A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékelése szerint a magyar pénzügyi közvetítő rendszer jelenleg stabilabb, mint 2008-ban, sőt még 2019-hez képest is – dacára annak, hogy az elmúlt évek polikrízisei kihatottak a pénzügyi szektorra is – értékelte a hátunk mögött hagyott évet Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke. Szerinte ehhez kellett a kiszámítható, határozott felügyeleti környezet.

A 2019-ben meghirdetett új felügyeleti környezet a proaktivitásra helyezte a hangsúlyt. Természetesen egyedi problémák mindig előfordulhatnak, de ezek kezelésében is sikeres volt a felügyelet és a szakma –példaként a Sberbank csődjének kezelését említette az alelnök, ahol sikerült elérni, hogy egyetlen ügyfél sem veszített vagyont.

Az idén a pénzintézetek, a tőkepiaci szereplők, különösen a befektetési szolgáltatók is jól, jövedelmezően  teljesítettek.

Ausztria után a régióban a legmagasabb kezelt vagyonnal büszkélkedhetnek a befektetési szolgáltatók

– jelezte Kandrács Csaba, hozzátéve, hogy a biztosítók az uniós tőkeszükséglet kétszeresén állnak.

Középpontban az ügyfelek védelme

Idén az MNB felügyeleti területe is megújuláson esett át – új szabályozói elvárásokra kell felkészülniük – jelezte az alelnök. Kandrács Csaba emlékeztetett: a felügyleti stratégia három fő területre koncentrál:

  • digitalizáció,
  • fenntarthatóság és
  • a fogyasztók komolyabb védelme.

Az MNB alelnöke a fogyasztóvédelmi területen elért eredmények közé sorolta a több pénzügyi területen bevezetésre került fogyasztóbarát termékek bevezetését, az értékelése szerint sikeres lakásbiztosítási kampányt és a jogosulatlan piaci szereplőket kiszűrű piaci tevékenységet. Emellett fontosnak tartotta hangsúlyozni a Kiberpajzs összefogást, ami nagyban hozzásegíthet a fogyasztók pénzének védelmét a digitális térben.

Ugyancsak ide tartozik szerinte az életbiztosításokra vonatkozó etikus 1.0 szabályozás, ami 2015-ben, megalkotásakor európai szinten is előremutató volt – az EU szabályozás nagyjából mostanra érkezik meg oda, amit Magyarországon már 2016-17-ben bevezettek – jelezte Kandrács Csaba. Azt is fontosnak tartotta az MNB, hogy visszamérjék, közel egy évtized alatt hova jutottak el a termékek a szabályozásnak köszönhetően.

Az ügyfélnek kedveztek

Az alelnök szerint az etikus 1.0 eredményei kézzelfogahatóak: szigorúbbak a termékszabályok, a félreértékesítés kiküszübölése előrehaladt, nőtt az átlathatóság. 

Szeniczey Gergő, a jegybank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója szerint az eredmények úgy foglalhatóak össze, hogy kevesebb, de jobb termék van a piacon: 

  • eltűntek a magas, 6-14 százalékos teljes költség mutatóval (tkm-mel) bíró termékek,
  • a forgalmazott nem nyugdíjcélú, rendszeres díjas biztosítási termékek száma 324-ről 65-re csökkent,
  • a szerződések megmaradása 6 évről 11-re nőtt,
  • a közvetítők száma csak 10 százalékkal csökkent,
  • és a biztosítók profitabilitása sem romlott drasztikusan.
  • „cserébe” viszont a fogyasztói érték számottevően növekedett.

Kandrács Csaba szerint

az etikus életbiztosítás 2.0 szabályozás stratégiai célja az volt, hogy még egészségesebb, prudens és fogyasztóközpontú termékek legyenek a piacon. Meggyőződésünk, hogy a növekedés egyik kulcseleme, hogy a fogyasztók igényeiknek megfelelő termékeket kapjanak és az értékesítők is felelősséget érezzenek a termékek iránt – nem csak azok eladásakor, hanem a termék életciklusa alatt.

Még mindig magasak a költségek

Szeniczey Gergő szerint a kedvező folyamatok ellenére továbbra is van min dolgozni. 

  • továbbra is vannak tájékoztatási hiányosaságok
  • a tkm átlagszint 10 éves időtartamra 3,88, 20 évre 3,02 százalék, ami az MNB szerint még magas
  • továbbra sem megfelelőek a termékszerkezetek – jelenleg 348 eszközalap van a piacon, amelyek egy része nem termel megfelelő ügyfélértéket
  • egyes biztosítóknál továbbra is gyakori a szerződések megszűnése (3-5 év alatt), az ügyfeleket sokszor új biztosítás megkötésére viszik rá.

Az etikus 2.0 új uniós eshzközöeket ad az ügyfélérték növelésre – hangsúlyozta Kandrács Csaba. A csomag 5 szabályozói elemet tarttalmaz, ami 1 rendeletben és 4 ajánlásban ölt testet.

  • Módosították a tkm-számítást – a cél az, hogy növekedjen az ügyfelek informáltsága – az adott termékre kell kimutatni a tkm értékét.
  • A befektetési egységhez kötött (unit-linked) ajánlást megújították – a modellezett tkm eszközalaponként 1,5 százalékos maximális szinttel léphet csak akkor léphető át, ha a szolgáltató számításokkal tudja igazolni, hogy a magasabb költség egyértelműen magasabb hozamelvárással jár. 
  • termékfelügyeleti és irányítási MNB-ajánlás célja, hogy az ügyfél csak megfelelő ár/érték arányú terméket kaphassanak (az értékesítők csak olyan terméket adhassanak el). Az intézkedés a jelenlegi termékek 38 százalékát érintheti – 133 eszközalapot kell átdolgozni, vagy kivezetni. Erre 2025. július 1-ig adnak lehetőséget a biztosítóknak. A problémás eszközalapokban a vagyon 16 százaléka van.
  • Már szeptembertől él a minőségbiztosítási célú ügyfélmegkeresésekre (az úgynevezett welcome call-okra) vonatkozó új szabályozás.
  • Ugyancsak szeptembertől hatályos a biztosítási termék értékesítése során felmerülő érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség kezelését szolgáló MNB-ajánlás.

Az Economx kérdésére Nagy Koppány, az MNB biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatója elmondta: a szabályozás első körben az új szerződések esetében tiltja meg a túl magas tkm-mű termékek értékesítését, de azt is figyelik majd, hogy a biztosítók a meglévő ügyfeleknél is felkínálják-e majd az eszközalap váltás lehetőségét. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a mostani szabályozás nem specifikálja a szerzési költségek (jutalékok) csökkentését, sőt, mivel az eszközalapok költségeit vették górcső alá, inkább arra számítanak, hogy az eszközalapok vagyonkezelési költségei kerülnek felülvizsgálatra a cégeknél.

Az etikus 2.0 koncepciót hosszú hónapok óta készítik elő – emlékeztetett Szeniczey Gergő, hozzátéve, hogy az egyeztetés során a piacról érkezett javaslatok 70 százalékát elfogadta az MNB.