Megállíthatatlanul zsugorodik a német gazdaság: legújabb előrejelzésükben a vezető gazdaságkutató intézetek arra számítanak, hogy a korábban vártnál még lassabban tér magához Európa legnagyobb gazdasága.

A Leibniz Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH), az Ifo Institute, a Kiel Institute for the World Economy és az RWI – Leibniz Institute for Economic Research Essen intézetek által a hétvégén közzétett újabb számítások szerint a németországi GDP tavasszal előre jelzett 0,3 százalékos visszaesése helyett idén 0,6 százalékos csökkenés várható. Ennek legfőbb oka, hogy nyugati partnerünknél a vártnál lassabban tér magához az ipar és a magánfogyasztás.

„Az energiaárak 2022-es meredek emelkedése megakasztotta a koronajárványból való kilábalást, miközben az infláció megfosztja a háztartásokat a vásárlóerőtől, és a legutóbbi irányadó kamatemelések megterhelést jelentenek az építőiparban. Emellett az utóbbi időben ismét romlott az üzleti hangulat, amelyben a politikai bizonytalanság is közrejátszik”

– áll a gazdaságkutatók közleményében. Arra számítanak, hogy idén 2,6 millió főre emelkedik Németországban a munkanélküliség, amely csak jövőre mérséklődhet enyhébb mértékben.

Az inflációs ráta idén várhatóan 6,1 százalék, 2024-ben pedig 2,6 százalék lesz. A következő év is borús: az intézetek 0,2 százalékponttal 1,3 százalékra csökkentették növekedési előrejelzésüket. A Berliner Zeitung által idézett prognózis azt is megjegyzi, hogy mivel az infláció miatt emelkedtek a bérek, csökkentek az energiaárak és az exportőrök a magasabb költségek egy részét áthárították, így a vásárlóerő visszatérőben van, ennek megfelelően a gazdasági visszaesés az év végére valószínűleg alábbhagy.

A cégek behúzták a féket

A bizonytalan gazdasági helyzet miatt a német cégek egyre kevesebb munkaerőt vesznek fel, amelynek következtében tovább nőhet a munkanélküliség – derül ki az Ifo Intézet friss tanulmányából. Az Ifo foglalkoztatási barométere az augusztusi 97,0 pontról szeptemberben 95,8 pontra esett, ami 2021 februárja óta a legalacsonyabb érték.

Megrendeléshiány miatt a cégek nem szívesen töltik be a megüresedett pozíciókat, az elmúlt néhány hónap erőteljes foglalkoztatásnövekedése megtorpant

– emelte ki Klaus Wohlrabe, az Ifo felméréseinek vezetője, megjegyezve, hogy például az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban lehet kevesebb munkaerő a jövőben.

A Berliner Zeitung felidézi: a német gazdaság jelenleg különösen a 2021 vége óta jellemző energiaválság miatt küszködik, a stagnálás és a téli recesszió után ebben a negyedévben is a termelés visszaesése várható. A munkanélküliség gyors növekedése miatt sürgős intézkedésekre szólította fel a politikusokat a Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy az ország versenyképes maradjon.

Peter Adrian az összes ipari, kereskedelmi, valamint külföldi kereskedelmi kamara vezetőjének írt levelében súlyos gazdasági helyzetről ír, amelyben a magas energiaárak, a munkaerő- és szakképzett munkaerő hiánya, a leromlott infrastruktúra, és a bürokratikus terhek jelentik a fő akadályokat. Mint a Süddeutsche Zeitung szerint fogalmazott, a gazdasági kilátások romlása miatt sürgősen tehermentesíteni kell a cégeket.

A munkanélküliség Ausztriában is nőtt: a Kleine Zeitung szerint szeptemberben 5,9 százalékra emelkedett éves összevetésben az álláskeresők száma, leginkább az építőiparban és a termelési területeken csökken a lehetőségek száma.  

Még mindig sokba kerül az élelmiszer a boltokban

Bár az olajállamoknak a közelmúltban sikerült újra felvinniük az olaj árát, ami sok másodlagos terméket, például a benzint, a gázolajat és a fűtőolajat kissé drágábbá tette, az infláció jelenleg az egész euróövezetben, így Németországban is csökkenő tendenciát mutat.

A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal az első becslés alapján bejelentette, hogy a tavaly ősszel csúcspontra jutott infláció idén szeptemberben 4,5 százalékra csökkent a németeknél, miután augusztusban 6,1, júliusban 6,2 százalék volt a ráta.

A 4,5 százalékos infláció a legalacsonyabb érték Oroszország Ukrajna elleni támadása óta.

