Az Ifo Intézet elnöke, Clemens Fuest szerint a munkaerőhiány és az energiafordulat hosszabb távon meg fogja terhelni a gazdasági növekedést. „Németországban a növekedés a jövőben gyengébb lesz” – mondta a neves közgazdász Frankfurtban a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint.

Fuest utalt a demográfiai fejlődésre, amely a munkaerő-kínálat szűküléséhez vezet. Emellett az energetikai fordulat valószínűleg a gazdasági fejlődést is meg fogja terhelni, amit a politikusok alábecsülnek. „Az áramellátás szűkössége Németországban nagy hiba volt. Többek között azért, mert az utolsó német atomerőművek tavasszal leálltak” – mondta az intézetvezető.

A közelmúltban a vegyipari vállalatok figyelmeztettek, hogy a magas energiaköltségek miatt termelésük egy részét külföldre helyezik át. Az áthelyezési terveket komolyan kell venni Fuest szerint. A mostani helyzeten pedig több energia biztosítása segíthetne érdemben.

Nem csodafegyver itt sem az árstop

A közgazdász azonban elutasítja a villamosenergia-árféket, aki arra számít, hogy Németországban az áram ára tartósan magasabb marad, mint más országokban. A villamosenergia-árstop költségei hosszú távon megterhelőek lennének. Ehelyett alapvető megoldásra van szükség egy olyan villamosenergia-piaci rend formájában, amelyben a villamosenergia akkor drága, amikor a kínálat szűkös, és akkor olcsó, amikor a kínálat elegendő.

A közgazdász a legnagyobb terhet a gazdaság számos ágazatában a munkaerőhiányban látja, ami az elkövetkező években tovább fogja lassítani a növekedést. Becslése szerint a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény révén lehet előrelépést elérni. Emellett szerinte javítani kell a gyermekgondozást, amit jobb bérezéssel lehetne elérni. Általánosságban Fuest javulást vár attól, ha az adó- és transzferrendszer vonzóbbá teszi a teljes munkaidős állások elfogadását a részmunkaidősökkel szemben.

Egy másik súlyos gazdasági teher az eurózóna változatlanul magas inflációja.

„Ennek ellenére az Európai Központi Bank (EKB) valószínűleg nem fogja tovább emelni az irányadó kamatlábakat. Az eurózóna gazdasági kilátásai így nem annyira fényesek” – mondta Fuest, aki arra számít, hogy az EKB hosszabb ideig a jelenlegi szinten hagyhatja a kamatokat.

Németország számára a magasabb kamatok különösen fájdalmasak, mivel a gazdaság itt különösen gyengén fejlődik – fogalmazott az Ifo vezére, hozzátéve, hogy a jelentős emelések után valószínűleg nehéz lesz elkerülni a recessziót a monetáris unióban.

Az FDP „nemzeti energiastratégiát” szorgalmaz

Közben Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője felszólította Robert Habeck (Zöldek) gazdasági és éghajlatvédelmi minisztert, hogy terjesszen elő egy „nemzeti energiastratégiát”. A frakcióvezető szerint Németországnak nemzeti energiastratégiára van szüksége az ellátás biztonsága, a megfizethetőség és az éghajlatvédelem érdekében.

Ennek a stratégiának a technológia iránti nyitottságon, a piacgazdaságon és a realitásérzeten kell alapulnia. Az FDP által kritizált németországi atomenergiából való kiszállással kapcsolatban Dürr szerint:

Az újabb és újabb technológiákból való kiszállás helyett a hidrogén globális felfutását kell előtérbe helyeznünk, és nyitottá kell válnunk az új technológiák és kutatások iránt.

Szerinte az energiapolitika újragondolására van szükség ahhoz, hogy Németország innovatív és virágzó ipari nemzet maradhasson.

Újra kell gondolni a német energetikai átállás koncepcióit, amelyek még az orosz-ukrán háború előtti időkből származnak, és az olcsó orosz gázon alapulnak. Az energiaimportról, a hatékony tárolórendszerek fejlesztéséről és a hálózati stabilitás biztosításáról van szó. Ezek olyan kihívások, amelyek leküzdése jelentős technológiai és pénzügyi erőfeszítéseket igényelnek.

Dürr óva int az egyoldalú villamosítás mint az energiainfrastruktúra átalakításának megoldásától: „Németországnak az energiaforrások és technológiák széles skáláját kell felhasználnia. Ebbe nemcsak a hidrogén, hanem az energiatermelés más innovatív módjai is beletartoznak: legyen szó biogázról, nukleáris fúzióról vagy modern maghasadási technológiákról.”