Az állásinterjúk során nem egyszer előfordul, hogy olyan kérdésekre kell(ene) válaszolnia a leendő munkavállalónak, amelyek sértik a személyiségi jogait – emelte ki az Economx megkeresésére Bujtor Gyula munkajogi szakértő.

A probléma egyik fő forrása, hogy a Munka törvénykönyve nem gyűjtötte össze a munkáltatói kötelezettségeket a munkaviszony előkészítésével kapcsolatban. Mindössze elszórtan tartalmaz részeket többek között az előszerződés megkötésére, a felek munkaszerződéssel kapcsolatos tárgyalásaira és a személyiségi jogok tiszteletben tartására vonatkozóan. 

A munkavédelmi törvény pedig ezzel párhuzamosan a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra és a munkába lépést megelőző munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásokra tartalmaz szabályokat.

Munkáltató, fejvadász, adatkezelés

Amennyiben az álláshirdetést fejvadász cégen keresztül bonyolítják, akkor sor kerülhet közös adatkezelésre. Ám ha a munkáltató közvetlenül hirdet munkát a saját honlapján, akkor mint adatkezelőnek, neki kell betartania az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. 

A GDPR rendelet és a hazai infótörvény a munkavállalói hozzájárulást az adatok kezeléséhez általában nem fogadja el, mert a munkáltató és a munkavállaló között alá fölérendeltségi viszony jön létre.

Kivétel lehet az olyan juttatásokhoz szükséges személyes adatok megadása, amely nélkül a munkavállaló például a családi adókedvezményt, a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az apaszabadságot nem tudná igénybe venni.

Nem fénymásolhatók a munkavállaló ezen iratai

A munkavállaló személyi igazolványa, bizonyítványa, önéletrajza, egyéb hivatalos iratai a munkáltató által nem fénymásolhatók, csak bemutatás után kijegyzetelhetők. A toborzás során azonban még nem alá és fölérendelt, hanem mellérendelt felekről beszélhetünk (hiszen még nem írtak alá munkaszerződést).

Ezért az álláshirdetések során kötelezően tájékoztatni kell a pályázókat arról, hogy a beküldött önéletrajzukat, bizonyítványmásolatukat egyéb személyes adataikat a foglalkoztató a jelentkező önkéntes hozzájárulása alapján és addig kezeli, amíg a munkaszerződést alá nem írják.

Azt követően ki kell jegyzetelni a szükséges adatokat a szakmai képzettségre és az iskolai végzettségre vonatkozóan, majd a korábban beküldött vagy a munkáltatónak átadott dokumentumokat törölni kell, illetve visszaadni a munkavállalónak.

A hirdetés nem lehet anonim

A hirdetésből továbbá ki kell derülnie az állást meghirdető cég nevének: anonim hirdetést nem lehet publikálni. A jelentkezőnek ugyanis tudnia kell, ki hirdeti meg az állást, vagy hová kerül az önéletrajza.

Majd a munkaadónak tájékoztatnia kell a pályázókat arról is, hogy adataikat pontosan milyen célból és meddig kezelik – hangsúlyozta Bujtor Gyula.

Erkölcsi bizonyítványt nem lehet másolni, kizárólag bemutatása kérhető, ám csak korlátozott esetben. Ha a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, b) törvény által védett titok, vagy c) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez, a nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő törvény által védett érdeksérelmének veszélyével járna.

Azokat a pályázókat, jelentkezőket, akiknek sikertelen volt a jelentkezése, tájékoztatni lehet arról, hogy jogos érdek alapján a foglalkoztató még megőrzi azzal a céllal, (adatkezelés) hogy a későbbiekben üresedés, vagy új munkakör esetén kapcsolatba tudjon lépni a korábbi állásra jelentkezővel.

Ez a megőrzési idő általában 6 hónapig indokolható.

Mielőtt a fejvadász cég az álláskereső CV-jét továbbküldi a megbízónak, tájékoztatnia kell a pályázót, hová továbbítja, vagy ehhez előzetes hozzájárulást kell tőle kérnie.

Így elkerülhető a kellemetlen helyzet, hogy a jelölt pályázata a jelenlegi főnöke asztalán landoljon, vagy olyan céghez kerüljön, ahol nem szeretne dolgozni.

Szintén adatvédelmi kérdéseket vetnek fel a videókonferencia és chat alkalmazások. A személyes meghallgatás helyett sokszor ma már a fenti megoldásokkal kerülnek kapcsolatba a leendő munkavállalókkal, amely szintén felveti a személyiségi jogok sérülését.

A hatóságok elvárják, hogy a szolgáltatók követeljék meg a felhasználóktól a szoftverek legújabb verziójának használatát, amelyek rendelkeznek a legújabb biztonsági frissítésekkel, illetve, hogy szavatolják az adatok biztonságát különösen, ha annak feldolgozására harmadik fél által vagy más országban kerül sor – mutatott rá szintén a munkajogi szakértő.