Az idei recessziót már nem enyhíti a harmadik negyedévi, enyhe fogyasztásnövekedés a németeknél, de az osztrákok is nagyon aggódnak az infláció miatt. Továbbra is rossz a hangulat a német gazdaságban – derül ki az Ifo Intézet legújabb konjunktúra-indexéből, amely zsinórban ötödik hónapja zuhan. 

Szeptemberben – az augusztusi, 85,8 pontról – 85,7 pontra esett tovább a müncheni intézet bizalmi indexe, amely a cégvezetők jelenlegi üzletmenettel kapcsolatos elégedetlenségét tükrözi.

A német gazdaság lábbal tapossa a vizet

– fogalmazott Clemens Fuest, az Ifo elnöke a Spiegelnek, rámutatva, hogy a leginkább pesszimista hangulat az építőiparban uralkodik, ahol a vállalkozások különösen rossznak tartják a következő hónapok kilátásait, de a szolgáltató szektorban is romlott az üzleti környezet. Ennek az a fő oka, hogy az eladások gyengébben alakultak, mint az előző hónapokban, csökkent a német áruk iránti kereslet, ezért a feldolgozóiparban is változatlanul negatívak a várakozások.

A Commerzbank vezető közgazdásza, Jörg Krämer a jelenlegi felmérés fényében a gazdasági teljesítmény további csökkenésére figyelmeztetett, főként, hogy az euróövezetben és sok más országban tapasztalható hatalmas irányadó kamatemelés is recesszióról beszél. Hozzátette, hogy Németországban a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság is terheli a cégeket. Emlékezetes: 2022 végén és 2023 elején Európa legnagyobb gazdasága egymás után két negyedévben zsugorodott, majd tavasszal stagnált. A legtöbb szakértő az év egészére is visszaesésre számít.

Későn érkezik a kedvező fordulat

A Hans Böckler Alapítvány Makroökonómiai és Gazdaságkutató Intézet (IMK) új előrejelzése szerint idén 0,5 százalékkal zsugorodik a német gazdaság, míg 2024-re 0,7 százalékos növekedés várható.

Az energiaár-sokkoktól meggyengült német gazdaság nem fog igazán beindulni a következő hónapokban, mert a magas kamatok és a visszafogott világgazdaság lassítja a folyamatokat – idézi az intézet közleményét a Handesblatt, hozzátéve, hogy a csökkenő infláció és az erőteljesebb béremelések hatására a lakossági fogyasztás viszont 2023 harmadik negyedévétől helyreállhat. Azonban ez a pozitív fejlemény olyan későn jön, hogy a 2023-as recessziót összességében csak kis mértékben tudja enyhíteni, nem pedig megakadályozni – emelték ki.

Felidézték: egy héttel ezelőtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2023-ra 0,2 százalékos visszaesést, 2024-re pedig 0,9 százalékos növekedést prognosztizált Németországban. Az IMK szerint 2023-ban átlagosan 6,0 százalék lesz az infláció a 2022-es 6,9 százalék után, míg jövőre a ráta viszonylag közelíthet az Európai Központi Bank (EKB) inflációs céljához, azaz átlagosan 2,4 százalékos lehet. Ennek fényében az intézet az EKB irányadó kamatainak szüneteltetését és a gazdaság társadalmi-ökológiai átalakításának nagyobb állami támogatását javasolta. 

Kidurrant a lufi: zuhannak az ingatlanárak

2023 második negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest jelentősen, átlagosan 9,9 százalékkal estek vissza a németországi lakóingatlanok árai, a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) legutóbb közölt lakásárindexe az elmúlt húsz év legnagyobb csökkenését mutatja.

A Berliner Zeitung cikke szerint éves összevetésben a lakóingatlanárak vidéken és a városokban is mérséklődtek, amely az ingatlanlufi kidurranására utal. A ritkán lakott, vidéki körzetekben például idén tavasszal 7 százalékkal lettek olcsóbbak a társasházak, míg a családi és többgenerációs házak ára 8,1 százalékkal csökkent.

A legnagyobb metropoliszokban (Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Kölnben, Frankfurtban, Stuttgartban és Düsseldorfban) a társasházak árai pedig 9,8 százalékkal estek vissza az előző év azonos negyedévéhez képest, míg a családi házaké és a kétcsaládosoké 12,6 százalékkal mérséklődött. 

Olcsóbb lehet az idei fűtésszezon

A fűtés még mindig rendkívül drága Németországban, ahol az energiaköltségek tavaly 81 százalékkal növekedtek – derül ki a Co2online tanácsadó cég elemzéséből, amely kiemeli: a németeknél különösen sokat fizethet az, aki földgázzal fűt.

Egy bérház 70 négyzetméteres lakásában például egy átlagos háztartásnak 1475 eurót kellett 2022-ben fizetnie, 80 százalékkal többet, mint 2021-ben. A fapellettel való fűtés 81, a hőszivattyús 50, a fűtőolajos fűtés 48 százalékkal volt drágább az előző szezonban, amikor a távfűtéssel fűtő háztartásokban volt a legkisebb, 5 százalékos a költségnövekedés.

A Süddeutsche Zeitung felidézi: 2022 a válság éve volt az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, amikor Európában hirtelen megfogyatkozott a földgáz, így minden energiaforrásért magasabb árakat követeltek – bár a fűtés már 2021-ben is nagyot drágult a Covid-járvány után jellemző szűk keresztmetszetek miatt a szállításban. A közelgő télre való tekintettel most azzal foglalkozik a német sajtó, hogy 2023-ban újra olcsóbb lehet a fűtés, főként, hogy idén életbe lépnek a fogyasztók tehermentesítését szolgáló energiaár-fékek és a tőzsdéken ismét olcsóbb az energia.

