Ha meg lehetne határozni a német kormánykoalíció túlélésének árát, az 40 milliárd euró körül lenne. Ez az a becsült összeg, amelyet Olaf Scholz kancellárnak és koalíciós partnereinek a szakértők szerint le kell faragniuk a szövetségi kiadásokból ahhoz, hogy befoltozzák a kormány 2025-re tervezett költségvetési lyukát.
A német baloldali koalíció három pártja – amelyek együttesen a szavazatok mindössze 31 százalékát szerezték meg – számára katasztrofális európai választási eredmények után Olaf Scholz kormányának túlélése attól függhet, hogy a pártok képesek lesznek-e nagyobb pengeváltások nélkül költségvetési megállapodásra jutni.
Vagy most kapjuk össze magunkat, vagy hagyjuk az egészet!
– mondta Tim Klüssendorf, a pénzügyi bizottság SPD-s parlamenti képviselője a Politicónak.
A kormánypártokon belül széleskörű egyetértés van abban, hogy a súlyosan meggyengült koalíció nem élhet túl egy újabb éles vitát a költségvetésről, mint tavaly, miután a német legfelsőbb bíróság bombasztikus döntése 60 milliárd eurós lyukat ütött az ország pénzügyein. Az ítélet korlátozta a kormány lehetőségét arra, hogy pénzt vegyen fel a speciális alapokból, amelyeket az alkotmányos adósságfék megkerülésére hoztak létre, amely a szövetségi hiányt a GDP 0,35 százalékára korlátozza, kivéve vészhelyzet esetén.
Az ítélet következményei továbbra is kísérik a kormánykoalíciót, és arra kényszerítik annak pártjait, hogy 2025-re jelentősen csökkentsék a szövetségi kiadásokat.
Robert Habeck gazdasági miniszter, Christian Lindner pénzügyminiszter és Olaf Scholz várhatóan július elejére, a Bundestag nyári szünete előtt áll elő a költségvetés tervezetével. Mivel a koalíciót megviseli a kínos választási eredmény, és a konzervatív ellenzéki vezetők előrehozott választásokat követelnek, politikai jövőjük valószínűleg attól függ, hogy sikerül-e megállapodásra jutniuk.
A baloldali pártok ellenzik a szociális megszorításokat
A koalíción belüli eltérő politikai prioritások miatt azonban egy olyan megállapodás megkötése, amellyel mindenki elégedett lesz, kevéssé tűnik valószínűnek. A baloldali kormánypártok (SPD és a Zöldek) tagjai határozottan ellenzik a szociális programokat érintő megszorításokat és a szigorú kiadási szabályok lazítását támogatják, míg a szabad demokraták ragaszkodni akarnak ezekhez.
A dolgok jelenlegi állása szerint a koalíciós pártoknak kevés mozgástere van a költségvetési manőverezésre a 2025-re előirányzott mintegy 450 milliárd eurós költségvetésben.
„A szövetségi költségvetés csaknem felét végső soron a szociális kiadásokra és a nyugdíjtámogatásokra zárolják, ami azt jelenti, hogy a kiadások csökkentésének mozgástere nagyon korlátozott. A több tízmilliárdos megszorítások elérése lehetetlen lenne a szociális kiadások csökkentése nélkül” – jegyezte meg Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke. Scholz SPD-s képviselői azonban óva intettek az ilyen megszorításoktól.
Az ország társadalmi kohéziójának rovására megszorító költségvetés nem jöhet létre, és nem is fog - mondta Kevin Kühnert, az SPD főtitkára a hónap elején. A költségvetési megállapodás szerinte „rövid távú tesztet” jelent, hogy a koalíció képes-e még együttműködni.
Lehet-e ennél is nagyobb vészhelyzet?
Az egyik legfontosabb vitás kérdés a védelemmel kapcsolatos, és azzal, hogy hogyan lehet pénzt találni a kancellár ígéreteinek betartására, amelyek szerint Németország újjáépíti a hadsereget, és a jövőben teljesíti a NATO-kiadási célt: a GDP 2 százalékát.
Boris Pistorius védelmi miniszter azt mondta, hogy
2025-ben mintegy 6,5 milliárd eurónyi további katonai kiadásra lesz szükség ahhoz, hogy a kormány védelmi kötelezettségvállalásait teljesíteni lehessen.
Ezen ígéretek finanszírozása érdekében azt javasolta, hogy a védelmi kiadásokat egy külön alapból, Németország rendes költségvetésén kívülről fizessék, azzal érvelve, hogy a német polgároknak alkotmányos joguk van a biztonsághoz.
Annalena Baerbock, a zöldek külügyminisztere szintén azzal érvel, hogy Oroszország ukrajnai inváziója vészhelyzetnek minősül, és ezzel indokolja az adósságfék felfüggesztését a katonai kiadások és a Kijevnek nyújtott támogatás finanszírozása érdekében.
Mi lehet nagyobb vészhelyzet, mint ez a háború Európa közepén? Végzetes lenne, ha néhány év múlva azt kellene mondanunk: Megmentettük az adósságféket, de elvesztettük Ukrajnát!
– mondta a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjújában.
Christian Lindner FDP-s pénzügyminiszter azonban elutasította azt az elképzelést, hogy a védelmi kiadások egy külön alapból származzanak, és ő és pártjának tagjai elítélték az adósságfék megkerülésére vagy reformjára irányuló kísérleteket.
„Engem bosszant, hogy az SPD soha nem hagy ki egy alkalmat sem, hogy ismételten megkérdőjelezze az adósságfék betartását. A megszüntetéséhez kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, ami nem fog megtörténni” – mondta Claudia Raffelhüschen FDP-s parlamenti képviselő, aki a költségvetési és pénzügyi bizottságban ül.
A megoldhatatlannak tűnő konfliktus ellenére a kormánykoalíció vezetői azt mondják, hogy el fogják kerülni azt a fajta elhúzódó viszályt, amely csak növelné az előrehozott választások kiírásának esélyét, ahogyan az Franciaországban történik. „A legnagyobb szívességet, amit a liberális demokrácia ellenségeinek itthon és külföldön tehetnénk, az lenne, ha egy másik európai demokrácia is előrehozott választásokba bocsátkozna” – jegyezte meg a külügyminiszter.