Tovább gyűrűznek a fogyasztásban lecsapódó, kedvezőtlen inflációs hatások Németországban, amelyek várhatón az európai partnerek piacain is megjelennek. Például már most jelzik az ottani édességgyártók, hogy az elviselhetetlenné vált „költségcunami” miatt jelentősen emelkedhet a boltokba szeptembertől kerülő karácsonyi édességek ára, de a tenger gyümölcsei is meredeken drágulnak.

Ausztria attól tart, hogy EU-szerte súlyos szalmonellajárvány terjed a lengyelektől származó baromfihúsokkal, miközben az amerikaiak mozgolódnak a hazánkat is érintő gyorsétterempiacon. Lapszemle.   

Már most látszik, hogy drága lesz a mikuláscsoki

Ugyan még javában tombol a nyár, ezért keveseknek jut eszébe, hogy csak négy hónap van hátra karácsonyig, a németországi gyártók már most azzal foglalkoznak, hogy az idén jelentősen drágulhatnak a jellegzetes év végi édességek a boltokban. Márpedig hamarosan a fogyasztók is szembesülnek a kellemetlen jelenséggel, mivel szeptember elejétől nálunk is fokozatosan megjelennek a kiskereskedelmi kínálatban a németek hagyományos decemberi édességei, mint a Stollen vagy a Printen, amely a mézeskalácshoz hasonló sütemény, illetve azok a figurás csokik, amelyek a magyarok körében is hódítanak az ünnepek előtt.

A vásárlóknak biztos, hogy többet kell fizetniük ezekért a karácsonyi csemegékért, mert megemelkedett az energia és az alapanyagok ára – idézi a dpa hírügynökség a német cukrásziparosok szövetségének friss jelzését a Süddeutche Zeitungban. Eszerint, mivel egyes összetevők (cukor, kakaó, mazsola, dió, liszt, cukorrépaszirup) ára csaknem megduplázódott, már nem kerülhető el a kiigazítás, habár tavaly a gyártók még le tudták nyelni a drágulások nagy részét.

Drámai képet festett a lapnak az aacheni Lambertz csoport, amely szerint a nyersanyagok, az energia, a csomagolás, a logisztika és a személyzet „költségcunamiját” kell elszenvedjék, bár azt még nem látják, hogy ez milyen hatással lesz a kiskereskedelmi árakra. Eddig a karácsonyi szezonális pékáruk áremelkedése mindig mérsékeltebb volt, mint más hasonló termékeké, de ha a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint tavaly mért, 13,4 százalék éves élelmiszerinflációt veszik alapul, borítékolható a drágulás, amelyet minden család meg fog érezni – az importban is. 

Az osztrákok szerint fertőző hús terjed Európában

Az osztrák egészségügyi hatóság valószínűsíthető összefüggést lát a közelmúltban több európai országban előfordult szalmonellabetegség és a Lengyelországból importált csirkés kebab között. Amint azt a bécsi Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES) bejelentette, február és július eleje között 27 ember betegedett meg súlyosan Ausztriában, a fogyasztók közül egy meghalt. Hasonló eseteket jelentettek Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Dániában és Norvégiában – idézi a Berliner Zeitung az ezzel kapcsolatos AGES-jelentést.

Eszerint az osztrák hatóságok azután keresték fel a fertőzések eredetét, hogy szinte minden beteg azt nyilatkozta, hogy nem sokkal korábban csirkés kebabot evett, amely az eredetvizsgálat szerint a lengyelektől származott. Az, hogy nem csak helyi problémáról van szó, jelzi, hogy eközben a berlini Robert Koch Intézet bejelentette, hogy tíz szalmonellás esetet regisztráltak és Németországban jelenleg három olyan járvány van, amelyek összefügghetnek az ausztriai esetekkel.

Március és augusztus között a lengyel hatóságok kilenc alkalommal értesítettek más európai országokat a szalmonellával fertőzött csirkehús kebabról. Ezzel együtt még nem lehet pontosan tudni, hogy az EU mely piacaira jutott a fertőző húsból, mivel Lengyelország a legnagyobb baromfihús-termelő az uniós piacon, és a második legnagyobb húsexportőr – tavaly például az ország termelése meghaladta a hárommillió tonnát, amelynek több mint fele külföldre jutott ki. 

