2025-ben szeretnék elérni, hogy már a gyakorlatban is megvalósuljon az az új területfejlesztési szemlélet, amelynek eredményeként az eddig kizárólag település alapú fejlesztéspolitika mellett erőteljesen megjelenik a térségi alapú is – írja a hírbalaton.hu.

A gondola.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor felidézte, a tavalyi év januárjában létrejött egy minisztériumi szervezetrendszer, amely lehetőséget nyújt többek között a közigazgatás résztvevői számára, ideértve az önkormányzatoknak is.

A kormányhivatalok, a területfejlesztési és az európai uniós források hasznosítását szolgáló intézményrendszer, valamint az önkormányzatok ügyeinek közös központi igazgatási egységének kialakításával mára minden adott ahhoz, hogy a partnerség legyen a közös nevező

 – fogalmazott a miniszter.

Kiemelte, a Versenyképes Járások Programot is, amelynek kialakításakor már több pontban is figyelembe vették a fenti észrevételeket és javaslatokat.

A január 1-jén indult program igényelhető többek között térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztésére, térségi közszolgáltatások fejlesztésére, valamint térségi gazdaságfejlesztés és településüzemeltetés tárgyában is.

A Versenyképes járások program nem váltja fel a településalapú fejlesztési programokat, hiszen például a Modern városok program vagy a Magyar falu program kifejezetten sikeresek voltak. Azonban ezekből a programokból kimaradtak a különböző települések közötti elemek, például a közlekedési infrastruktúra vagy a térségi közszolgáltatások fejlesztése.

A tárcavezető hangsúlyozta, a Versenyképes járások program megítélésében nem a politikai hovatartozás, hanem az anyagi szempontok játszottak nagy szerepet. Szerinte most a legfőbb kérdés az, hogy a városok készek-e a bevételük megosztására. 

Az önkormányzatok finanszírozása kapcsán felmerült annak a lehetősége is, hogy ha az iparűzési adó növekménye nagyobb lesz, mint amit a Versenyképes járások program alapja jelent, akkor a jövőben további források maradhatnak az önkormányzatoknál. A jövőre tekintettel Navracsics abban bízik, hogy 2026-2027-től a szolidaritási hozzájárulás is bekerül a Területfejlesztési Alapba.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 34 átlagos gazdasági erőt meghaladó járás közül 22 fővárosi kerület, itt a Budapesten kívüli Magyarországot csak 12 járás képviseli. 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt helyezkedik el, közülük 55 járás fejlettsége az országos átlag felét sem éri el.

A miniszter hozzátette, a megoldást a területfejlesztési szemlélet gyökeres átalakításban látja. Az új területfejlesztési törvény például már arra tesz kísérletet, hogy a közigazgatásiegység-alapú fejlesztéspolitika mellé a területiegység-alapú, a térségalapú fejlesztési politikát is behozza. Ennek egyik első kézzelfogható eredménye a Versenyképes járások program, amely a járásokat jelöli meg egyfajta fejlesztési célpontnak.

Rengeteg járás van az országos átlag alatt, Navracsics Tibor szerint ez lehet a fejlődés kulcsa

Ha a járások közé soroljuk a budapesti kerületeket is, akkor összesen 34 olyan járás van ma Magyarországon, amely gazdasági ereje szempontjából meghaladja az országos átlagot – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Ózdon.
Bővebben>>>