Az agglomerációhoz tartozás komoly kihívást jelent egy adott település közösségének fennmaradása, értékeinek megőrzése szempontjából, ez hívta életre a helyi gazdaság védelméről szóló törvényt – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Székesfehérváron. Navracsics Tibor az önkormányzati „csúcstalálkozón" tartott bevezető előadásában arról beszélt, hogy a Versenyképes járások program egyik feladata, hogy a város is és a falu is élhető, elviselhető legyen.

A budapesti agglomerációban vannak olyan térségek, ahol komoly népességnövekedés történt az elmúlt tíz évben:

  • a gödöllői járás például 20 ezer,
  • a szigetszentmiklósi 19 ezer,
  • az érdi és a budakeszi járás pedig 13-16 ezer lakossal bővült.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a közlekedés folyamatos javulásával az európai minták alapján egy nagyváros agglomerációja 100-110 kilométeres övezetet fed le, 

tehát Győr, Veszprém, Kecskemét és Eger érintésével húzható majd meg Budapest agglomerációs övezete.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy a koronavírus-járvány is erős hatást gyakorolt a belföldi vándorlásra,

  • 2021-2022-ben megugrott a községekben élők aránya,
  • a Budapesten élők aránya pedig csökkent.

Mindez nagy nyomást jelentett a Balaton keleti medencéjére, Siófok, Balatonalmádi, Balatonfüred térségére, de a Balaton-felvidék is ide tartozik – mondta, jelezve: most látszik egyfajta visszarendeződés a 2023-as adatok alapján, később derül ki, hogy ez tartósnak bizonyul-e.

A miniszter tájékoztatása szerint

Magyarországon a mintegy 3100 településből 2000-nek csökken a népessége, ezek a települések azon dolgoznak, hogyan tudnának visszacsábítani embereket, illetve letelepíteni fiatalokat.

A többi 1100 településnek nő a népessége – ismertette, rámutatva arra: ezek közül megközelítőleg 600-700 település örömmel fogadja a népességnövekedést, nem érzi azt problémának. Van viszont 300-400 olyan település, például a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén, ahol úgy érzik, hogy a túlzott beköltözés veszélyt jelent a helyi közösség számukra.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy öt olyan területet talált a minisztérium, ahol a települések korlátozásokkal élhetnének, ha az önkormányzatuk azt szükségesnek látja:

  • korlátozhatják az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára,
  • kiterjeszthetik az elővásárlási jogot,
  • feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést,
  • illetve helyi adózási kötelezettségeket állapíthatnak meg.

A miniszter hozzátette ugyanakkor, hogy természetesen mind az öt esetben vannak mentességi esetek, azaz olyan okok, amelyek esetén például nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből, ilyen például,

  • ha valaki az adott településen született, ott nevelkedett,
  • olyan állami közszolgáltatást lát el, amelyből adódóan ott szeretne letelepedni,
  • vagy ha ott folytat felsőfokú tanulmányokat

– ismertette a tárcavezető.

Hiába öregszik az ország, mégis egyre több a lakosa

Belgium népessége a következő 45 évben 1,2 millió fővel növekedhet – olvasható a belga statisztikai hivatal jelentésében. Erről itt olvashat többet >>>