Az állásinterjúk során nem egyszer előfordul, hogy olyan kérdésekre kell(ene) válaszolnia a leendő munkavállalónak, amelyek sértik a személyiségi jogait – emelte ki az Economx megkeresésére Bujtor Gyula munkajogi szakértő.
A probléma egyik fő forrása, hogy a Munka törvénykönyve nem gyűjtötte össze a munkáltatói kötelezettségeket a munkaviszony előkészítésével kapcsolatban. Mindössze elszórtan tartalmaz részeket többek között az előszerződés megkötésére, a felek munkaszerződéssel kapcsolatos tárgyalásaira és a személyiségi jogok tiszteletben tartására vonatkozóan.
A munkavédelmi törvény pedig ezzel párhuzamosan a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra és a munkába lépést megelőző munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásokra tartalmaz szabályokat.
Munkáltató, fejvadász, adatkezelés
Amennyiben az álláshirdetést fejvadász cégen keresztül bonyolítják, akkor sor kerülhet közös adatkezelésre. Ám ha a munkáltató közvetlenül hirdet munkát a saját honlapján, akkor mint adatkezelőnek, neki kell betartania az adatkezelésre vonatkozó szabályokat.
A GDPR rendelet és a hazai infótörvény a munkavállalói hozzájárulást az adatok kezeléséhez általában nem fogadja el, mert a munkáltató és a munkavállaló között alá fölérendeltségi viszony jön létre.
Kivétel lehet az olyan juttatásokhoz szükséges személyes adatok megadása, amely nélkül a munkavállaló például a családi adókedvezményt, a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az apaszabadságot nem tudná igénybe venni.
Nem fénymásolhatók a munkavállaló ezen iratai
A munkavállaló személyi igazolványa, bizonyítványa, önéletrajza, egyéb hivatalos iratai a munkáltató által nem fénymásolhatók, csak bemutatás után kijegyzetelhetők. A toborzás során azonban még nem alá és fölérendelt, hanem mellérendelt felekről beszélhetünk (hiszen még nem írtak alá munkaszerződést).
Ezért az álláshirdetések során kötelezően tájékoztatni kell a pályázókat arról, hogy a beküldött önéletrajzukat, bizonyítványmásolatukat egyéb személyes adataikat a foglalkoztató a jelentkező önkéntes hozzájárulása alapján és addig kezeli, amíg a munkaszerződést alá nem írják.
Azt követően ki kell jegyzetelni a szükséges adatokat a szakmai képzettségre és az iskolai végzettségre vonatkozóan, majd a korábban beküldött vagy a munkáltatónak átadott dokumentumokat törölni kell, illetve visszaadni a munkavállalónak.
A hirdetés nem lehet anonim
A hirdetésből továbbá ki kell derülnie az állást meghirdető cég nevének: anonim hirdetést nem lehet publikálni. A jelentkezőnek ugyanis tudnia kell, ki hirdeti meg az állást, vagy hová kerül az önéletrajza.
Majd a munkaadónak tájékoztatnia kell a pályázókat arról is, hogy adataikat pontosan milyen célból és meddig kezelik – hangsúlyozta Bujtor Gyula.
Azokat a pályázókat, jelentkezőket, akiknek sikertelen volt a jelentkezése, tájékoztatni lehet arról, hogy jogos érdek alapján a foglalkoztató még megőrzi azzal a céllal, (adatkezelés) hogy a későbbiekben üresedés, vagy új munkakör esetén kapcsolatba tudjon lépni a korábbi állásra jelentkezővel.
Ez a megőrzési idő általában 6 hónapig indokolható.
Mielőtt a fejvadász cég az álláskereső CV-jét továbbküldi a megbízónak, tájékoztatnia kell a pályázót, hová továbbítja, vagy ehhez előzetes hozzájárulást kell tőle kérnie.
Így elkerülhető a kellemetlen helyzet, hogy a jelölt pályázata a jelenlegi főnöke asztalán landoljon, vagy olyan céghez kerüljön, ahol nem szeretne dolgozni.
Szintén adatvédelmi kérdéseket vetnek fel a videókonferencia és chat alkalmazások. A személyes meghallgatás helyett sokszor ma már a fenti megoldásokkal kerülnek kapcsolatba a leendő munkavállalókkal, amely szintén felveti a személyiségi jogok sérülését.
A hatóságok elvárják, hogy a szolgáltatók követeljék meg a felhasználóktól a szoftverek legújabb verziójának használatát, amelyek rendelkeznek a legújabb biztonsági frissítésekkel, illetve, hogy szavatolják az adatok biztonságát különösen, ha annak feldolgozására harmadik fél által vagy más országban kerül sor – mutatott rá szintén a munkajogi szakértő.