A reáljövedelmek drámai értékcsökkenésétől tart a baloldal Németországban, ahol a friss konjuktúraindex miatti aggodalmak szerint tartósan lebetegedett a gazdaság, amelyből nyugati partnerünk csak hosszabb terápia árán keveredhet ki. Az elkövetkező hónapokban a „könnyek völgyébe” kerülhet az ipar Ausztriában is, ahol még mindig szembetűnő az átlagnyugdíjak nemek szerinti különbözősége. Német és osztrák lapszemlénk következik.  

Bérkompenzációt sürget a baloldal

Majdnem minden negyedik munkavállaló, azaz mintegy 9,3 millió foglalkoztatott kevesebb, mint 14 eurót keres óránként Németországban, amely összeg alig haladja meg a minimálbérnek megfelelő órabért. Arányuk az összes foglalkoztatott (39,8 millió fő) 23,35 százalékának felel meg – hívta fel a figyelmet szerdai cikkében a Die Zeit országos napilap. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva azt írják, hogy a foglalkoztatottak 14,8 százaléka pedig a legkisebb jövedelműek közé tartozik, akik a tizenkét eurós óránkénti minimálbérnek megfelelő fizetést kapják kézhez.

Az alacsony bérek miatt emelte fel a szavát a baloldali frakció társelnöke, Dietmar Bartsch, aki szerint az inflációs hatások kompenzálására óránként már legalább 14 eurós minimálbérre lenne szükség Németországban. Mint mondta, a lakosságot több milliós létszámban időskori elszegényedés fenyegeti, mert a reáljövedelmek drámai mértékben veszítenek értékükből. A minimálbért tavaly állapították meg óránként 12 euróban, amelynek emelését 12,41 euróra javasolta 2024-től az erre létrehozott bizottság, 2025 elejétől pedig 12,82 eurót irányoztak elő. 

Hosszabb terápiára szorul a gazdaság

Tartós visszaesésben rekedt a német gazdaság, nem csupán egy nyári influenzáról van szó. De nincs szükség sürgősségi beavatkozásra, inkább egy hosszú távú terápiára – fogalmaz a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik szerdai véleménycikke az Ifo Intézet előző nap közölt júliusi konjuktúraindexe kapcsán.

A müncheni intézet 9 ezer vállalatvezető megkérdezésével készített felmérése szerint – sorozatban harmadszor – ismét pesszimista irányt mutat az üzleti hangulat a németeknél, mivel a második nyári hónapban 87,3 pontra esett az index az előző havi 88,6 pontról. Az elemzésben emlékeztetnek: a Reuters által megkérdezett szakértők csak 88,0 pontos csökkenésre számítottak. 

Eleinte csak egy rossz éves eredményt tapasztaltunk 2022-re, amely az idei év elején technikai recesszióról szólt, azzal az ígérettel, hogy hamarosan újra fellendülés lesz tapasztalható – április végén a szövetségi kormány még 0,4 százalékos növekedést jósolt 2023-ra. Mostanra viszont világossá vált, hogy még ez a minimális növekedés is utópisztikus elképzelés, mivel a második félévben a bruttó hazai termék is zsugorodással fenyeget, és 2023 gazdaságilag vesztes év lehet – fogalmaznak a cikkben.

Kiemelték, hogy az elátkozott helyzetnek több stresszt okozó tényezője van, ráadásul a rövid távú jelenségek keverednek a strukturális problémákkal. Így például a német gazdaság gyengélkedését befolyásolják a magas energiaköltségek és az infláció, a vásárlóerő visszaesése, illetve a megemelkedett kamatlábak, a vállalati beruházások visszaesése.

Nem tesz jót a világgazdaság gyengélkedése és az amerikai verseny sem, míg további nehézségeket okoznak a negatív várakozások a lakosság és a cégek körében, amely összefügg a szakképzett munkaerő hiányával és a szövetségi kormányzattal kapcsolatban megosztott vélekedésekkel. Ezek elhomályosítják a közeljövőben várt trendforduló reményét – állapították meg.