Mint ismert, az Európai Központi Bank (EKB) jelenleg nagyon szorosan figyelemmel kíséri az euróövezeti infláció alakulását, és miután a jegybank a szeptemberi kamatülésén ismét megemelte az irányadó kamatokat, októberben kamattörés következhet be – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Megjegyzik: az infláció továbbra is jóval meghaladja az EKB 2 százalékos célját, ám az elképzelhető, hogy a jelenlegi kamatszint elegendő ahhoz, hogy az országok középtávon megközelítsék a célrátát.

Németországban a szeptemberi enyhe csökkenés oka viszont az úgynevezett statisztikai bázishatás. A szövetségi kormány tavaly nyáron a 9 eurós vonatjeggyel és az üzemanyagkedvezménnyel mesterségesen csökkentette az árszintet, ezért idén nagyobb áremelések voltak.

A németeknél még mindig drágák az élelmiszerek: a kenyér ára például 10,7 százalékkal magasabb, mint egy éve, míg a gyümölcsök 8,2, a zöldségek 7,9 százalékkal drágultak.

Néhány területen pedig, például az egészségügyben, a postai és távközlési szolgáltatásoknál, a vendéglátásban, a szálláshely-szolgáltatásban az áremelések növekedési üteme szinte változatlan. A legtöbb német közgazdász mégis azt feltételezi, hogy 2023 második felét összességében csökkenő inflációs ráták jellemzik, októberre például 4 százalék körüli értéket várnak. 

EU-szinten dobogós az osztrák nyugdíjasok jövedelme

Az osztrákoknál a jövedelmek alakulása az ezredforduló óta a nyugdíjasoknak kedvez – állapította meg az Agenda Austria, amely rámutat: 2000-ben a 65 év felettiek rendelkezésére álló jövedelem a nemzetgazdasági átlag 87 százalékát tette ki, 2022-ben viszont ez az arány már 95 százalék volt.

Mint az intézet közgazdásza, Carmen Treml jelezte, egyetlen összehasonlíthatóan magas mediánjövedelmet mutató országban sem ilyen kicsi a különbség a dolgozó népesség és az idősebb generáció között.

A nyugdíjasok csak Luxembourgban keresnek jobban, míg például Magyarország az európai összehasonlító lista 22. helyén szerepel. A sógoroknál a jövő évi bértárgyalások előtt már előirányozta a kormány a 9,7 százalékos nyugdíjemelést 2024-re, amely nem utolsósorban a sikeres lobbitevékenységnek köszönhető, ami arra alapul, hogy az osztrák nyugdíjasokat gyakran különösen szegénynek tüntetik fel – idézi a Kleine Zeitung.

Ausztriában nincs hanyatlás, számítanak a gyors fellendülésre

Infláció, recessziótól való félelem, válság az iparban: egyre gyakoribbak a panaszok az osztrák gazdaság visszaesésére, ám több minden utal arra, hogy ezek a pesszimista ábrázolások hamisak és a kilátások jobbak, mint a környező országokban, például a németeknél – hívja fel a figyelmet a Der Standard.

Az előrejelzések szerint ugyan nem valószínű, hogy Ausztria gazdasága sokat fog növekedni az idén, a Wifo kutatóintézet a nyár közepén például mindössze 0,3 százalékos bővülést jósolt. Az infláció viszont jelenleg is magas, az ipar recesszióban van, ezért várhatóan ennél rosszabb lesz az osztrák gazdaság teljesítménye, és mindenképpen alatta marad az Európában átlagosan számított, 0,8 százalékos növekedésnek.

Hanyatlás viszont nincs, mivel a a Wifo szerint Ausztria ipara – a németekhez, a dánokhoz, és a svájciakhoz képest – jobb helyzetben van, nincsenek komolyabb strukturális problémák.

Mint kifejtik, Németország elsősorban azért gyengül, mert az autóipara kevesebb járművet gyárt, míg Svájcban és Dániában főként csak a gyógyszeripar kibocsátása elégséges. Ausztria ipara viszont szélesebb körű, nem támaszkodik egyetlen területre, ennek köszönhetően az osztrák ipar mintegy ötödével több árut állít elő idén, mint 2015-ben, és ugyan a cégek lenyelték a béremeléseket és kevesebb profitot produkáltak, de versenyképesek maradtak.

Emellett az is számít, hogy a kutatási kiadások terén az osztrákok az EU élén állnak, és a jövedelmek is hamarosan felzárkóznak. A gazdaságkutatók várakozásai szerint ezért a gazdasági visszaesés hamarosan véget érhet Ausztriában.