Kifogták a halakat, bár csökken a németek étvágya

A német halászok tavaly lényegesen kevesebb halat fogtak ki a tengerből, mint az előző évben: a termelésük összességében 150 249 tonnát ért el, amely nyolc százalékkal kevesebb, mint 2021-ben – közölte legújabban a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Hivatal (BLE) a német mélytengeri és part menti halászat éves statisztikájában. Ebből kiderül, hogy a csökkenő mennyiség hátterében meghatározó szerepe van a fogási kvóták szigorításának éppúgy, ahogy a környezeti hatásoknak.

Az euróban mért eladási forgalom ugyanakkor az infláció következtében 16 százalékkal nőtt éves összevetésben: tavaly a német halászat csaknem 190 millió eurós eredményt ért el, bár a piacnak erősen gátat vet, hogy a termékek meredek drágulása miatt látványosan visszaesett a német vásárlók étvágya a halak és a tenger gyümölcsei iránt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a német kikötők hatékonysága az adatok szerint rapszodikus: például 21 és félezer tonna hal érkezett be Mecklenburg-Pomeránia, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein és Bréma halászkikötőjébe, ami 40 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, míg a maradék, csaknem 130 ezer tonnával a halászok a külföldi kikötők felé vették az irányt – főleg Hollandiába, Dániába és Marokkóba exportálnak. 

Eladják a magyar piacon is jelenlévő Subway-t

A Spiegel azzal foglalkozik, hogy eljött az ideje a főként szendvicseket és salátákat áruló, amerikai tulajdonú Subway gyorsétteremlánc értékesítésének – a tranzakció a Magyarországon is jelenlévő multinacionális hálózat itteni működését is érintheti. A lap a Wall Street Journal hétfői cikkére hivatkozik, amely szerint a Subway-t a McDonald's és a Burger King egészségesebb alternatívájaként tartják számon, emiatt összesen mintegy 37 ezer éttermével szilárdan megállja a helyét a globális piacon, több mint száz országban.

Az értesülések szerint a februárban eladósorba került, 1965-ös megalakulása óta családi tulajdonban lévő multicég vevője a Roark Capital pénzügyi befektető vállalat lehet, amely az amerikai Arby's és a Buffalo Wild Wings gyorséttermi láncokat is tulajdonolja.

A tranzakció értékét 9,6 milliárd dollár körül becsülik.

Az Egyesült Államokban piacvezető Subway eladásai az elmúlt időszakban világszerte csökkentek, ennek ellenére a kiszivárgott tervek szerint tovább bővítik az éttermek számát a külföldi országokban. 

A fitnesztermek is megérzik a spórolást

Ausztria mintegy 1200 fitneszstúdiója jelentős arányban veszteségekkel küzd, mert a látogatók száma a Covid-járvány idején jellemző kényszerű leállások után az általánosan jellemző, inflációs spórolás miatt sem tud a korábbi szintekre visszaerősödni. A járvány előtt körülbelül 1,2 millió tag járt rendszeresen az edzőtermekben, azonban a becslések szerint még mindig tíz százalék hiányzik a 2019-ben mért látogatószámhoz képest – mondta az APA kérdésére Christian Hörl, a Gazdasági Kamara Szabadidő- és Sportcégek Szövetségének (WKÖ) szóvivője.

Mint részletezte, a 2021-es újranyitások után tavaly duplájára nőtt a termek árbevétele, idén azonban az üzemeltetők küzdenek a magas inflációval: megugrottak a működési költségek, különösen a helyiségbérleti díjak, az energia- és árubeszerzés számlái, továbbá a személyzet tartása is megdrágult. 

A finanszírozási kamatemelések mind a banki hiteleknél, mind a lízingszerződéseknél megnehezítik a cégek dolgát, ezért sok vállalkozás nagy kihívást jelentő helyzetnek ítéli meg a mostani időket

– jelezte a szóvivő.

A Kleine Zeitung által idézett nyilatkozatban arról is szó volt, hogy az áremelések mellett a vendégek körében érzékelhető a vásárlóerő csökkenése, mert kevesebben engedhetik meg maguknak a fitnesztermek látogatását Ausztriában.

Ezzel szemben érdekes tendencia, hogy Németországban az ottani fitneszipar gyakorlatilag felépült a járvány alatti óriási veszteségekből. Legalábbis a német fitnesz- és egészségügyi létesítmények munkaadói szövetsége (DSSV) szerint, amely azt jelentette nemrég, hogy a 2022-es, jelentős növekedés után az idei nyáron mért, 10,7 millió tag már elérte a koronavírus előtti szinteket a szolgáltatóknál. 

(Thurzó Katalin)