otokar, valamint a hazánkban is ismert
  • német Rheinmetall. 

Azonban ezeknek a hadiipari cégeknek (is) szüksége van stabilitásra, amit például a washingtoni NATO-csúcson biztosítottak a tagállamok vezetői. Az NKE John Lukacs Intézet (JLI) tudományos főmunkatársa, Csiki Varga Tamás a 40 milliárd eurós pénzügyi alappal kapcsolatban az Economxnak elmondta, az Ukrajnának szánt támogatásba beletartoznak a haditechnikai eszközök, a hadianyagok, a logisztikai, működés-fenntartási és kiképzési támogatás, a támogatás elemeinek szállítási és kezelési költségei, a támogatás biztosításához kapcsolódó saját adminisztratív költségek, illetve a nem halálos eszközök átadása.

Tehát a 40 milliárd euró tulajdonképpen egy virtuális kassza, amibe névérteken beleszámítanak mindent, ami költségként, ellenértékként felmerül, vagyis messze szélesebb kategóriák, mint pusztán a fegyverek.

Ugyanakkor a jelenleg is kirajzolódó trend miatt minden bizonnyal részei lesznek légvédelmi eszközök és elfogórakéták, drónok és drónelhárító eszközök, az F-16-osok és azok fegyverei, tüzérségi és egyéb lőszerek, valamint a nagy hatótávolságú rakétatüzérség lőszerei

– magyarázta az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.

A biznisz viszont felpörgött. A NATO erősödést jól jelzi, hogy a tagállamok tízéves átlagban évi 5,64 százalékos növekedést értek el a védelmi kiadások terén – amiben kiugró a 2023-as (+9,3 százalék) és a 2024-es (17,9 százalék) év, jól jelezve a védelmi képességek megerősítésének, és a védelmi ipari fejlesztések, megrendelések bővítésének szándékát.