Németország régóta a jólét és a politikai stabilitás jelképe, ám mostanra a gazdasága stagnál, a társadalmat pedig keserűség és megosztottság fenyegeti – úgy tűnik, Európa vezető gazdaságában már nem kolbászból van a kerítés. Sokat változott az egykor irigyelt nyugati nagyhatalom lakosságának hangulata, ahol a vagyon rendkívül egyenlőtlen eloszlása ugyan nem újkeletű probléma, ám fellángolt a szövetségi kormány döntései nyomán – a felmérések szerint egyre több német érzi úgy, hogy elszegényedik.

Németország gazdag, de a németek szegények és dühösek – fogalmaznak a Bloomberg legutóbbi elemzésében, amelyet alátámasztanak a számok.

A Bundesbank 2021-et vizsgáló, friss kimutatása alapján például a háztartások felső tíz százalékának nettó vagyona legalább 725 ezer euró (mai értéken körülbelül 276 millió forint), és az ország vagyonának több mint felét birtokolja, míg a német háztartások alsó 40 százalékának nettó vagyona legfeljebb a 44 ezer eurót (16 millió forintot) éri el. 

A medián, vagyis a középső réteget képező háztartások pedig átlagosan 106 600 eurós (40 millió forintos) vagyont halmoztak fel – ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a legtöbb embernek van ennyi pénze.

A szomorú igazság: jóval az EU-átlag alatt

A kép borúsabb a németországi és más EU-országok alapértékeinek összehasonlításával. A német medián háztartások nettó vagyona ugyanis csak kicsivel magasabb, mint a görögöké, ahol az átlag 97 749 eurót (nagyjából 37 millió forintot) tesz ki.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2023 második negyedévi adatai szerint csak Észtországban, Magyarországon (69 687 euró – 26 millió forint), Litvániában és Lettországban vannak ennél rosszabb helyzetben a középréteg háztartásai – az összes többi, kelet- és dél-európai ország viszont sokkal jobban áll, mint Németország, ahol a medián érték a nettó vagyon tekintetében tavaly 150 ezer euró, azaz körülbelül 57 millió forint volt, ez pedig jóval alatta van az eurózóna átlagának.

Ehhez képest Szlovákiában egy átlagos háztartás nettó vagyona 116 244 euró (44 millió forint körüli) volt tavaly, míg Szlovéniában 154 025 euró (58 millió forint), Olaszországban 161 062 euró (61 millió forint), Spanyolországban pedig 197 236 euró (75 millió forint). A leggazdagabbak a luxemburgi háztartások a középrétegben a 734 745 eurós nettó vagyonukkal (280 millió forint). 

A legnagyobb mumus az infláció

A németeknek nincs szükségük sok pénzre ahhoz, hogy kényelmesen éljenek a magas színvonalú közszolgáltatásoknak köszönhetően – érvel a Berliner Zeitung, hozzátéve, hogy a napközi otthonok több szövetségi államban ingyenesek, ahogy az egyetemek is, míg az utóbbi időben emelkedtek a reálbérek, és nőtt a megtakarítók hozama a bankbetétek után. 

Ezzel szemben a Bloomberg elemzése szerint – adóhatékony modellek híján – mindössze minden hatodik német fektet be a tőzsdére, miközben a háztartások kevesebb mint fele rendelkezik saját lakással, és ezért nem profitál az emelkedő ingatlanárakból. Azok pedig, akik bérelt lakásban élnek, az emelkedő díjak miatt egyre kevesebb pénzből kell megéljenek – állapítják meg.

Az infláció felemésztette a reálbéreket és a háztartások vásárlóerejét, emiatt nőtt jelentősen a jövedelmi szegénység Németországban – közölte a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézete, amely rámutat: 2022-ben a németek már csaknem 17 százaléka élt szegénységben, tíz százaléka pedig súlyos szegénységben, ami részben a korábbi szövetségi kormányok politikájának következménye, ahogy az is, hogy a berlini gyerekek egynegyede szegénységben él.

A szélsőjobboldal kihasználná a helyzetet

Mostanában forró téma, hogy a jobboldali radikális AfD párt az elszegényedés miatt aggódó társadalmi rétegek érzelmeit igyekszik a saját hasznára fordítani, mivel a gazdasági bizonytalanság fogékonnyá teszi a németeket olyan szélsőséges érvekre, amelyek szerint az életszínvonaluk veszélyben van, és a kormánynak nincs erre megoldása. 

Holott létezne ellenszer: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a meghatározó német közgazdászok például már régóta kritizálják az elavult adórendszert, mert a terhek túlságosan a bérekre és a vagyonra összpontosulnak, míg például a felsőbb osztályok örökösödési adója alacsonyabb, mint a kisebb hagyatékoké. 

Ezek a szabályok túlságosan kényesek, pedig egyre több vélemény és az ország gazdasági teljesítménye is azt szorgalmazza, hogy Európa legnagyobb gazdaságának hosszú távon meg kellene reformálnia a munkát büntető adórendszerét, és elő kell segítenie a tőke szélesebb körű elosztását.

Ez ugyanis a szélsőjobboldali AfD növekvő támogatottságát is visszafogná az alacsony jövedelmű választók körében, ami nagyban hozzájárulna a Németországban jelenleg forrongó harag enyhítéséhez – állapítják meg a Bloomberg szakértői.