Tanulmány: szorul a hurok, az oroszországi szankciók jelentős jóléti veszteségeket okoznak

Kedden kezdődik az ipari erőfölényét globálisan fokozatosan elvesztő Németország jövő évi költségvetésének vitája a Bundestagban, ahol a szövetségi kormány tervezete alapján – a védelmi alapok kivételével – minden területen megszorításokról dönthetnek. Újabb tanulmány szól arról, hogy az oroszországi szankciók jelentős jóléti veszteségeket okoznak.

Elvesztették az ipari fölényt a németek

Csökken a német export, rossz a hangulat az iparban. Ez elsősorban a gyenge keresletnek köszönhető: a Szövetségi Statisztikai Hivatal közleménye szerint az export júliusban az előző hónaphoz (mínusz 0,9 százalék) és az előző év azonos hónapjához (mínusz 1,0 százalék) képest is csökkent. A wiesbadeni statisztikusok szerint júliusban 130,4 milliárd euró értékű „Made in Germany” árut szállítottak külföldre.

A Süddeutsche Zeitung idézi: Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint a külkereskedelem már nem a német gazdaság erős, rugalmas növekedési motorja, mint ahogy az korábban volt. A szakértő úgy látja, hogy az ellátási láncok súrlódásai és a széttagoltabb világgazdaság ránehezedik a német exportszektorra, amelyhez az a tény is hozzájárul, hogy Kína egyre inkább képes olyan termékeket előállítani, amelyeket korábban Németországban vásárolt.

Ezzel együtt, az idei év első hét hónapjában produkált 922,4 milliárd eurós export továbbra is 2,9 százalékkal haladja meg az előző évi szintet, amikor a német külkereskedelem rekorderedményt ért el – részben a jelentős áremelések miatt. A müncheni Ifo Intézet legfrissebb felmérései is azt igazolják, hogy a német exportipar hangulata a gyenge kereslet és a globális versenyképesség romlása miatt az utóbbi időben zuhant, a kiviteli várakozások a júliusi 6,0 pont után mínusz 6,3 pontra estek. A pesszimizmust tetézi, hogy a világgazdaság nem mutat lendületet a fontos értékesítési piacok magas kamatai, a tartósan magas infláció és a gyengülő kínai gazdaság miatt. 

Megszorításokról szól az új német költségvetés

Christian Lindner pénzügyminiszter kedden terjeszti a Bundestag elé a 2024-es szövetségi költségvetés tervezetét Németországban, amelynek a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint több kritikus pontja van – így még hosszú viták várhatók. Alapvetően a kormány 445,7 milliárd eurót tervez elkölteni a következő évben – ez az összeg mintegy 30 milliárddal kevesebb, mint az idei és a korábbi években volt, amikor sok volt a koronavírusjárvány és az energiaválság miatti kiadás.

Jövőre ugyan adóemeléseket nem terveznek, viszont megszorításokat vezetnének be, amelynek alapja, hogy be akarják tartani az alaptörvényben foglalt adósságféket, hogy a következő években összeszedje magát az ország. Azzal együtt, hogy vissza is tudják fizetni a járvány miatt felvett, több milliárdos, magas kamatú hiteleket. A németeknél 2024-ben csak 16,6 milliárd eurónyi új adósságot engedélyeznének a büdzsében, mintegy 30 milliárd euróval kevesebbet az ideinél.

A kormány tervei szerint a költségvetésben a kiadások egyharmadát a jóléti és szociális kiadásokra fordítanák, például csak a nyugdíjbiztosításra 127 milliárd euró adóbevételt szánnak. Beruházásokra az ideinél lényegesen kevesebbet, 54 milliárd eurót terveznek fordítani, bár ez magasabb összeg, mint a járvány előtt.

E téren kiemelten kezelik a klímavédelem, a digitalizálás, az oktatás, a társadalmi kohézió, a belső és külső biztonság, valamint a közlekedési infrastruktúra, például a vasút jövőbeni forrásait. Minden más területen (így az egészségügyben, az oktatásban, a családügyekben) spórolásra kényszerülnek majd a minisztériumok. Egyetlen kivétel az ország védekezésére szánt költségvetés, amely 2024-ben várhatóan 1,7 milliárd euróval 51,8 milliárd euróra nő. 

A németek többsége már nem boldogul hitelek nélkül

Németországban tavaly minden korábbinál gyorsabban nőtt az újonnan kötött fogyasztási hitelszerződések száma: a több mint 9 millió szerződés összege 30 százalékkal haladja meg az előző évit. A Schufa hitelügynökség felmérése szerint a kölcsönök törlesztése egyelőre viszonylag rendben zajlik, azonban az áremelkedések következtében a hitelfelvevőknek elfogytak a tartalékai, és a béremelések sem követik az inflációt, ezért egyre többeknek jelentenek nyomasztó terhet a törlesztőrészletek.