Jelentősen drágultak a kötelezők

Nagymértékben emelkedtek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási díjai Németországban, ahol az autótulajdonosok idén összesen körülbelül 30,2 milliárd eurót fizetnek ki a biztosítótársaságoknak. A Német Biztosítók Szakmai Szövetsége (GDV) szerint az áremelésekhez muszáj alkalmazkodniuk az autósoknak, mivel a biztosítók 2023-ban több mint két és félmilliárdos veszteséggel kell számoljanak. Például az előző évhez képest 12 százalékkal többet, több mint 32,8 milliárd eurót költenek a különböző kártérítésekre. A Der Spiegel-nek nyilatkozó Jörg Asmüssen, a GDV vezérigazgatója szerint a drágulás oka elsősorban az infláció, amely az alkatrészárakban és a szervízekben is érezteti a hatását:

Ráadásul a koronavírus miatti korlátozások megszűnése után idén ismét lényegesen több baleset történt az utakon, a bevételeink pedig csak 3,7 százalékkal emelkedtek.

Egyelőre tehát lejárt az olcsó biztosítási kötvények időszaka a németeknél, ahol az áremelések átlagos mértéke eddig éves összevetésben 8,8 százalék volt a Verivox portál szerint. Felidézik: a Covid-időszak kezdetén némiképp csökkentek a kötelezők díjai, mert lényegesen kevesebben ültek autóba. A GDV adatai szerint 2019-ben még évente 260 euró volt a biztosítási átlagdíj, amely összeg 2021-ben 254 euróra csökkent. 

A könnyek völgyébe kerül az osztrák ipar

Recesszióra kell berendezkedjen az ipar Ausztriában, ahol a remélt fellendülésből idén semmi sem lesz, a téli szezonig folytatódik a visszaesés. Ez áll az Osztrák Iparszövetség (IV) legfrissebb gazdasági elemzésében, amelyet a Kronen Zeitung idézett. Eszerint a gazdasági kilátások romlása strukturális, nem pedig szezonális okokra vezethető vissza, ezért a következő hat hónapban is lejtmenetben lesz az osztrák ipar, a megoldáshoz pedig újabb befektetésekre lehet szükség. 

Christian Helmenstein vezető közgazdász szerint a legjobb esetben is csak jövő tavasszal pöröghetnek fel az események, amelyhez a Covid-járvány idején jellemző, prémium befektetési lehetőségek kellenek, amikor minden befektetett euró további 10 euró körüli tőkét mozgósított.

A következő három hónapban valószínűleg néhány ezer ipari munkahely is megszűnik, amely rávilágít arra, hogy a termelés mekkora terhet jelent – fogalmazott a közgazdász az iparszövetség elemzése kapcsán, amely szerint leginkább az építőiparban és a kapcsolódó szakmákban ingatag a munkavállalók helyzete, bár vannak olyan ágazatok is, ahol a szakképzett munkaerő hiánya ellenére is erősödik a foglalkoztatás.

Neumayer úgy látja, hogy a krízist a bizonytalanság csökkentésével, a versenyképesség javításával kell ellensúlyozni, például a vállalati hitelezés szabályainak lazításával, illetve a túlórák kifizetése utáni adókedvezményekkel vagy a nyugdíjas foglalkoztatottakra vonatkozó további engedményekkel. 

Messze a nyugdíjegyenlőség Ausztriában

Ausztriában idén augusztus 4-én lesz a Nyugdíjegyenlőség napja, amelyet ahhoz a dátumhoz kötnek, amikor megállapítható, hogy az előző évhez képest kereken egy nappal javult a nyugdíjak nemek közötti egyenlőtlensége. Nyugati szomszédunknál a nők átlagosan 40,55 százalékkal, azaz 148 nappal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, miközben jelentősek a területi különbségek is – állapította meg friss elemzésében Bécs város Közgazdasági, Munkaügyi és Statisztikai Osztálya és Női Szolgálata a nyugdíjbiztosítási statisztikák alapján.

Az Osztrák Városok Szövetsége számára kilencedik alkalommal összeállított lista szerint a férfiak nyugdíja országos átlagban havi bruttó 2162 euró a sógoroknál, míg a nőknek csak bruttó 1285 euró jár. A különbség tehát 877 euró – emelte ki a Kurier cikke.

Az elszámolt napokban mérve 2015 óta országosan mintegy 9 nappal javultak a juttatások közötti egyenlőtlenségek, ám nagyon nem mindegy az sem, hogy a nyugdíjasok az ország mely részein élnek. Így például a nők és a férfiak nyugdíjai leginkább Bécsben közelítenek egymáshoz, míg a legnagyobb differenciát Vorarlberg-ben tartják számon.

(Thurzó Katalin)