Az előrejelzések szerint a földgázzal történő fűtés költségei 2022-hez képest tizenegy százalékkal, a fapellettel 17 százalékkal, a fűtőolajjal pedig 19 százalékkal csökkennek a németeknél. Különösen a hőszivattyús háztartások járhatnak jól, az áramárak miatt mintegy 20 százalékkal fizethetnek kevesebbet az idén, míg a távfűtés tíz százalékkal drágulhat. 

Renitensek az EU szemében: a legtöbb multi maradt az orosz piacon

Az Ukrajna elleni támadás ellenére a nemzetközi vállalatok mintegy 60 százaléka még mindig Oroszországban működik. Számos kínai cég, légitársaság és az olasz UniCredit bank mellett vannak köztük német cégek is – hívta fel a figyelmet az EU Bizottsága a Yale Management School és az ukrán KSE Intézet adatai alapján, amelyek szerint mintegy 262 német vállalat oroszországi nyereségadója tavaly 402 millió dollárt tett ki.

Például a német Stada és Fresenius vállalatok továbbra is aktívak Oroszországban, amelyet a gyógyszergyártó és az egészségügyi csoport korábban a helyiek szükséges egészségügyi ellátásával indokolt. Nem vonult ki a mezőgazdasági gépeket gyártó Claas, a Salzgitter acélgyártó és a Symrise illat- és aromagyártó sem, míg több német műszaki termék továbbra is megtalálható az elektronikai áruházláncok oroszországi üzleteiben.

Ugyan a Bosch például közölte, hogy nem exportál több háztartási gépet az oroszokhoz, az ottani raktárakban megmaradt készleteket azért kiárusítják. Más német márkák is kaphatók Moszkvában, főleg a ruházati és sportágazatból, emellett a Volkswagen, BMW és Mercedes Benz modelleket árusító autókereskedések többsége is tovább működik.

Minden európai cég, amely továbbra is Oroszországban termel nyereséget, közvetlenül támogatja Putyin hadigépezetét az orosz államnak fizetett adóival

– jelentette ki Körner, az FDP politikusa, követelve, hogy az EU ennek megfelelően szigorítsa a szankciórendszerét.

Számos vállalat viszont azzal érvel, hogy a moszkvai fióktelepek immár legálisan orosz cégekhez tartoznak, illetve, hogy az orosz kereskedők még mindig régi importtermékeket árulnak. Mások szerint pedig a lakosságának történő szállítások leállítása végső soron nem érintené azokat, akik felelősek a háborúért. Ráadásul a nyugati cégek kivonulása az országból nagyon bonyolult és jogi akadályokkal tűzdelt, mivel a potenciális befektetők jóváhagyása mellett az orosz hatóságok arra kérik a cégeket, hogy jelentős árengedményekkel értékeljék eladásra kínált tevékenységeiket, ami milliárdos nagyságrendű értékcsökkenéssel járhat – idézi a Tagesschau. 

Tovább drágul a tankolás Szlovéniában és Horvátországban

Szlovéniában keddtől ismét emelkednek az autópályákon kívüli szabályozott üzemanyagárak. Az Energiaügyi Minisztérium jelentése szerint a normál benzin literje 3,7 centtel 1,588 euróra drágul, míg a gázolaj ára 6,4 centtel 1,664 euróra nő. A szlovén kormány által kéthetente meghatározott új árak október 9-ig maradnak érvényben – közölte a Kleine Zeitung.

Áremelést jelentettek be Horvátországban is, ahol minden benzinkútnál szabályozott árak érvényesek. A következő két hétben a hagyományos benzin 4 centtel 1,62 euróra drágult literenként, a gázolaj ára szintén 7 centtel, 1,62 euróra emelkedett – írja a horvát sajtó. Ausztriában az üzemanyagok átlagára hétfőn 1,712 euró volt a benzin (Eurosuper 95) esetében, míg a gázolaj literenként 1,794 euróba került. Összehasonlításképpen: egy hónappal ezelőtt az átlagos literár 1,692 (dízel) és 1,677 (Eurosuper) eurót tett ki.

Nem érzik jól magukat az osztrákok a bőrükben

Egy friss felmérés szerint az inflációval kapcsolatos aggodalmak jelenleg háttérbe szorítják az osztrákok minden egyéb aggodalmát: a Célcsoport Iroda kutatásában a többséget aggasztják az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér- és lakhatási költségek, emellett fellángoltak a szegénység növekedésével kapcsolatos aggodalmak is Ausztriában.

A felmérést végző intézet szerint az eredmények az élet és a társadalom számos területén is nagy elégedetlenséget mutatnak. Míg a 2021-es barométerük szerint a lakosság 40 százaléka érezte úgy, hogy Ausztria jó irányba fejlődik, idén már csak 14 százalékuk osztja ezt az optimizmust – idézi a Kurier.

Az osztrákok aggodalma az „általános politikai légkör” terén is jelentős (72 százalék), míg 67,2 százalék az „általános társadalmi hangulat” miatt ráncolja a szemöldökét, 65,8 százalékuk pedig Ausztria gazdasági helyzete kapcsán. 63,1 százalékuk aggódik az ország egészségügyi ellátása és a munkaerőpiaca miatt is, és ugyanennyien nem értenek egyet a bevándorlási helyzettel.

Erősek továbbá a bűnözéssel kapcsolatos aggodalmak és a klímaváltozás miatti szorongás, továbbá a lakosság nagyobb része negatívan tekint az ukrajnai háborúra, akárcsak az emelkedő hitelkamatokra. A lap szerint tízből kilenc válaszadó azt is gondolja, hogy a politikusoknak fogalmuk sincs az emberek félelmeiről és aggodalmairól, és nem fordítanak kellő figyelmet korunk legégetőbb problémáira.