Nem csak a fővárost is magában foglaló Brandenburg állam lakosságának lesz létfontosságú az újabb négyéves parlamenti ciklusról szóló, regionális választás Németországban, hanem a szövetségi kancellár, Olaf Scholz sorsa is eldőlhet vasárnap a keleti tartományban.

Egy újabb vereség a szélsőjobboldaltól ugyanis szinte biztos, hogy a kancellári pályafutása végét jelenti, és akkor Scholz osztozhat Joe Biden amerikai elnök sorsában – állapítja meg a Politico elemzése, amely felidézi: Bident a pánikba esett pártja félretolta, hogy utat engedjen egy olyan jelöltnek, akivel elkerülhető a mészárlás a közelgő elnökválasztáson.

Kapcsolódó

Pártja, az SPD hasonló utat jelölt ki a német kancellárnak is, aki ugyan a 2025-ös országos választásokon újra jelöltetné magát Németország vezetésére, ám erre a lámpás koalíció népszerűtlensége miatt egyre kisebb az esélye.

Egy hajszálon múlik a kancellári bársonyszék

Szeptember elején két másik meghatározó tartományban, Türingiában és Szászországban is már fölényes győzelmet aratott a jobboldali AfD a vezető kormánykoalíciós párt fölött, amelyet a legnagyobb ellenzéki szövetség, a konzervatív CDU/CSU Unió is megelőzött. A júniusi Európai Uniós választásokon is gyászos kört futott a szövetségi kormány, látványosan lemaradva a migrációellenes és EU-szkeptikus jobboldali erőkkel szemben.

Az eddigi méréseken alapján hasonló eredmény ígérkezik a most következő brandenburgi szavazáson is, ami az AfD újabb győzelme esetén a hagyományosan erős bástyák, köztük Berlin beomlását jelentheti a szociáldemokratáknak.

A Politico szerint az ugyan még nem világos, hogy Olaf Scholz pártjának újabb kudarca esetén milyen forgatókönyv lép életbe: előrehozott országos választást tartanak a németek, hogy mentsék a kormányzóerőket, vagy megvárják a jövőre menetrendszerűen érkező szavazást, ahol viszont Scholz helyett a népszerűbb védelmi minisztert, Boris Pistoriust manőverezik a kancellári helyre. 

Áramszünet a jelzőlámpán, elhatárolódnak a párttársak

A brandenburgi választások tétje amiatt is nagy, mert az SPD 34 éve birtokolja a hatalmat az államban, ennek csaknem harmadában Dietmar Woidke volt a kormányfő.

A párt szereplését egy széleskörű népszavazásként értékelik majd Olaf Scholz teljesítményéről, amely a reprezentatív felmérések szerint mostanra történelmi mélypontra jutott a migráció miatti belső konfliktusok, a lakosság félelme és az EU első számú gazdaságának végzetes megrepedései miatt.

Elemzők szerint a brandenburgi bukás a kormánykoalíció, azaz az SPD, a Zöldek és a liberális FDP partnerségének végső összeomlásához vezethet, ez pedig azt jelentené, hogy Scholz nem nyerheti meg a következő szövetségi választást.

Sokat nyernénk, ha bizonyos emberek többé nem vennének részt a talkshowban – fogalmazott a tartományi kormányfő helyettese, Katrin Lange, utalva a szocdem párt országos vezetőinek gyászos szerepléseire.

A kancellártól való elhatárolódást az is mutatja, hogy Dietmar Woidke jóformán nélküle kampányolta végig az elmúlt heteket, például éles irányváltással az eddig fősodratú menekültpolitikában. 

Sorsdöntő lett a migránspolitikai fordulat  

A szövetségi kormány is reagált a jobboldali pártok okozta nyomásra, és a héten minden oldalról újraindította a határellenőrzéseket, emellett dolgozik az illegális migránsok új visszautasítási rendszerén, hogy áthidalja a kétéves szakadékot, amíg az új uniós migrációs paktum 2026-ban hatályba lép.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont aláhúzza: a migráció kérdésének kezelése olyannyira döntő szavazási szempont lett országszerte, hogy a brandenburgi választási kampányban is az forrósította fel az érzelmeket.

Ezért a helyi állami vezetésben második legnagyobb erő, a CDU a szövetségi kormányra is rálicitált: a konzervatív Michael Stübgen belügyminiszter közölte, hogy el akarja törölni a jelenlegi menedékjogi törvényt és átírná az alkotmányt is.

Ezzel tényleges jogi lehetősége lenne az EU legnagyobb tagállamának, hogy maga döntse el, milyen mértékben tudja befogadni és integrálni a migránsokat.

A miniszter országos veszélyhelyzet kihirdetését is szorgalmazza, hogy a gazdasági bevándorlókat csípőből vissza lehessen utasítani a határokon, mert szavai szerint „a terhet már nem lehet elviselni”. 

A Tesla-gyár miatt is borulhat a helyi vezetés

Brandenburgban a másik jelentős választási szempontot a Berlin-közeli Tesla gyár jelenti, amelynek betelepülése az SPD-s Woidke miniszterelnök gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb sikere.

Gazdasági minisztere, Jörg Steinbach 2019 novemberében állapodott meg Elon Muskkal, a Tesla vezetőjével egy európai elektromos autógyár helyszínéről, néhány hónappal később pedig a kotrógépek már felvonultak Grünheidében, és mintegy két évnyi építkezés után legördültek az első elektromos autók a futószalagról.

A brandenburgi Tesla-településen azonban azóta több konfliktus borzolta a helyiek kedélyeit: a gyárban nagy számban történt munkabalesetek, a többszörös sztrájkok, és például a környezetvédelmi tiltakozások a környező erdők kiirtása, a helyi vízkészletre gyakorolt nyomás miatt arra utalnak, hogy sokak szemében utólag nem a legjobb döntésnek bizonyul a Tesla betelepítése.