Mint kimutatták, a leggyakoribbak az 1000 euró alatti mikrohitelek – a fogyasztók átlagosan 356 eurós kölcsönöket igényelnek.

A Schufa szerint főként a fiatalabbak élnek egyre gyakrabban azzal a lehetőséggel, hogy az online boltokban ingyenes áruhitelre vásárolnak, amely miatt viszont a fogyasztóvédők figyelmeztetnek. A Berliner Morgenpost idézi a Stiftung Warentest szervezetet, amely szerint a nulla százalékos hitelek gyakran sokba kerülnek, főként, hogy a tavaly nyár óta meredeken emelkedő kamatok a részletfizetést is több mint 50 százalékkal megdrágították. A fogyasztási és beruházási javak finanszírozására szakosodott németországi hitelbankok becslései szerint a fogyasztási hitelek iránti kereslet ennek ellenére folytatódik a következő hónapokban, a legtöbben új autóra, új konyhára vagy új televízióra kérhetnek kölcsönöket.

Kedden indul a legnagyobb európai autókiállítás

Európa legnagyobb autószalonja (IAA) kedden nyílik meg Münchenben, ahol az e-bicikliket, robogókat, a tömegközlekedést és e-autókat mobilitási látványosságként hirdetik. A kiállítók az európai piacra benyomuló kínai gyártókkal mérkőznek meg. Az európai autóipar olyan nyomás alatt van, mint még soha – állapítja meg címlapján a Kleine Zeitung. Megemlítik: a szakértők kétévente megbízhatóan éneklik az európai autóiparnak szánt hattyúdalt, ugyanakkor az Abgesangnak még soha nem volt ilyen erős visszhangja.

– állapíja meg a napilap. A torta márpedig még kisebb lesz, mert a kínai gyártók egyre jobban benyomulnak az európai piacra és kihasználják a fölényüket az akkumulátortechnológiában és a nyersanyagdominanciában. 

Senki nem jár jól az oroszországi szankciókkal

Működnek-e az Oroszország elleni nyugati szankciók? Miközben a németországi közgazdászok ezen vitatkoznak, a kanadai jegybank, valamint a Washingtoni Egyetem és az Észak-Karolinai Állami Egyetem szakértői megállapították, hogy a szankciók valamennyi országra negatív hatással vannak.

A Berliner Zeitung ír a Bank of Canada által elrendelt, „A Nemzetközi gazdasági szankciók és a harmadik országokra gyakorolt hatás” című új tanulmányról, amely a szankciós országok között az Egyesült Államokat, az EU-t és az Egyesült Királyságot említi, míg például Kínát, Indiát és Törökországot harmadik országként kezeli; a szankciók között pedig az export-import, a pénzügyi és gázembargót vizsgálják.

A nemzetközi tanulmány megállapítja, hogy a negatív hatások erősek, ugyanis az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett államokat és a szankcionált országokat is jelentős jóléti veszteségek érik. Ha egy harmadik ország csatlakozik a szankciókhoz, akkor ezek a veszteségek ráadásul csak súlyosbodnak, ugyanakkor a harmadik ország semmit sem veszít azzal, ha nem csatlakozik. Éppen ellenkezőleg: előnyére válik a szankciók nem támogatottsága – állapítják meg a közgazdászok. 

Ausztria: csökken a borászok termelése

A helyi borászok idén valamivel az átlag alatti bortermésre számítanak Ausztriában: a mennyiség valószínűleg 2,3 millió hektoliter körül fog kiegyenlítődni – közölte Johannes Schmuckenschlager, az Osztrák Borászszövetség elnöke, aki a relatíve alacsonyabb termés okaként a gombás fertőzések és a virágzási időszak alatti heves záporok okozta problémákat jelölte meg. A szélsőséges időjárási események és a kapcsolódó jégeső különösen Stájerországban okoztak nehézségeket.

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 2,53 millió hektoliter bort termeltek az országban, az ötéves átlag 2018-tól mérve 2,49 millió hektoliter. A szőlőszüret néhol már elkezdődött, de a fő időszak szeptember végén vagy október első heteiben várható. A Borszövetség elnöke szerint a szőlő jó savszerkezetének és cukorképzésének köszönhetően testes és erőteljes osztrák borokra lehet idén számítani.