Csütörtökön és pénteken újabb EU-csúcsot tartanak Brüssszelben a tagállamok vezetői, ahol szó lesz többek között az ukrajnai háborúról, a Közel-Keletről, a migrációról, illetve Európa versenyképességéről. 

A találkozón Orbán Viktor is részt vesz, aki hétfőn még Berlinben egyeztetett Olaf Scholz kancellárral, miután a nyugat-balkáni országvezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat.

Az ukrajnai háború kapcsán mostanra fordulat látszik az Oroszországgal szembeni védekezést eddig az USÁ-val együtt kiemelten támogató Németország részéről, amelyről Scholz szerdán közölt kormánynyilatkozatot a Bundestagban.

Országa nevében a kancellár az EU-csúcson azt képviseli:

eljött az ideje, hogy a nyugati szövetségesek mindent megtegyenek azért, hogy a háború ne tartson örökké. 

Közölte, hogy ha kell, a béke érdekében személyesen egyeztet telefonon az orosz elnökkel, amelyre 2022 óta nem volt példa. 

Novemberig fontos hívásra számíthat Putyin 

Olaf Scholz határozottan kiállt az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások szükségessége mellett, amelyet a „legközelebbi partnerekkel egyeztetve” diplomáciai úton kíván elősegíteni.

De nem szabad semmilyen döntést hozni Ukrajna feje felett – húzta alá a Tagesschau tudósításában. 

Mint mondta, Németország és a nyugati szövetségesek továbbra is támogatják az ukránok védekezését, de immár meg kell akadályozni, hogy még több nő és férfi haljon meg a fronton orosz bombák és rakéták áldozataiként. 

Ennek érdekében a kancellár azt is vállalja, hogy közvetlenül tárgyal Vlagyimir Putyinnal. 

Az utolsó telefonhívás a két vezető között 2022 decemberében zajlott.

A Berliner Zeitung kormányzati körökből kiszivárgott hírek alapján úgy tudja, a békekötést szorgalmazó egyeztetést a novemberi brazíliai G20-találkozó előtt kezdeményezik.

Németország hisz a Nyugat erejében

A kancellár ezzel együtt kiemelte Németország nyugati kapcsolatainak fontosságát is, és a biztonság érdekében óva int attól, hogy az USA-val és a NATO-val kötött partnerség egyáltalán vita tárgya legyen az EU-ban.

Az uniós integráció és a transzatlanti együttműködés továbbra is Németország nemzetközi orientációjának fókuszpontjai – idézi szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Izraelnek szállítanak fegyvert, de a Bikáról hallgatnak

A német kormányfő az Izraellel való szolidaritást is hangsúlyozta és további támogatást ígért a Hamász és a Hezbollah terrorista milíciák elleni küzdelemhez, például fegyverszállításokkal.

Ukrajna kapcsán viszont nem nyilatkozott arról, hogy mi lesz a nagy hatótávolságú cirkálórakéták, a német Taurus-rendszer (Bika) Kijevbe szállításával, ami miatt éles kritikát kapott legnagyobb ellenzéki kihívójától, Friedrich Merztől.

A kereszténydemokrata, konzervatív CDU Unió kancellárjelöltje szerint ugyanis át kell adni Kijevnek a pusztító rakétákat és határozottan fel kell lépni Oroszországgal szemben, amely a polgári infrastruktúrát, például a kórházakat vagy az elektromos és fűtőerőműveket is bombázza Ukrajnában.

Iparpolitikai csúcstalálkozón szabnak új menetrendet

Scholz a kormánynyilatkozatban az európai gazdaság modernizálását jelölte meg a következő öt év fő feladataként.

Európa minden ipari állásáért meg kell küzdenünk – fogalmazott.

Szerinte az EU versenyképessége érdekében csökkenteni kell az uniós bürokráciát, tovább kell fejleszteni a zöld megállapodást (Green Deal) és új kereskedelmi egyezményekre van szükség, valamint arra, hogy tegyék érdekeltté a tőkepiacot az értékes start-upok, úgynevezett „unikornisok” megtartásában, hogy az új technológiák ne akarjanak az USA-ba vándorolni.

Egyúttal új iparpolitikai menetrendet is sürget Németországban, ezért még ebben a hónapban csúcstalálkozóra hívja az ágazat meghatározó szereplőit, ahol szó lesz arról is, hogy jövőre adókedvezményekkel és a családi pótlék emelésével tehermentesítik a munkavállalókat, amivel egy négytagú, átlagos keresetű, német család költségvetése 300 euróval gyarapodik.