A balliberális szövetségi kormánykoalíció összeomlása nem sodorta válságba Németországot, hanem megszabadította attól. Akik elbuktak, nehéz örökséget hagynak a következő kormányra, de közvetlenül az emberekre is – így vélekednek a politikai és gazdasági elemzők legnagyobb nyugati partnerünknél a héten földcsuszamlás-szerűen felbomlott állami vezetésről, amelyről mi is beszámoltunk.

Mostanra kiderült: már a karácsonyi ünneplés sem lesz olyan fényes a németeknél, mint ahogy azt az SPD, a Zöldek és a kilépett FDP pártokból álló szövetségi kormány tervei alapján remélhették. 

A belpolitikai törés ugyanis közvetlenül az emberek pénztárcáját is érzékenyen érinti és várható, hogy családok, illetve nyugdíjasok milliói számolhatnak kisebb reáljövedelemmel 2025-ben, mint az idén.

Ennek oka, hogy a politikai káoszban a már parlament előtt lévő szociális reformcsomagok is kudarcot vallhatnak, a javaslatok karácsonyig már nem haladnak előre a törvényhozási folyamatban.

Ez pedig

elgáncsolja a válságban lévő német gazdaság megerősítését támogató magánfogyasztást a következő évben. 

Kevesebb pénz jut az ajándékokra is

Az egyik, kifejezetten a gyermekek szegénység elleni védelmére tervezett reformcsomag öt különböző állami gyermekjóléti szolgáltatást kapcsolna össze.

Így a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi pótlékot, az oktatásban való részvételt segítő támogatást, illetve más szociális segélyeket.

A tervezet a korábbi finanszírozást teljes átalakítaná, hogy

a családok minden gyermek után havonta legalább 250 eurós (legalább százezer forintos) garantált támogatáshoz jussanak.

Emellé az alacsony jövedelmű háztartások – anyagi helyzetüktől függően – további, rugalmas kedvezményeket kapnának – részletezi a Ruhr24.

Számítások szerint a rászoruló családok – lakhatási- és oktatási támogatással – gyerekenként összességében akár 573 eurót (~233 ezer forintot) kapnának havonta, amelynek ügyintézését is egyszerűsítené a reformcsomag, digitális szolgáltatásokkal.

A törvénykezés elbizonytalanodása máris rossz hatással van, mivel a belengetett reformmal a családok számoltak a jövedelmük kedvező változásával, ám most

kénytelenek visszafogni már a karácsonyi időszakra tervezett költekezésüket is.

Szülők milliói húzhatják tovább a nadrágszíjat

Az új védelmi rendszer a szegényebb rétegekben több mint öt és félmillió család megélhetéséhez nyújtana segítséget, ebből kétmillióan a munkanélküliek közül. 

Az intézkedés ráadásul azon túl, hogy a gazdasági teljesítményhez elengedhetetlen belső fogyasztást ösztönözné, amiatt is fontos, mert a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németországban a 18 év alatti gyermekek és fiatalok 14,9 százalékát fenyegeti a szegénység – ez körülbelül 2,2 millió gyermeket jelent.

A nyugdíjasok is megfizetik a pártok marakodását

Egy másik reformcsomag elakadása is a társadalom széles rétegét érinti.

Az úgynevezett II. nyugdíjcsomag egy hosszabb reformfolyamat lezárásaként stabilizálná az állami juttatásokat az időseknél – ez a javaslat volt eddig a lámpás koalíció egyik fő zászlóshajója, amit viszont újabban a kereszténydemokraták nem támogatnak.

Mivel Olaf Scholz regnáló, két pártra szűkült kormánya kisebbségbe került a Bundestagban, a legnagyobb ellenzéki erő, a konzervatív CDU/CSU Unió most nem hajlandó támogatni a folyamatban lévő módosításokat, amíg a kancellár nem kér mielőbb bizalmi szavazást és új választásokat. A politikai zsarolásnak a kancellár bukásra álló koalíciója kevésbé, ám a nyugdíjasok megihatják a levét. 

Ezzel pedig

jövőre nyugdíjkáosz veszélye fenyeget Németországban 

– állapítják meg a közgazdászok. 

Marad a bizonytalanság és a spórolás

A II. nyugdíjcsomag lényegében arról rendelkezne, hogy 2025-től 2040-ig jelentősen megemelnék a nyugdíjakat, függetlenül a bérek alakulásától egy úgynevezett generációs tőke (más néven törzsnyugdíj) bevezetésével, ami a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal számottevően erősítené a német nyugdíjasok vásárlóerejét.  

Erre szükség is van, mivel a statisztikák szerint már közel sem olyan irigylésre méltó a nyugdíjasok helyzete Európa beteg emberénél, ahol a válság éveiben megugrott azok száma, akik szépkorukban kell szociális segélyt kérjenek. 

A Nyugdíjbiztosító (DRV) jelentése szerint 2023-ban a németeknél 1007 euró volt az átlagnyugdíj, a megelőző évben 4,6 százalékkal kevesebb, 962 euró.

A megélhetési költségek arányában viszont ezek az összegek egyre nagyobb körben okoznak bizonytalan pénzügyi helyzetet: az infláció miatt már mintegy 16,4 millió nyugdíjas szorul külön segélyre.